Mennyi pénzből éltek? (beszélgetős fórum)

A munkahelyemen szinte mkit áttettek részmunkaidőbe, 6 ill.4órába vagy még kevesebbe.Ez nekem most 57e Ft-os fizetést jelent,az albérletre havonta 40/45e Ft-ot fizetek rezsivel együtt durván...

S talán azért sem veszek lakást, mert semmi önerőm nincs...

Na, ezzel teljesen egyetértek! Van néhány alberletes és lakás-bérletes ismerősöm, a kis albérleti szobában nyomorgótól egészen a havi fél milliót (luxus)lakásbérletre kiadóig.

Nem vagyok képes felfogni azt, hogy hogyan adhatnak ki emberek havi 50-100-500e Ft-ot úgy, hogy nem gondolnak arra, ugyanezt a pénzt a saját otthonuk törlesztésébe is fizethetnék?! Van olyan ismerősöm, aki már 6-7 éve úgy él, hogy egy gyönyörű lakást bérel, lassan kifizet erre egy saját lakás árát.

Akik átlagos anyagi körülmények között élnek, azok számára ez a törlesztés nagy teher, de - nem tudom, ki hogy van vele - én akkor is inkább a sajátomat nyögöm, mint másét, ahonnan máról-holnapra kitehetnek! :-/

Én keresek 70000/vagyis kerestem a párom havi 140felett. 12ezer étkezési jegy. Már csak 6ezer.

Ebből:40ezer elmegy házrészletre, 4600mosogép hitelre, 60ezer a gázszámla, 11ezer a villany és a víz fele, 14ezer átlagban a két telefon előfizetés számlája, a bérlet fejenként 24ezer forint(távolsági 30km-es és helyijáratos), 16000 hiteltörlesztés, újság előfizetés 2600, 20-30ezer kaja

Szóval nem marad semmink. A gyűjtögetet pénzünkhöz kell hozzányúlni mindig. A teloszámlát sikerül néha letornászni 10ezerre, a kajára is kevesebbet költünk és van, hogy a villany és a víz számlát anyósék kifizetik, ha nem egy nagy összeg.

Hogy munkanélküli lettem, nehezebb lesz minden

Szia!

Ma már tudom, hogy igazad van! Sajnos elöbb nem gondolkoztam ezen!

Nekünk 200.000 a bevételünk a fizetésből és 48.000 forint 3 gyerekre a családi pótlék! A válság padlóra tett, a személyikölcsönök megemelkedtek vagy 20.000 forinttal összesen a jelzáloghitel 25.000-el, a folyószámlahitelt és a kártyák kamatát is emelték! Ebben a hónapban a bevétel kevesebb volt mint a kiadás mert egy hónapig nem dolgoztak a férjemék és kb: 30.000-el kevesebb fizetést kapott.

Nekünk mindenünk hitelből van mert nem volt szülői háttér, hogy segítsenek. Amennyit anyukám bírt csak annyi! Volt idő mikor gyesen voltam, /10.000 volt a gyes / hogy a férjem annyi fizut kapott télen, hogy éppen kifutotta a gázszámlát. 15 éve gyülnek a hitelek. Mikor jobb munkahely lett akkor örültünk, hogy kapunk annyi hitelt, hogy végre ágyat vegyünk a gyerekeknek. És sorolhatnám. Szóval ezek így gyültek évről évre, kiváltottuk egyikkel a másikat stb. Tavaly végre egy kicsit fellélegeztünk aztán jött a válság és visszataszított a pokolba! És ha így halad mélyebbre a válság de a munkahelyek megszünnek vagy nem akarnak bért emelni akkor még a házamat is elveszíthetem. Viszont ha nem veszek fel és nem lavírozgatok a hitelekkel akkor még ma sincs semmim, akkor 15 éve nem lett volna festés a házban, szét lenne már rohadva a padlószönyeg, nem lenne konyhabútorom, hűtőm stb. Szóval nehéz ügy, hogy mi miért történik, vagy mi lenne ha nem így lett volna! Vagy hol tartanék akkor! annak jó akinek nincs hitele és ha egyszer ki tudnám mind fizetni soha az életben nem vennék fel mégegyszer!

180-e ft körül van a bevételünk amióta dolgozom.

Elötte 150 körül volt gyes alatt.

Viszont van egy régi házunk amin még rengeteg a munka és a ház is hitelből van. Erre havi 35 e fizetünk. 25 e-ről indult , pedig figyeltünk rá hogy ne legyen nagyon magas a törlesztő mert ha valami beüt akkor is tudjuk majd fizetni. Igy inkább vettünk olcsóbb rosszabb házat mint egy jót drágábbért. Mert ha nincs is pénzünk újitgatni akkor is lakható. Van még 300 e ft + kölcsönöm amit igyekszünk kinyomni ebbe a fél évben.

A rezsink is 30 e ft , igy nem sok jut másra.

Van egy 3 éves fiam aki ovis ami szintén emeli a kiadásokat.

Mikor gyesen voltam, mindig azt mondtam a páromnak ez csak átmeneti nem tart ez örökké.

Gyakorlatilag szintentartást tudtuk elérni eddig, de ezt is pozitivumként könyvelem el, mert a rezsi mindig ki lett fizetve és a hitelek is. Ez is jobb mint a semmi

Bizony, fontos tudomány a pénz beosztása, de ha összeadom a kiadásaimta (semmi luxus: lakáshitel törlesztés, rezsi, lakásvásárlási illeték törlesztés, munkábajárás költsége) akkor sokszor elgondolkozom, mi lenne velem, ha mindezt pl. minibálbérből kéne fizetni. Márpedig lakni annak is kell valahogy, aki minimálbért kap.

Mindig kiakaszt pl, ha hallom a tv-ben, hogy az emberek meggondolatlanul adósították el magukat. De könyörgöm, lakáshoz jutni fiatalon, szülői segítség nélkül akkor hogy lehet? Ha most albérletben maradtam volna, arra is fizetnék majdnem annyit havonta, mint a törlesztőm, és esélyem se lenne mellette félretenni egy kanyit se, hogy valaha lakást vehessek. Akkor mi a megoldás?

Bocs, nem kirohanásnak szántam, csak úgy "kijött blőlem.

"és nem lehet olyan keveset kapni, amit ne lehetne beosztani. "

Ez nagy marhaság. Bocs..

Erre mondják, hogy "mindenki a maga szintjén nyomorog"! Ami bármennyire is vicces, több igazságot rejt magában, mintsem gondolnánk, ráadásul több aspektusból is megközelítve.

Pillanatnyilag 5-600e Ft körül keresünk, de ebből havi 100 a lakástörlesztés, 100 a személyi kölcsön, 100 a családi és egyéb törlesztés és 50e az autó. Mindjárt csak 150e Ft marad. Nagy lakás, nagy rezsivel, 2 mobil, internet, sok benzin... fontos, hogy meglegyen a havi 600, mert így jut kb. havi 100e Ft kajára, ruhára, 1 DVD-re, 1 könyvre, némi újságra, s hogy most már ne 4 db almát vegyünk hetente, hanem 2 kg gyümit, és egy picit könnyebben lélegezzünk. Jónak tartom a bevételünket, de egy nagyobb kocsi-csináltatás vagy fogászati számla elviszi a pluszt. Még egy százas kéne havonta, hogy félre is tudjunk tenni. El is határoztuk, hogy ha nyáron lejár a személyi kölcsön, akkor végre 4 év után elmegyünk nyaralni. S ha lejár a családi is, akkor bármi is történjék, havi 100ezret félre kell tenni, hogy legyen egy kis pénzünk, mert nagyon nehéz és kiszolgáltatott máról-holnapra élni. De kétségtelen: legnehezebb havi 23 ezerből volt! :-(

Mayra, vannak nagyon kemény élethelyzetek, tudni kell őket kezelni. Mi a legmélyebb poklot is megjártuk. Jó "drága" hitelt vettünk fel, mellé a sógorom tudott adni egy kis "kamatmentest". Csakhogy ha hiányzik egy nagyobb összegű jövedelem, akkor ezek a pénzek gyorsan mennek, s utána hiába megy el a másik (az előzőnél általában jóval alacsonyabb fizetésért) ismét dolgozni, ezeket a tartozásokat kifizetni nagyon nehéz. Nyilván van egy pont, amikor el kell adni a lakást. Én is ezt akartam megúszni meg is úsztam. Persze még mindig nyögünk, de bármilyen nehéz volt, büszke vagyok arra, hogy nekem nem csak a szegényből jómódba ugrás ment könnyen, hanem képes voltam egyik napról a másikra a minimumra szorítani mindent úgy, hogy még a házasságunk se menjen rá. Persze rejtett feszkó ott feszül mindkét emberben, talán ezért is mondják, hogy a hirtelen jött gazdagság és a hirtelen jött szegénység egyaránt nagyon jó próbája a házasságoknak, mert itt tényleg kiderül, mennyire erős. Heti 4 db almát venni egy kicsi gyereknek, heteken át üres krumplilevest, bundáskenyeret, paprikáskrumplit, üres főzelékeket, vajas kenyeret enni, az égegyadta világon SEMMIT, de SEMMIT nem venni, luxust, szórakozást nullára leszorítani csak akkor sikerül, ha a házasság boldog. Én úgy gondolom, hogy azoknál, ahol azért ez a dolog szokott sikerülni, előbb-utóbb el KELL érkeznie a fellendülésnek. Mélypont után mindig emelkedés jön, tudod, óriáskerék-effektus! Az biztos, hogy ez a mostani válság sokaknak feltupírozza az idegszálait, nem csak azoknak, akik tizenmilliókat tőzsdéznek meg kockáztatnak, ingatlanokba fektetnek, hanem azokét is, akik eladnak mindent, ami pénzzé tehető és 2 kg húsba vagy egy új (vagyis használt) cipőbe, ruhába fektetnek a gyereknek.

Kérdés, hogy ki mit hogyan él meg. Lehet nyakig merülni az önsajnálatba, elsiratni magad, feladni mindent, és lehet abba kapaszkodni, hogy "Nyugi, nyugi! Most ez van, szar ügy, de majd jobb lesz!" és túlélésre játszva, megpróbálni optimistának maradni. Szerintem úgy könnyebb! ;-)

Majd jön mingyá az adóbevallás ideje :))

már gyúrok rá :P