Mesélnél a vakbélműtétedről? (tudásbázis kérdés)
Röviden: olyan vágást csináltak, hogy ha egy orvos meglát, azt kérdezi tőlem:
- Mikor boncolták? :(
Üdvözlök mindenkit!
Ma van 1 hónapja, hogy megműtöttek vakbélre Ausztriában.
2010 szeptemberében kezdődött, mégpedig nagyon ritkán egészen enyhe szúrást éreztem a köldököm közelében, pontosabban a hugyhólyagomon. Azt hittem felfáztam, így felkerestem a háziorvosom és antibiotikumot kértem, mely beszedése után a tünetek enyhültek, majd hamar visszatért az enyhe, ám ritka, szúró fájdalom.
Szégyenlem magam, de csak karácsony előtt mentem újra orvoshoz, ráadásul ausztriában, mivel itt dolgozom. Az ultrahang vizsgálat szerint egy székletkő lehet a féregnyúlvány mellett, tehát vakbélműtét!
Azon a napon több orvos is megvizsgált, majd (utólag már bánom)december 27-i műtét-időpontegyeztetést követően ijedten és gyorsan elhagytam a kórházat, mivel karácsonyra haza akartam utazni. Megjegyzem vérvételt követően is teljesen tünetmentesen!
Dec. 28-án megműtöttek. Ébredésemkor értetlenül tapasztaltam, hogy a jobb oldalamból két cső plusz középről egy katéter lógott ki belőlem és egy infúzió a kézfejemből.
Este közölte velem a kórház főorvosa, hogy ő kellett, hogy megműtsön, mert komplikációkat tapasztaltak. Mégpedig a féregnyúlványom már a hatszorosára volt megnőve és kezdett ránőni a hugyhólyagomra, illetve már perforálódott a vakbelem, csak szerencsémre egy tályog nőtte körbe
és ebbe ürülhetett ki, ill. a hasfalamból muszáj volt egy részt eltávolítani. Majd közölte, ha halasztgattam volna a műtétet, akkor már nem biztos, hogy a hugyhólyagomat meg tudták volna menteni és hogy ők még az életben sohasem találkoztak ilyen esettel.
Két héttel ezelőtt még kétszer átmosták a heget, mert begennyesedett, de ezen már nem igazán lepődtem meg.
Azóta már összeforrt a heg és jól vagyok.
2011. 01. 28.
Egyik reggel begörcsölt a hasam. Kiderült hogy vakbélgyulladásom van. Szurival altattak el, elég soká altattak el a
műtőben mert nem jött időben a sebész, addig feküdtem a hideg műtőasztalon, a
műtős személyzet minden eszközt előkészített a szemem láttára, fertőtlenítették
a pocim, letakartak zöld lepedővel, addigra megjött a sebész az altatóorvos
beadatta az infúzióba az altató szurit. Minden forgott, majd elsötétült
körülöttem. A vakbél műtétem 2 órán át tartott mert volt komplikáció. 9 napot voltam bent a kórházban. A hegem is 8cm hosszú, eléggé fenn van így a bugyimmal sem tudom eltakarni.
Felsős voltam az általánosban, minden futás után állandóan szúrt az alhasam. Aztán mikor nyaranta befizettük a táborozást, soha nem tudtam elmenni, mert mindig begörcsöltem. Állandóan vakbélgyanút diagnosztizáltak, amit pár év után meguntunk, és kivetettük.
A műtét altatásban kb. 20 perc volt. Jó sok morfiumot kaphattam, mert emlékszem, elalvás előtt minden rózsaszínű volt, utána meg mikor a műtősfiú az ágyamba rakott, úgy vigyorogtam, mint a tejbetök.
Aztán egy jó nagy jeget kellett a seben tartani, hogy szépen gyógyuljon. Ahogy múlt az érzéstelenítő hatása, úgy kezdett fájni. Folyton emelgetettem a jég sarkát, hogy hátha akkor nem fáj annyira. Ehhez az „annyira fáj”-hoz tudni kell, hogy irtó alacsony a fájdalomküszöböm; másnak talán meg se kottyant volna.
A vágás szépen begyógyult; hanem a belső varrat köszönte szépen, de nem érezte magát jól odabent, s egy kb. 1,5 cm átmérőjű lyukon kifúrta magát. Na, az rondább volt, mint a vágás, 15-20 év kellett, hogy eltűnjön.
De az egész kaland nem akadályozott a bikinizésben.
Ha gondod van, ne spekulálj, ne várjad, míg perforál. Ez már régóta rutinműtét, az a kategória, amire azt mondják, hogy még a portás is meg tudná csinálni.
Persze, ahogy mondani szokták: még a legkisebb beavatkozásnak is van kockázata. De hát minek nincs?
Szia !
Minden