Mi a különbség a HDL és az LDL koleszterin között? (tudásbázis kérdés)

Sziasztok!

Van benne 1-2 tévedés, de alapvetően használható információforrás:-)

Érdemes lett volna megemlíteni a 2-es típusú cukorbetegséget, ill. csökkent cukortűrést mint kockázati tényezőt.

A "jó" és a "rossz"

A koleszterin a szervezet normális működéséhez szükséges összetett vegyület. Az emberi test a koleszterin egy részét maga is képes előállítani, míg másik része a felvett táplálékból termelődik.

A koleszterin szervezetünk számos biológiai működésében szerepet játszik. Fontos zsírféleség, mely lebomlása és átalakulása során energiát szolgáltat, egyes sejtek működéséhez tápanyagul szolgál, alkotórésze bizonyos hormonoknak és a vérnek is. A vérben keringő koleszterinmennyiség 80%a a májban termelődik, mindössze 20%a kerül szervezetünkbe a táplálékkal, mégsem elhanyagolható a helyes táplálkozás szerepe. A koleszterinszint növekedhet a kor előrehaladtával és a mozgásszegény életmód is emeli.

Ha a vér koleszterinszintje azonban túl magas, akkor ez szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet. A civilizált országokban minden 10. haláleset közül 4 ilyen betegségekre vezethető vissza, melynek hátterében - az örökletes tényezők mellett - a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, a stresszhatások állnak.

A szervezetünkben és az ételekben található telített zsírokból a máj állítja elő a koleszterint, mely testünk minden részén speciális fehérjékkel kapcsolódik össze és így kerül be a vérkeringésbe. Ennek a kapcsolódásnak, idegen szóval lipoproteinnek két fajtája van, - mikroszkópos vizsgálatok alapján nevezték el - az alacsony sűrűségű, LDL (Low Density Lipoprotein), és a magas sűrűségű, HDL (High Density Lipoprotein).

Fontos tudnunk, hogy a két fajta koleszterin:

- Az LDL az un. „rossz” a koleszterint a májból szállítja a sejteknek, túlzott termelődése esetén azonban lerakódik az érfalban.

- Az érelmeszesedési folyamat sebessége döntően a vérben lévő „rossz” koleszterin mennyiségétől függ. A hazai vizsgálatok szerint akkor indul meg az erek falában az érelmeszesedés első fázisát jelentő fehérje és lipoprotein lerakódás, ha a szérumkoleszterin szinten belül az ún. LDL változat emelkedett.

Ha ebből túl nagy mennyiség van jelen a vérben, az érfalakat súlyosan károsíthatja, mégpedig úgy, hogy lerakódik az artériák belhártyája alatt keménnyé, merevvé téve azok falát. Ezt az állapotot hívjuk érelmeszesedésnek, melynek későbbi következménye lehet például a szívinfarktus.

Ezt nemcsak a koleszterintartalmú élelmiszerek (zsír, sajtok, szalámi, tejföl, tojás, stb), hanem a telített szénláncú zsírsavak és a szénhidrátok bevitele is növelheti. Az előbbiek az állati eredetű zsírokban találhatóak, így például a vaj, a sertészsír érkárosító hatását a koleszterin és telített zsírsavak együttes hatása eredményezi. A szénhidrátok között a nagymérvű cukor-, kenyér- és tésztafogyasztás említhető kockázati tényezőként.

- A HDL-koleszterin az un. "jó" koleszterin, mely képes az érfalra már lerakódott koleszterint visszaszállítani a májba, mely ott lebomlik.

- A HDL, a "jó" koleszterin, a felesleges koleszterint kivonja a vérből, és visszaszállítja a májba, amitől csökken a fent említett állapot kialakulásának kockázata is. A májba jutott koleszterinből többek között epesavak képződnek, amelyek a táplálék emésztését segítik elő.

A szív és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésében ezért előnyös, ha a "jó" koleszterinek (HDL) aránya nő, és a "rossz" koleszteriné (LDL) csökken. Sokan csak akkor szereznek tudomást magas koleszterinszintjükről, ha már komoly tünetek jelentkeznek, a vér koleszterinszintjéről pedig egyetlen csepp vérből is tájékozódhatunk.

A fentiekből kitűnik, hogy nem mindegy, hogy melyik koleszterinből van több vérünkben.

A magas koleszterinszint több faktor függvénye: örökletes tényezők, a nem megfelelő táplálkozás, a dohányzás és a mozgásszegény életmód egyaránt szerepet játszanak kialakulásában, de a mért értékek növekedhetnek az életkorral is.

Az egyik a HDL a jó ( a védő ), a másik a rossz.A kettő értéke adja a koleszterin szintet.

Mellette fontos nézni a triglicerid szintet is.

Nekem genetikailag rossz mindkét értékem.Gyógyszert kellene szednem életem végéig.Pedig nagyon odafigyelek rá,hogy mit eszek.Amíg Norbiztam (most újra) mindig jók voltak az értékek,így most nem szedek gyógyszert.

Ha nem kell gyógyszert szedni,vannak jó étkek,melyek csökkentik a szintet.Pl.articsóka.