Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Mennyire befolyásolja a személyiséget a születési sorrend? fórum

Mennyire befolyásolja a személyiséget a születési sorrend? (beszélgetés)


12. Archer84 (válaszként erre: 10. - Fülemüledal)
tegnapelőtt 20:43
Ezt saját példámból kiindulva cáfolnám.
11. Shya (válaszként erre: 10. - Fülemüledal)
tegnapelőtt 19:44

igen, ez így van szerintem is.


bár sokszor látom középső gyerekeknél, h bármilyen borzalmas szüleik is vannak, ő lesz az, aki felnőttként a legjobban kötődik, legjobban meg akar felelni, mert reménykedik benne h végül megkapja ugyanazt a figyelmet mint a testvérei anno.

10. fülemüledal (válaszként erre: 2. - Shya)
tegnapelőtt 08:22

Valószínűleg ha egyneműek a gyerekek, ahogy a te példáidban is, akkor ez még könnyebben kialakul.


Eleve, ha a legidősebb gyerek lány, sokkal könnyebben bízzák rá a kisebbek felügyeletét, mint ha fiú lenne. Ha nagyobb a korkülönbség, akkor könnyen anya-féle szerepben találhatja magát.


Ha a következő gyerek is lány, akkor nem kap másfajta figyelmet, mint az első szülött. De ha fiú - akkor szerintem több figyelem jut neki, főként az apjától, mivel tipikus játékokat, feladatokat az apa meg akar ismertetni a fiával - ilyen szempontból meg elsőszülöttnek is tekinthető.

9. fülemüledal (válaszként erre: 8. - Shya)
tegnapelőtt 08:19
Az egyke gyerekek is hasonlóan viselkedhetnek, mint az elsőszülöttek, mivel a szülők teljes figyelmét élvezhetik. Gyakran kevésbé lesznek szociálisak, mivel nem szoktak meg más gyerekekkel való napi interakciókat. Ahogy írtad is, az osztoszkodás például igen fontos szerintem a szociális fejlődés szempontjából. Sőt a családon belüli hierarchiát is mutatja valamennyire, hogy a gyerekek között hogyan oszlanak meg tárgyak és a FIGYELEM is.
8. Shya (válaszként erre: 6. - Alnisa)
febr. 4. 10:29

ez az egykére szerintem igaz. én is az vagyok, nem voltam elkényeztetve, nem is engedhették volna meg maguknak a szüleim. viszont, nem kellett osztoznom. ezt megtanultam a közösségekben, de sokkal nehezebben ment, mint azoknak, akiknek voltak testvéreik.

illetve, nehezen barátkoztam. kifejezetten zavartak pl oviban a gyerekek. megszoktam h egyedül játszok, szóval fogtam egy nekem tetsző játékot és félrevonultam vele. nem szerettem, ha a többiek odajöttek ilyenkor stb.

aztán ez persze egyre könnyebb, megszokod az ovit, iskola ilyen szempontból már nem új, utána megtanulod, hogyan kellene barátkoznod stb.

febr. 4. 10:28
Nem igaz.
6. Alnisa (válaszként erre: 1. - Fülemüledal)
febr. 4. 10:22

Nem feltétlen igaz.

Én utolsó gyerek vagyok, de cseppet sem vagyok én központú.

Nálunk (3-an vagyunk tesók) a középső sem lett nem észrevéve.

Sztem ez nagyban függ a szülőktől.


De pl azt látom, hogy az egyke gyerekek sokkal önzőbbek, mert sosem kellet osztozkodni, várni, megkínálni, segíteni. Itt is számít a nevelés, de van ami adott és azért nem tudod másként csinálni. Pl nincs előtte más akinek segíteni kell, ha szeretne valamit rögtön rá tudsz koncentrálni (ezeket nem tudod kivédeni)

5. fülemüledal (válaszként erre: 4. - Shya)
febr. 4. 10:16

Igen, sok múlik a szülőn. A legnagyobb gyerek azért lesz felelősségteljesebb, mert sokszor rábízzák a kisebbek felügyeletét, abban nő fel, hogy tőle várják mindig a legtöbbet. Miközben a legkisebbtől általában a legkevesebbet várják, rá kell legtöbbször tekintettel lenni mindenkinek, mert ő a kicsi. Ettől meg tényleg kialakulhat énközpontúság.


Az az érdekes, hogy tudományosan cáfolták a sorrend hatásait, de a gyakorlat meg nagyon sokszor mégis bizonyítja. Akkor csakis a nevelés a "hibás" ebben?

4. Shya
febr. 4. 09:55
bár itt azért sokat számíthat a nevelés is. nem akarok beleokoskodni, mivel nem vagyok érintett (mármint, mint mondtam, nincsenek gyerekeim). viszont úgy képzelem, odafigyeléssel talán meg lehet azt előzni, h a középső gyerek kihagyva érezve magát/ne kapjon elég figyelmet. 🤔
3. Archer84 (válaszként erre: 1. - Fülemüledal)
febr. 4. 09:38

Mi négyen vagyunk testvérek, de nálunk ez így van:

Nővérem a lázadó, én a parentifikált, öcsêm az útját kereső, húgomnak van családja, gyerekei.

Ha a szüleid olyanok, amilyenek, akkor a gyerekek is olyanok lesznek, sorszámtól függetlenül.

2. Shya (válaszként erre: 1. - Fülemüledal)
febr. 4. 09:34

én egyke vagyok, gyerekeim nincsenek, édesanyámékra viszont teljes mértékig.

három lány, a legidősebb szelíd, megbízható természet.

édesanyám a középső - talán Neki volt mindig is ambivalens a kapcsolata a szüleivel, kislányként sokat hisztizett stb.

a húguk pedig - bár nagyon szereti mindenki, - mindig is öntörvényű volt, a saját útját járta, felnőttként is nehezebb kijönni Vele.


de ugyanezt láttam sógornőmnél is anno. a nagylány egy szelíd angyalka, a második kislánnyal nem lehet bírni, a pici még baba szóval ő még rejtély, de egyelőre ez a felállás rajzolódik ki.


ahol bébiszitterkedtem, ugyanez a minta volt, három kislánnyal (a középső kislány nem lázadozott extrémen itt sem, de ő extravagáns típus, míg a testvérei sokkal visszafogottabbak)

febr. 4. 09:07

Ezek igazak rád vagy a családodban?


első gyerek: felelősségteljesebb

"utolsó" gyerek: énközpontúbb

"középső" gyerek: senki sem veszi észre, ezért lázadóbb

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2025, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook