Mennyire van szükség privát szférára egy házasságban? (beszélgetős fórum)

Nincs ellenemre a külön háló, de ebbe a lakásban nem megoldható. Kanapén aludni valakinek pedig kényelmetlen.

Majd a következőben lesz:DDD

Szóval sajátból veszi, de azért közösen használják.

Egy családban mindent közösen használnak. Nem csaphatok rá a kezére, hogy ne használd, mert én vettem. A lábtörlőt lépd át, inget nem vasalok, mert nem adtál pénzt a vasalódeszkába. Vagy adni fog, sakkozunk konyhaasztalnál az apróval.

Hirtelen nem is tudok mondani olyan használati tárgyat a lakásban, amire férfi mondaná, hogy igen, ez nekem kell. Borotva és hab...

Mindent közösből, én ezt vallom.

Igazából a hogyanja elképzelhetetlen számomra.

Mert pl. ha közösen megyünk vásárolni, akkor én olyanokat válogatok, ami nekem megfelel, a férjem meg olyanokat, ami neki;)

Mert pl. hiába írom fel a férjemnek, hogy tiramisu jégkrémet kérek, ha az eprest

28 gr-os sport szeletet vegyen, tuti, hogy 51 gr-ost vesz, mert az több, én meg azt nem szeretem;)

Mi jellemzően hétvégente együtt megyünk vásárolni, mert hiába kocsival megyünk, addig el kell cipelni és ne én cipekedjek;)

"El nem tudom képzelni, külön kasszánál hogyan vesznek meg egy lábtörlőt, vasalódeszkát, cserepes növényt, ha arra egyik fél azt mondja, hogy neki nem kell..."

Nem kérdezi meg a másik felet hanem megveszi, ennyi.

Én a közös közértes/drogériás vásárlásokat sem értem, minek 2 ember idejét elszórni ugyanarra?

Egyetértek. :)

A külön hálószoba valóban áldás. Semmi köze az intim élethez.

Aki a külön háló miatt válópert adna be, hát...

A párok szexuális életének semmi köze ahhoz, hogy ki melyik szobában fog elaludni. Az együttléthez még csak hálószobára sincs szükség. Van még néhány helyiség a lakásban.

Pont így, pedig az én kezemből kifolyik a pénz. De tudom a határt.

Na a különszoba, külön tévézés az nagyon kell.

Nálunk közös kassza van, és elmondunk mindent egymásnak, nem azért, hogy féltékennyé tegyük a másikat.

Vannak közös barátaink, de vannak olyan haverok is, akiket a másik nem ismer.

Csinálunk külön programokat is.

A férjem nem szereti, amikor csak lányok jövünk össze, mert halálra unja a témáinkat és aerobikozni sem jár velünk:DDD és neki is vannak olyan programjai, amiket én unok halálra.

Tudjuk egymás jelszavait mindenhez, de nem azért, hogy pl. egymás emailjeit olvasgassuk állandóan.

Titkok? Milyen titkok? Nincs mit titkolnom, hacsak nem a megismerkedésünk előtti életünkről van szó, bár még ott sincsennek titkolni valóink, max. vannak dolgok, amikről nem beszélünk, mert pl. kit érdekel a másik előző kapcsolata?

A terveink, céljaink hasonlóak, így ezekről is beszélünk, hiszen ha már együtt élünk, akkor jó, ha valahol találkoznak ezek a dolgok;)

Nem szólunk bele egymás dolgaiba és tiszteletben tartjuk, ha bármelyikünk nem akar valamiben részt venni, azaz nincs olyan, hogy engedélyt kellene kérnünk a másiktól valamilyen külön programhoz, vagy ahhoz, hogy megvegyünk valamit, stb.

Persze, az én férjem is előveszi a mosógép használati utasítását, ha valamiért neki kell mosni, de inkább rá hagyja a gyerekre:DDDD

De, ha pl. nincs kedvem főzni vagy bármi mást megcsinálni, akkor nem zavarja, hanem megcsinálja.

Nàlunk minden közös, még bankszámla is. Sosem féltünk attól, a másik fél többet költ, esetleg hülyeségre költ, ebből veszekedés legyen. El nem tudom képzelni, külön kasszánál hogyan vesznek meg egy lábtörlőt, vasalódeszkát, cserepes növényt, ha arra egyik fél azt mondja, hogy neki nem kell...

Hagyjuk egymást szabadon mozogni, úgyis elmondja, hová megy, hol volt. Ha nem, jelentéktelen. Nincs elszámoltatás minden percről.

Azért fontos hozzá, hogy eleve hasonló felfogásúak legyünk. El tudom képzelni, hogy nem működne mindenkivel. Harmonikus együttélésnek sok szegmense van. Ismerek olyan embert, akire azt mondom, egy napot sem bírnék ki vele.

Pár hete valamit keresett. Baromi fáradt voltam, csak annyit mozogtam, hogy nehogy azt higyje , hogy meghaltam.

Mondtam neki, hogy ott van a táskámban. Vegye ki. Erre behozta az ágyba nekem, mert a táskámban máig harcoló katonák is vannak, bele nem nyúl. 🤣

Nálunk természetes volt, hogy közös kassza, közös programok, még a barátainkkal sem elkülönítve találkozunk, hanem együtt. A kötelező munkahelyi smúzolás egyedül, ahonnan ki vannak tiltva a házastársak, de azt gyakran le is mondjuk különféle indokkal.

20+ éve vagyunk házasok, jól működik, de attól még másnál más lehet a sikeres.

Igen, az nem egészséges szerintem, ha túl sok olyan dolgunk van, vagy egyre több, amit nem osztunk meg.

Érdeklődési körökkel állunk úgy, hogy nekem a társaságomban vannak olyanok, akikkel bármit csinálhatok, amit a férjem nem kedvel pl. színház, diszkó, festés. Neki a saját barátai között kevesebb az olyan, akivel ilyeneket csinálhat, ezért magamat akkor is bevonom, ha egyébként kevésbé hajt meg a téma, mert örülök az örömének.

hát...nem tudok hozzászólni...

nekem sosem volt férjem..))

Megoldani?

Ez jön!

Zsigerből.

Azzal tisztában vagyok. Nálunk a közös kassza alap. A privát és közös dolgokban keressük egyelőre az egyensúlyt.

Egymás jelszavait tudjuk, de nem nézegetjük.

Igazából nem innen akarom ezt kialakítani, csak szerintem érdekes téma, és érdekel, ki hogyan oldja meg, ennyi :)

A közös kassza kényes téma, egyelőre én még nem találkoztam olyan férfivel, akivel bevállaltam volna ezt, de nem is voltam még házas.

A netes jelszó tabu, ne írogasson, ne olvasgasson bele. A csajos estéken se ül ott és hallgatja végig a pletykákat, na meg egy esetleges meglepi szervezését is teljesen megnehezíti...

Ha tényleg nagy a szerelem, és olyan típus, akkor elmondok mindent viszont, a múltamat, a terveimet, a félelmeimet. Ha inkább már csak formális és kellemes a másik társasága, akkor ez nyilván elmarad. Na meg vannak olyan férfiak, akik mindenre féltékenyek lesznek... na ilyen ember nem is kellene, de neki nyilván nem mondanék el olyan dolgokat.

Szerintem az ember privát szférája nem egyenlő a titkolózással. Amúgy meg mindenkinek vannak titkai, de azért ha egyre több titkom lenne, akkor elgondolkoznék azon, hogy ez normális kapcsolat-e.

nem jellemző!

az a házasság alatt volt, és akkor is tudtam mindent kezelni.

most meg már muszáj minden kütyüt nekem csinálni.