Mennyi idős kortól "szabad" babát vállalni? (beszélgetős fórum)

most találkoztam anyukám unokatestvérével 40 éves és most bevállalta a 3. babát(igazából a nagyfia már 18 éves).és alaposan kifaggattam, illetve mondta magától is a tapasztalatait.

a doki azt mondta semmi gond nincs szépen gyarapszik a baba-de ő jobban számíthat arra hogy a várandóság megviseli a szervezetét-cukor vérnyomás visszeresség-emiatt többször kell vizsgálatra mennie

és az utolsó hónapban be fogják fektetni kórházban nehogy baj történjen.

amit ő mondott az az hogy huszon évesen meg sem érezte a terhességet, könnyű volt.most meg fáradt nehezen mozog mindene fáj stb. és nagyon aggódik a babáért, nem akar befeküdni a kórházba.és azon is aggódik a baba születése után hogy fogja bírni a tempót.több barátnője is van aki szintén 40 körül szült,és ők is ezeket tapasztalják.

szóval az van amit a doki is mondott, minden okés lesz baba csak nem lesz olyan könnyű mint 20 évesen.

Üdvözöllek. Sajnos nem vagyok szakértő, ebben a témában meg pláne nehéz bármilyen tanácsot is adni. Annyira különbözőek vagyunk, mindenkit más tesz boldoggá ezért valahol elöbb magában kell az embernek eldönteni mit is akar. Ebből is ki lehet indulni, végülis az ember élete örökös harc -sokszor önmagával is- a boldogságért. Ez a Ti életetek ha vágytok még egy babára akkor érdemes ketten átgondolni belevágjatok-e illetve van-e elég erőtök ehhez a szép, de emberpróbáló feladathoz. Viszont a félelem is fontos jelzés, az okát viszont sajnos nem tudom. Félhetsz a feladattól, az új kihívástól, esetleg mások véleményétől annyi mindentől..Ha nem múlik el és nagyon frusztrál akadályozhat a terveidben és sok lelki problémát vonhat maga után érdemes szakemberhez menni, szerintem ő hipp-hopp kideríti mi a gond és segíteni is többet tud mint én itt. Az biztos hogy ezt kéne elöbb legyőznőd. Gondolkodj pozitívan és ne hagyj teret a negatív gondolatoknak próbálj derűsen és bizakodón tekinteni előre. Engem ez sok bosszúságtól óvott meg. Az ember nem veheti nyakába az emberek véleményét se a gondjait, ezért fontos legyőzni a megfelelési-kényszert is. Az történjen ami mindenki számára a legjobb.

Én a fiúval is beszélnék erről, megkérdezném mi lenne a véleménye egy kistesóról? Ha örömmel fogadja az ötletet az nagyon jó kezdet. Sajnos biztosan lesznek akik a korod miatt megszólnak, főleg ha kisebb településen élsz de sohasem ők a fontosak hanem ami Titeket boldoggá tenne. Magunknak szabad csak mércét állítani az emberek meg azt mondanak amit akarnak. Sajnos néhányan jobban tennék ha elöbb inkább magukban néznének szét. Mindennek az alapja a megfelelő és helyes önismeret. Az történjen ami Nektek a legjobb, hogy baba szempontjából mi a legjobb döntés azt szerintem idővel érezni fogod/fogjátok szánjatok egy kis időt erre. Most így ennyit tudok tanácsolni józan paraszti ésszel, nagyon szeretnék segíteni de ne haragudj ha nem sikerült. Az egészségre, a szervezet állapotára is figyelnék mindenképpen fokozottan szűrővizsgálatot is igényel ilyenkor a babavárás. De csak a kor ne legyen visszatartó tényező ha ere vágytok csak bátran! Ehhez kívánok Nektek sok erőt és kitartást!

én is azt hittem anyum rohamot kap, mert mindig volt kis kritika tőlük.de mikor meghallotta majd kiugrott a bőréből!és nagyon nagyon várták az unokát!most is jó látni mennyire boldogok ha a kicsi ölelgeti őket, meg együtt játszanak-szerintem eszükbe sem jut, hogy most jókor jött e a gyerek.

de az elején voltak nehézsége-jobban bele akartak szólni a gyereknevelésbe, hogyan lássam el stb.

ezt helyre kellett tenni-hogy én vagyok az anyukája-ők meg a nagyszülők.volt pici sírás meg sértődés-de mindenki megtalálta a helyét.szerintem ha 40 évesen szültem volna anyumék akkor is megpróbáltak volna beleszólni, meg mondani hogy nem jól csinálod stb.ezzel számolni kell, szerintem normális ha előfordul-csak szépen rendeződnie kell.

ezt nem hiszem, szerintem nem ritka.egy pasi szerintem mindig úgy érzi, hogy meg van fogva mindegy hogy 20 éves vagy 40.ők pasik.

nem hiszem hogy egy szülővel vagy bárkivel meg kell szerettetnie magát-ez természetes kellene hogy legyen, és az unoka felé is.ha ez nem így van akkor annak nem az az oka hogy a kismami fiatal.

Annyira belemerültem én is ebbe a babás kérdésbe, h nem bánnám ha megjelenne a pocakomba egy baby,anyum meg sztem rohamot is kapna,mert szte még a kutyusomról se tudok teljes odafigyeléssel vigyázni,nemhogy egy gyerekre.:O:D Lehet igaza is van,én (mi) ezért is várunk még egy kicsit.De sztem 1 év múlva már teljesen kész leszek a feladatra.

Amit irtál filmet,azt meg nem láttam. Nem vagyok nagy filmes. :)

Az már régen rossz ha úgy kell rávenni egy pasit. Szerintem ennek belülről kell jönnie, nem akarásnak nyögés a vége.... És még magamat utálnám ha azért venne el mert jön a baba, úgy érezném kelepcébe csaltam (szerintem osztaná a véleményem) és igy nem lehet élni. Én azt mondtam ha véletlenül becsúszik nem vetetem el, de ő szabadon dönthet velünk marad vagy búcsút int. Utóbbira eléggé kiakadt, hogy hogy tudok ilyet elképzelni róla persze hogy velem marad stb..De más a szó és más a tett.

Látta valaki a Megint17 c. filmet? Ugyanez volt a szitu,a pasi a nőt hibáztatta(szerintem jogtalanul mert dönthetett volna másképp is) amiért "elcseszte az életét" anno jött a baba és megnősült. Válságban volt emiatt a házasságuk de végül a pasi már nem adta volna semmiért az elmúlt 20 évet amit a karrierje helyett a családdal töltöhetett és minden rendbejött :)

De sajnos a valóság nem mindig ilyen rózsaszín.

20 évesen már a második gyerkőc? Az igen, te nem tétlenkedtél ;)

De az ilyen happy end szerintem elég ritka. Ilyen fiatalon és kapcsolatból fogant baba miatt hihetik azt is a szülők(vagy bárki), hogy ezzel akarod megfogni a fiúkat. És akkor nagyon nehéz lesz ebből kitörnöd és megkedveltetned magad. Szóval nagyon nem szerencsés, de a lényeg hogy Neked sikerült.

Én amúgy még nem láttam ilyen pasit, mint a hehér holló szerintem. Az enyém ehhez képest már "vén:D" de még mindig frászt kap a gondolattól..Ő is még egy nagy gyerek meg lehet hogy én is. Megvárjuk míg felnövünk :)

Bárcsak minden pasi ilyen könnyen "rávehető" lenne... Már akkor tiszta ideg amikor késik a mensesem. Márpedig most késik 4 napja :)))

De biztos nem lesz szerencsém.

Én nem tudnék elképzelni ikreket, főleg nem egypetéjűeket akik tök egyformák. Jobb lenne külön-külön mert úgy sokkal több élményt lehet gyűjteni egy-egy terhesség alatt, a gyes is több, meg a szabadság is. Abban egyetértek, hogy tesó nagyon fontos. Én sajnos egyke vagyok de nagyon vágytam mindig is egy testvérkére rossz így egyedül. Lenne egy bátyám és egy húgocskám is de sajnos meghaltak az bátyám születése után, a húgom pedig még intreuterin életben :(( Én vagyok a középső, valami csoda folytán életben maradtam. Óvatosságból korábban születtem császármetszéssel.

A párom egy kicsit olyan mintha a bátyám lenne és az unokaöcsimet is nagyon szeretem :)

a 3 babáról szerintem már én is lekéstem(hacsak véletlen be nem csúszik egy ikerpár) meg a dédnagymamaságról is főleg ha a gyerekeim is 30-40 között akarnak majd utódot.

párom most mondtamilyen jó lett volna ha ikreket szülők 2 gyerek letudva és a tesó kérdés is megoldva-látom a fiamon mennyire nagyon jó lenne neki egy tesó-de annak most kellett volna születni, hogy kis kor különbség legyen és együtt tudjanak bandázni játszani.

Talán akkor lenne mit tanulni tőlük,nem igaz?:))))

Igen tanulságos ,hogy amikor dokihoz vittük a gyerekeket nagyon ritkán volt ott roma származású gyermek,még a legnagyobb influenza járványkor is ,amikor tele volt a rendelő.

Én április 9-én szültem meg a kislányomat,és május 29-én lettem 24 éves. Férjem júliusban lett 28...

Tavaly decemberben vettünk saját lakást (persze hitelből).

Másfél éve voltunk házasok,amikor megfogant a kicsi.

Én úgy érzem, a lehetőségekhez képest "kész helyzetbe" érkezett a baba,párom már nagyon-nagyon akarta,szinte jobban,mint én.

Nem mondom,hogy nem nehezebb,70ezer a törlesztő,és mióta megvan a kicsi,például e hónapban is,2 hét van fizuig,és egy darab 5000 forintos bankjegy figyel a pénzes borítékban...És minden nap,amikor nem kell hozzányúlnom,mert sikerül a spájzból főznöm vmit,büszke vagyok magamra,hogy még mindíg egyben van a bankjegy...Hozzáteszem,most is,mint minden hónap első hetében,fizu után rögtön rohanok a védőnőhöz,és 5 doboz tápszerről iratok receptet,amit rögtön melegében ki is váltok,majd rohanok a postára,az összes létező csekket befizetni. Ami marad,abból megoldjuk a kaját,a gyes meg megy a kisüvegbe,vésztartaléknak.

Tehát a lakhatás biztosítva,a gyerek kajája megvan,a többit meg kiügyeskedem,de soha nem marad éhen a férjem sem...Inkább maradjak én,úgyis van még rajtam plusz a szűlés óta.

Ezzel csak azt akarom mondani,hogy mi azért még fiatalnak számítunk,mégis tudunk legalább megközelítőleg felelősséggel élni. Csak a fontossági sorrendet kell betartani,a többihez meg kell egy kis kreativitás.

És ha vki 18-24 éves kora között babát akar,akkor azt egy 4-5 évvel idősebb férfitől simán megkaphatja,korban is ez lenne kb. az ideális.

A kicsi legtöbb ruhája nálunk is turiból van,most 3 és fél hónapos,arra a 2 hétre,mig kinövi,igazán nincs értelme 1800 ftért venni neki,ha lehet kapni 500ért is...A tisztaság nem is kérdés,egyértelmű dolog nálam.

És még annyit,hogy anyu engem 37 évesen szült,-igaz,3-ik gyerek vagyok-de egészséges,szép ember lett belőlem,legalábbis az utóbbit szokták mondani-szeretjük is anyuval egymást nagyon,mostmár,de kamasz koromban nagyon nehéz volt ,ég és föld voltunk,amig be nem nőtt a fejem lágya,és megtanultam becsülni,értékelni őt.De mióta ez megtörtént-sajnos csak kb. 5-6 éve,azóta ő a mindenem,legjobb barátom,tanácsadóm,a biztos pontom. Azóta tudom csak igazán ,mit is jelent az embernek az anyukája,hogy mennyire hihetetlenül fontos az életében...És most 61 éves,és minden nap hálát ad,hogy megérhette,hogy unokája lett,és minden nap attól retteg,hogy a holnapját már nem éri meg...

Szóval én örülök,hogy nyertem plusz 10 évet a gyerekem életéből,amit láthatok...

Mert ,teszem azt,szülök 40 éves korom körül,és a mai általános egészségügyi helyzet mellett,drukkolhatnék azon,hogy megérjem egyáltalán az érettségiét...

Akkor nagyon szerencsés vagy. Nekem van ismerősöm aki még 35 évesen sem lát tovább a buliknál esze ágában nincs megállapodni! A pasik nem sietnek, az én párom 26 nem az a bulizós fajta de a babával 34-ig biztosan várna. A testvére is akkörül vállalt babát. Gondolom a családi minta is befolyásolja. Arra én 29 éves leszek. Ha három gyermeket szeretnék akkor el is késtem :(

Én szeretném megérni a dédunokáim születését. Ti hogy vagytok vele? AZ én dédnagymamám most 90 éves 18 éves korában szült.

30 felett már senki nem fogja ezt megérni, sőt lehet még az unokáját sem.