Megcsalt a párom. 4 hete szültem neki gyereket, akit mindketten akartunk. Van valakinek valami ötlete, hogyan hódíthatnám vissza? (beszélgetős fórum)

"hogyan hódíthatnám vissza"??

Neki kellene akarni visszahódítani téged, nem neked őt.

csak=csaj

Így pont az értelme nem jó a mondatnak, amit írtam az előbb..

Szerintem pedig most kell összecsomagolni az összes holmiját és kitenni!

Ha van egy kis esze elgondolkodik, hogy most már nem csak saját magáért felelős és benő a feje lágya, ha nem akkor meg hosszú távon te nyersz, sok-sok nyugodt órát, évet. :)

Lehet, hogy 16 év ellaposodott házasság után még egyetértenék. Talán akkor igen. De egy gyerekszülésnél?? Akkor viszont fizikailag a legundorítóbb a dolog, mert akkor a csak nincs 100%-on..

És akkor mi lesz, ha később jön egy betegség, egy sérülés, egy valami?

Egy házasság, komoly kapcsolat pont arról szólna, hogy ilyenkor kéne összezárni nagyon komolyan..

Ez itt a gond.

Ha helyre lehet valamit hozni, hidd el, én nagyon annak vagyok a híve.. Csak valahogy ez számomra annyira kiakasztó szemétség. Nem bíztató a jövőre nézve.

Négy gyerekem van, én is féltem, félek néha..

De aki ilyet csinál, és ILYENKOR attól még most kellene megszabadulni, akármilyen nehéz is, mert később csak a kínlódás, állandó féltékenykedés lesz..

Igen, a gyerek születés egy nehéz időszak, de aki ezt a próbát nem állja ki, az szar alak sajna, nem tudok mást mondani.

A gyereknek rosszabb, ha abban nő fel, hogy mindig kétséges, hogy vagy itthagy apa, vagy nem, vagy van, vagy nincs.

A gyerek tartsa a kapcsolatot az apjával, de te meg építs fel egy új életet.

Tudom én, hogy nagyon könnyű ezt mondani, de hosszu távon magadat fogod tönkretenni, nullára fogy az önbecsülésed egy ilyen ember mellett...

Nem, nem szükséges velejárója a kevesebb szexnek, a szülésnek, a nemalvásnak az, hogy megcsaljon valakit a párja.. Egy frászt, el ne hidd senkinek. Nehezebb, az igaz, és az is igaz, hogy nem szabad nőként rájátszani, és ha lehet, ki kell elégíteni a férfit. De ez akkor sem megengedhető, menjen a fenébe, üzenem neki...