Szerintem, nem lehet neked konnyu. A megfelelesi kenyszer az nem egy "rossz szokas" amit csak ugy el lehet idovel hagyni. Dolgozni kell rajta, nagyon sokat es javulhat idovel. Tudom, mert nekem is az van. En peldaul sokaig nem is tudtam neven nevezni. Mar felnottkent tudatosult bennem a kislanyomon keresztul. Az apukam egyszer azt mondta a kislanyomnak: "hogy ha nem jossz ide hozzam, akkor nem foglak szeretni" Majd le estem a szekrol, mikor ezt meghallottam. Megkerdeztem akko, hogy ezt nekem is mondtatok? Azt valaszolta, hogy lehet. Itt jottem, ra, hogy miert is rendelem ala magam masoknak. De azota mar javult a helyzet. Olvastam rola es probalok javitani magamon :)

8. ildi992

dec. 3. 18:10

Kiskoromban a szüleidnek akartál megfelelni. Ezt viszed magaddal amíg tudatosan nem változtatsz. Párkapcsolatban is a megfelelés kényszer , alárendelt leszel, hiszen ez a te mintád. Már jó, hogy felismerés. Gyakorold a nem szót. Jogod van nemet mondani. Aki megsértődik, az manipulál a szó hallatán az nem tart tiszteletben. Másik élete a másik élete. Te életedről kell majd számod adnod egyszer. Nem arról, hogy a másik kénye kedvéd kiszolgáltad e. Persze empatikus vagyunk, segítünk a másikon, de nem a mi/én kárára. Mert az már önpusztítás. Érzed is, hogy ez nem jó.

7. Piroska52

dec. 3. 13:52

Már nincs, nem akarok senkinek megfelelni.

A karácsony se izgat.

6. kentaurcica (válaszként erre: 5. - Kentaurcica)

dec. 3. 09:20

Mármint mások igényeire és elvárásaira alkalmazva, nem rád!

5. kentaurcica (válaszként erre: 1. - Fórumnyitó (anonim))

dec. 3. 09:19

Nekem meg sok lesz@rom tablettám. Kérsz?

4. birebora

dec. 3. 08:44