Mennyit ér a háziasszony (a nő otthoni) munkája? (beszélgetős fórum)

Nem akartam visszamenni. Ez szerinted azt jelenti, hogy egészségügyben dolgozom? :D

De, kapsz pénzt tőlem, ugyanis a családi pótlék, és a gyed is a befizetett adókból van. Szívesen...

GYES vagy hasonló a legtöbb európai országban nincs is. Ezt erején felül adja az állam, szerintem. Részidős munkával és más kedvezményekkel ki lehetne váltani, csak persze nincs az a kormány, amely utólag el merné venni. Meg lehet nézni országonként, ABC-sorrendben. És ahol nincs több éves otthon maradási lehetőség, ott is boldog gyerekek nőnek fel.

[link]

Tehát, aki otthon marad és meri vállalni (hogy esetleg ha a férj kiesik a munkából valami miatt, nem omlik össze minden), az maradjon. Szíve joga. De azt sem kell lekiabálni, aki a gyerek mellől is visszamegy dolgozni, mert hadd döntsön ő maga. Nyilván megvannak az okai.

Ettől függetlenül, az nem árt meg egy nőnek sem, ha alapvető technikai ismeretekkel rendelkezik, ne kelljen egy biztosítékcserével is a férjére várnia a sötét lakásban, hideg ételen. :D

Lehet, hogy én másképpen vagyok összerakva, de soha nem készítettem elő a férjemnek a másnapi holmiját. Tudta, hol van, sőt ha akarta, ő vasalta ki azt az inget.

Mivel érdekes módon ritka az a férfi, aki egy mosó- de mégis GÉP-et kezelni tudja, a mosást általában én készítettem elő (esetleg a férjem kapcsolta be később), de ettől még nem vagyok hajlandó elismerni a "hagyományos" szerep-megosztást. Éppen elég az, ami a gyerekekkel kapcsolatos, bőven elég.

Én utálnám, ha kérés nélkül autóztatna a férjem, és volt sikerületlen kapcsolatom, ahol ott ásta el magát végképp a partnerem, hogy kivette a kezemből az ütvefúrómat.

Később a férjemmel együtt és teljes megosztásban bütyköltünk bármit.

Ő varrta fel a leszakadt gombokat, én viszont megforrasztottam, ha kellett valamit. Nem mintha bármi leesett volna rólam, ha gombot varrok, de ő szívesebben és szebben is csinálta. Forrasztani viszont nem volt türelme. :D

A fiunkat kis korában az tette tisztába, aki éppen közelebb volt, és főzni az főzött, amelyikünknek nagyobb kedve volt, vagy ketten együtt.

Az marad otthon, aki ezt szeretné, de én szívesen is dolgoztam általában, és otthon sokszor tiszta lakás és meleg étel várt, nem rám hárult még az is.

Utána, amikor már ápolási díjon voltam a férjem mellett, nem éreztem áldozatnak magam. Igaz, akkor is még szereltünk együtt villanyt, csak ő ülve.

Most itthonról dolgozom,és tanulok mellette. Azt szeretném elérni, hogy ne szoruljak nyugdíjra.

Mellékesen súgom csak: a Gyes és az anyasági is valamiféle segély, és a családi pótlék is az.

Én tényleg csak egy általános véleményt írtam a 15-ös hozzászólásomba, amit rendesen kiforgattál, illetve azóta itt bizonygatod, hogy bezzeg te mennyire élvezed a helyeztedet, stb. Másokkal ellentétbe?

Senki nem beszél kényszerről és nem kényszerről, csak arról, hogy pl. szerintem nem jó, ha a társunkra vagyunk utalva teljesen, hiszen bármi beüthet, ahogy írod a férjed nem talált munkát, és ez esetben is meg kell élni valamiből, ezért jobb ha a nő is dolgozik, mindazok ellenére, hogy élvezi az otthonlétet. Ki ne élvezné? csak ugye ezt az élvezetet fel kell adni, ha szükséges vagy épp a megelőzés miatt....

Én vagyok a saját főnököm, ezzel nehezen tudsz versenyezni.

Mi a terved akkorra,mikor már nem kapsz gyedet?

talán nem is ez a forma a legszsrencsésebb módja az ilyen jellegű elszámolásnak. Az a fél, aki a házasságból adódó kötelezettségei miatt önhibáján kivül nem tudott munkát vállalni, jövedelemhez jutni, un. házastársi tartást kérhet a másiktól.

Minden bontóperben kell nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy a felek kérnek-e egymástól házastársi tartást.

Általában nem jellemző, de indokolt esetben megitéli a biróság.

Az " önhibáján kivül nem tudott munkát vállalni, jövedelmet szerezni" ezen van a hangsúly. Ha csak úgy otthon vezeti a háztartást, amikor eü állapota, a család viszonyai mellett akár el is helyezkedhetne, de Ő mégis inkább háztartásbeliséget választja, arra általában nem jár térités.

Nos, kicsit elkanyarodott a fórum és átment személyeskedésbe, amit nem szerettem volna.

Nem arról szólt a mise, hogy a nő évtizedekig nem dolgozik és a férje tartja el holtáig, habár ez sem lenne ördögtől való. Mindig is volt, jelenleg is van és lesz is még ilyen család modell.

Mindenkinek szíve joga, hogy éli az életét. Egyik sem jobb, vagy rosszabb vagy elítélendőbb a másiknál. Nem vagyunk egyformák. Mindenkinek más a fontos.

Csak ha válásra kerül a sor, akkor nem igazán elegáns és etikus azt állítani, hogy a feleség "nem csinált semmit" hiszen a férfi e mellett és így tudott teljesedni, kiteljesedni, szakmailag fejlődni, anyagilag gyarapodni.

Mindenesetre az "megnyugtató" hogy ilyen estben van és létezik jogorvoslat erre a problémára.

Mindenkinek köszönöm az értékes hozzászólásokat:)

te írtad, hogy nem akartál a gyerekednek kistesót, de lesz, mert nem akarsz visszamenni dolgozni.

Találd már ki, mit állítasz magadról.

Gerincbeteg a férjed, és te nem akarsz dolgozni? Na, ez gáz.

Na látod!? A férjed gerincbeteg, és nem teheti meg, hogy ne olyan munkát végezzen, ami a gerincét kímélné. Szegény! Én tuti elmennék dolgozni, hogy ő könnyebb munkát tudjon vállalni. De nem vagyunk egyformák....

De azért, ha már betegség. Ugye tudod, hogy egy gerinc betegség túlélhető, a rákot viszont, ami a férjemnek volt, nehezebben. A kettő össze sem hasonlítható.

Egyébként te állítottad magadról, hogy nem is akarsz dolgozni. Nem mi találtuk ki!

Erről van szó, nem?

Ha valami nem tetszik, akkor teszünk ellene. Ki úgy, hogy nem dolgozik, ki úgy, hogy tovább/átképzi magát.

Én sosem végeztem nehéz munkát. Gyes előtt is irodában ücsörögtem, csak a jövőbeni munkám megkívánta a főiskolát.

Semmi gond nincs vele, csak ne írd azt, hogy én aazt írtam nem normális, illetve ne állítsd azt, hogy aki dolgozik az nem szereti, akarja a gyerekét, stb.

"Nem azt irtam hogy a tucatjával olcsóbb egész stábja fog kijönni......"

Ezt nem értem. Ez nem az én nyelvemen íródott....

Jó lenne, ha nem oktatnál ki az olvasással kapcsolatban. Igen, elolvastam, hogy egészségügyben dolgoztál, de mit írjak erre? Miért nem tanultál mást vagy tovább? Akkor nem kellene neked sem beteg embereket emelgetned Az egészségüggyel ez is egy nagy probléma), hanem te is ülhetnél a kényelmes irodában.

Én is el kezdtem 18 évesen dolgozni, de tanultam, hogy ne kelljen nehéz munkát végeznem, így nincs szükségem arra, hogy mást hibáztassak azért, hogy ő könnyebb munkát végez. A tanulásra mindenkinek van lehetősége (és mielőtt az árát írod), én fizettem a főiskolámat és munka, gyerek, háztartás mellett. Ja, a beteg férjet elfelejtettem majdnem említeni.

De, nekem estél, mert te viszont nem tudod értelmezni a lényeget. Neki futhatsz újra a 15-ös hozzászólásomnak, hogy megértsd a lényegét.

A jövőről írok benne, amikor esetleg a nő, aki nem dolgozik magára marad...

Szerinted, aki dolgozik, az nem szereti látni a gyereke fejlődését? Mert szerinted, akkor mit csinálunk, amikor épp ezeket csinálja? Bekötjük a szemünket? Attól, hogy dolgozunk még mi is élvezzük (a te szavaiddal élve) a gyermekünk fejlődését. A kettő nem zárja ki egymást:DDDD

Mindenki szeret otthon lenni, de pl. én felelősen tekintek a jövőbe sokakkal együtt, mert nem bízzuk a véletlenre a gyerekünk és saját megélhetésünket.

Érted? Azért dolgozunk, mert a pénz, amit megkeresünk a munkánkkal kell ahhoz, hogy a gyerekünket és magunkat a legjobb körülményekben tartsuk fenn, és ne kelljen kuncsorogni segélyért vagy kölcsönökért.

Ja, én 32 éve dolgozok, ebből 4 évig otthon voltam a gyerekkel, azaz egy így nem is igaz, mert a 4. évet tanulással töltöttem, hogy még jobb munkahelyem legyen, mint gyes előtt volt:D

Én is dolgoztam egészségügyben, ezzel nem tudsz előttem menőzni.

Neked kényelmes, ha otthon vagy, eltartanak, ezért még szülni is hajlandó vagy. Te magad írtad, hogy nem akartál második gyereket.

Ha te nem érzed szánnivalónak, az a te dolgod. A GYED 2 évig jár, a gyerek otána kezd többe kerülni. Mit tervezel? Szülsz még egyet? Vagy többet is, csak dolgozni ne kelljen?

Nem írtam, hogy normális vagy nem normális...

Egzisztencia alatt nem azt értem, hogy ezért ne szüljön egy nő és azt sem, hogy csúcsvezető legyen. Egy laza munkára gondolok, amivel pénzt keres a nő, és ha szükséges, akkor el tudja magát és esetleg a gyerekét tartani, hogy ne segélyért kelljen sorba állni, ha beüt valami probléma (a férj lerokkan, meghal, stb.)

Igen, van gyerekem és 4 évet voltam vele otthon. És ha valaki tudja mit jelent az, hogy családot kell eltartani, akkor az én vagyok. A férjem beteg volt, így nem igen tudott a kemoterápia mellett dolgozni, mivel ha megkapta a kezelést, akkor után 1-1,5 hónap kellett, amíg összekapta magát annyira, hogy ismét megkaphassa a következőt.

Szerinted ez idő alatt miből kellett volna megélnünk, ha én is inkább azt választom, hogy dolgozzon a fene? Pedig akkor még a segély is elég volt a megélhetésre. És ennek ellenére én az undok, nem vártam el, hogy a férjem 2 hetes hányás után és 41 fokos lázzal dolgozzon, hanem igen is én dolgoztam. Volt, hogy otthon varrtam, hogy legyen miből eltartanunk a gyerekünket és persze mellette háztartást is vezettem. Ezt sokan így csinálják és nem arra várnak, hogy valaki eltartsa őket.

És ha hiszed ha nem, semmi baja nincs senkinek attól, hogy nő létemre dolgozok, illetve, hogy mások ugyan így csinálják.

Nem lesz jobb az életed attól, hogy htb vagy. Nem lesz okosabb a gyereked, és nem is szereted jobban, mint mi, stb.

És mit fogsz csinálni, ha a férjeddel valami történik? Akkor ki fogja fizetni a számlákat? Ki fog kajára pénzt adni?

Én már felneveltem egyet, aki a jövő a részemről.

Én a gyerekemet imádom azt, hogy anya vagyok, csak ezáltal dicsőitem:DDDD

És igen, azért szülni, mert lusta vagy? Ez elég érdekes, és emellett még nagy pofával neki esel másoknak, olyanoknak, akik miatt megkaphatod a gyesedet, családidat, segélyedet, stb. Ha mindenki úgy állna hozzá a munkához, ahogy te, akkor nem tudom mit csinálnál, mert nem lennének ám szociális juttatások.

Tehát, ha lehet, akkor ne becsüld le a dolgozó nőket, mert ha mi nem lennénk, akkor lehet, hogy koldulhatnál már most valahol....