Mennyire vagy képes uralkodni magadon, és kivárni a megfelelő pillanatot? (beszélgetős fórum)
25. 0260f21e84
2007. nov. 11. 15:50
egyre jobban :)
kb 10 eve tudatosan figyelek erre
gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni...
24. ef1a32d478
2007. nov. 11. 12:15
nem igazán
23. 53cc09e608
2007. nov. 11. 11:46
Hu én nagyon tudok uralkodni magamon ! Ha valami nem tetszik a szemem sem rebben csak gyüjtöm magamban és egyszer csak bummm ....,már robbanok is !De 3 havonta egyszer ,és akkor mindent előveszek ami bántott ! :))))
22. 2dfdc4af73
2007. szept. 8. 13:15
Attól függ, h miről van szó. Tudok uralkodni magamon, de ha az már a 30., akkor már kijön belőlem az előző 29 is "uralkodj magadon".
21. évi75
2007. szept. 8. 12:47
az attól függ, ha vita van, nagyon hirtelen vagyok, ha meglepiröl van szó, akkor talán egy kicsit tudok várni
20. eva25
2007. szept. 8. 12:32
Én nagyon tudok várni. Mindig kivárni a megfelelő pillanatot, önkontról a titka mindennek.
19. ditom
2007. szept. 7. 09:02
Már a sok fájdalomtól egyáltalán nem tudok uralkodni magamon, de gondolom még beteg nem vagyok, mivel elismerem legalább.
18. dundy
2007. szept. 7. 04:05
nagyon nehezen,sokszor befuccsolok.
17. ef1a32d478
2007. szept. 6. 17:13
Nehezen, de mindig sikerül, próbálom másra terelni a figyelmet!
16. Anita123
2007. aug. 18. 21:49
Nehezen.Sokszor nem is megy.
15. gbalint84
2007. aug. 16. 23:40
Hát én sem birom kivárni a dolgokat főleg ha olyanról van szó amit nem tudtam előre.
14. képzelet
2007. aug. 16. 23:34
Sajnos elég heves természetű vagyok,sokszor előbb cselekszem,mint átgondolnám a dolgokat!
13. e71af41436
2007. máj. 24. 10:09
sosem fogom vissza magam. próbáltam,de akkor a párkapcsolataom sínylette meg a dolgot. Vagy a szüleim. nos...inkább velük leszek türelmes mint az élet más területén.
egyébként károm még nem származott a hirtelen természetemből....
12. 0c97fbb607
2007. máj. 24. 09:54
Egyre jobban megy.igaz amit többen is írtak,ez is gyakorlat kérdése.Volt időszak amikor ha valami idegesített akkor bizony ki is kelltem magamból,sokszor nem is akkor,vagy azért,amiért mérges voltam.Aztán szép lassan megtanúltam kordába tartani a vehemenciámat.Ez úgy sikerült,hogy igyekszem mindíg kimondani azt amit szeretnék,és azt ami idegesít.Persze vannak napok,amikor ez sem segít...
11. tunde0627 (válaszként erre: 10. - Castellina)
2007. máj. 24. 09:43
Szerintem is ez a jó megoldás,én mégsem így teszek.Amit akarok,azt azonnal.Sokszor viszont el is múlik a lángolás(nem pasikra értem).Türelmetlen vagyok,de azért úgy csinálok,mintha türelmes lennék.Nem merem megmondani a véleményemet,és nem merem megvédeni magam,ha megbántanak.Szeretnék ezen változtatni,van még mit fejlődnöm.Remélem egyszer sikerül.
10. Castellina
2007. máj. 4. 15:28
Szerintem azonnal reagálni kell, ha valami nem tetszik. Nem szabad sem elfojtani, se lenyelni. De! Nem mindegy hogyan reagálom le a dolgokat! Az önuralom alatt én azt értem, hogy indulatok nélkül, szépen, okosan megmondom mi bánt, minősítés nélkül. Akkor és ott! Ordibálás, mocskolódás és bántás nélkül! Legalábbis ez a cél!
9. aebal
2007. máj. 4. 12:48
ha fontos dologról van szó koncentrálok és képes vagyok
8. KIRA7
2007. ápr. 26. 16:27
éN IS TÜRELMETLEN VAGYOK,DE MEGTANULTAM URALKODNI MAGAMON.a KOMMUNIKÁCIÓT TARTOM MEGOLDÁSNAK. /VAGY A DÜHÖNGŐT/
7. Cinka
2007. ápr. 23. 10:42
Türelmetlen vagyok, ideges és meggondolatlan, logikai készségem nulla,én aztán belecsapok a lecsóba rögtön, aztán vagy bejön, vagy nem..
6. 831ad879a7
2007. ápr. 23. 10:42
Hát nekem is meg kellett tanulnom a dühömet egy jobb pillanatba kifakasztani, de már sikerül. Ehez azért mindenkinek kell egy kis idő, kamasz korban ez úgy sem megy:-)
5. d@nu (válaszként erre: 2. - Böske)
2007. ápr. 23. 10:40
Én mindig is "gyűjtögető" voltam, nem szeretem a konfliktusokat, ezért inkább elharapom a nyelvem és megpróbálom belül rendezni az érzéseimet, nem esek neki a másiknak. Persze, néha kiborul a bili, de ahhoz már elég sok kell...
Mindennek megvan a maga ideje és helye, a vágyaink beteljesedését "siettetni" reménytelen ügy.
4. Királyné Ági (válaszként erre: 3. - Srrse)
2007. ápr. 23. 09:33
Utálok várakozni, de a cél érdekében tudok!!Ez sajnos oda is vezet,hogy halogatok fontos dolgokat!!A napok telnek....eredmény nincs...mire várjak? Minek az önuralom!?
3. srrse
2007. ápr. 23. 09:24
Hat ..van hejzet amiben egybol kitorok...de altalaban eloszor megemesztem magamban a dolgokat s utana indulok be...ez mondom hejzettol fugg...de azert en is dicsekszem onuralom gyakorlasat vegzem...s azt hiszem hogy egyre jobban s jobban haladok...a jo fele:)
2. böske
2007. ápr. 23. 08:23
Ha valaki tud várni, amikor mondjuk ingerült, vagy szeretne valamit (az élet minden terén), az rendelkezik erővel és bölcsességgel. Én önnevelés útján értem el, hogy legyőzzem hirtelen természetemet, és azóta jobban ura vagyok a helyzeteknek, nem követek el annyi hibát, mint előtte. Szerintem a mai reklámok, az életfelfogás erősen azt diktál/ja(ná), hogy mindent AZONNAL.
én nemvagyok hajlandó "felvenni a kesztyűt"...
1. böske
2007. ápr. 23. 08:19
Mennyire vagy képes uralkodni magadon, és kivárni a megfelelő pillanatot?
További ajánlott fórumok:
- A mai legszebb pillanatod...
- Betegszabadság, saját jogú táppénz, passzív táppénz (2008-as jogszabályoknak megfelelően)
- Tapasztalatok és örömteli pillanatok a terhesség alatt..
- A megfelelő folyadékfogyasztás...egy kicsit másként.
- Szeretnél Tenerifén élni? Magyar kolónia létrehozásához megfelelő anyagiakkal rendelkező, megbízható társakat, és barátokat keresünk.
- A halál előtti pillanatokban mit érzünk majd?