Megcsalás (beszélgetős fórum)
Ha publikus és lehet tudni miért és hogyan lett vége?
Hogy élted meg, meddig tartott?
Új szempont, igen, ott van az a másik nő is, aki a leírt esetben te voltál.
Én nem vállalnám be az olyan felállást, ahol én csak örökös második lehetek, nem mintha olyan nagyon nagy erkölcsi aggályaim lennének, de egy idő után biztosan idegesítene. Soha egy rendes karácsony, meg ilyenek.
Rövid távra se vállaltam soha, talán csak egyszer. Ott zsidó nő volt a feleség, mindent eltűrt volna, csak válás ne legyen.
Bátor nő vagy, hogy ezt így leírtad, az általam felvázolt ideális házasságba ez például bőven belefért volna. Ha a feleség nem hajlandó osztozni a férje kedvteléseiben, nem kell magát rákényszerítenie, de engedje meg nyugodtan, hogy mással töltse az idejét.
Ha az egyik fél megcsalja a másikat akkor, elhiszem hogy szar érzés, hogy házas, akkor biztos, hogy a házasság intézménye a "hibás":)
Egyébként szerintem nem olyan rossz dolog ám az ha és amennyiben szeretik és tisztelik, becsülik egymást a felek.
Én személy szerint örülök, hogy házasok vagyunk. és annak is, hogy az unokáim szüleik is azok, mert azért az mutat valamit.
Hogy két lakás és ne kelljen anyagi kötelék miatt egybe maradniuk, mert a hitelek és nem keresnek a felek annyit, hogy tudjanak külön egzisztenciát is felmutatni az más kérdés...ebben igazad van.
Írta már azt valaki, hogy a házasság intézménye a hibás? Akkor én most írom. Jócskán belejátszik az ilyesmibe.
Meghaladott, túlhaladott dolog, évezredek óta kialakult jogi formula, nem passzol a napjainkhoz.
A házastársaknak úgy kellene együtt élniük mint a leghúségesebb szövetségeseknek, tudjanak egymással mindent megbeszélni, jót is, rosszat is, egy másik partner ne számítson megcsalásnak, legyen benne a pakliban. Csak maradjanak együtt cca. 20 évig, amíg a gyerekeik felnőnek.
Ideális lenne eleve két lakást fenntartani, ne egyetlenbe öljenek bele a felek mindent, amijük csak van. Sok férfi azért dőlne a kardjába, ha mennie kellene a háztól, mert minden anyagi erejét, fizikai munkáját beleölte, tényleg egy élet munkája van benne. Ha feleznek, akkor sem lehet megtartani, el kell adni, és az árán megosztozni.
Kihez kerüljenek az esetleg még nem önálló, nagykorú gyerekek? Két kicsi lakás közül melyik kényelmetlent válasszák? Ha a magáramaradt szülő odahoz egy új társat, igencsak szükösen lesznek.
Egy nagy lakás kellene, a családi élet színteréül, és egy kisebb, az eltávozó házastársnak.
Ez lenne a jövő házassága. Irreális azal az elvárással élni, hogy a kapcsolatok manapság a sírig tartanak, mert nem tartanak addig.
Van benne igazság, meg az előző hozzászólásodban is, DE:
Ebből a sztoriból úgy tűnik, hogy a fórumindító abban a hitben élt, hogy jó a kapcsolatuk a férjével és minden rendben. Na mármost egy valamelyest gerinces lény előbb tudatná asszonypajtival, hogy valami nincs rendjén a kapcsolatban és csiszoltatni próbálná, ami nem mükszik, és majd csak utána keresné a boldogságot másutt. De lehet, hogy csak a változatosság gyönyörködtette a kedves férjet. Ilyen is van. Főleg, ha a változatosság 1-2 évtizeddel fiatalabb, mint a feleség. Sajnos, nem ismerjük a férj motivációját, így nehéz bele látni. Minden esetre én nem különösebben díjazom, ha hazudoznak nekem és hülének néznek, úgyhogy én aligha tartanám meg férjuramat.
Mondjuk az én férjemnek másfajta szenvedélye volt, és nagyon hosszú éveken keresztül mindig újabb és újabb esélyt adtam neki. Kár volt.
Ezért mondom: ha egyszer elnézzük, és újabb esélyt adunk, megteszi másodszor, harmadszor, és ez megy majd éveken keresztül... Semmi értelme, hiszen csak kihasználja a döntés-képtelenségünket, és éli tovább azt az életet, ami az ő számára totál kényelmes.
Így értve igen! De van/lenne bármi értelme is, akkora hadjáratot, patáliát csapni, hogy aki még eddig nem tudott róla, ahhoz is eljusson a híre, miszerint 2 évig néztek hülyének???
Valaki korábban azért írt arról, hogy valami oka csak van/volt, a tartós csalásnak. Tehát azért erről se feledkezzünk el, akármennyire is nőpártiak vagyunk. Ahhoz, hogy a dolgok így alakultak, valamit a feleség is odarakott, vagy éppen az a baj, hogy nem rakott... azért a rossz házasság kialakulásához is 2 ember kell. Az asszonyka is magába nézhet, mielőtt szabadjára engedi a heves vérmérsékletét. :))
1, nem 2 év volt az alapsztori, de végül is lényegtelen.
Ez a mártírkodás nevetséges. Ha annyira fájt neked a férjed szaros gatyáit mosni, és rá is főzni, miért tetted? Meg lehet osztani normálisan a házimunkát.
Ha kijön a rendőrség, és kinyittatja az ajtót, a feleségnek sem lesz kellemes. Vagy hívja a férj másnap lakatost, mikor nincs otthon a feleség, aztán akkor majd ő nem tud bemenni, és a kedvenc ruháit cafatokban találja, kiszúrt autógumi reggelre, vagy ki tudja mi, az is marha vicces lesz, nem? Ha-ha-ha... Aki ilyen tipiáner bosszúkba kezd, az számítson hasonló revansra, aztán ne sírjon, ha utóléri.
Hát már hogyne lenne. Forróvérű nő akkora balhét csap, olyasmiket vág a férje fejéhez, ami bizony eléggé sértő, mindennek elmondja csak úriembernek nem. Van aki megkeresi az ellenfelet, nála is hisztit csap, és egyáltalán, mindenkit, mindenhol le akar járatni. Ebből nemigen lehet többet már jól kijönni.
De enyhébb esetben csak arra vonatkozik a vérmérséklet, hogy egy nyugisabb tipusú nő talán józanabbul tud gondolkodni, mérlegelni, mi éri meg neki és mi nem.
Bocsi, szerintem ehhez aa vérmérsékletnek semmi köze! A férj nemcsak 1-2 alkalommal, hanem két éven keresztül folyamatosan csalta a feleségét, és még mindig azt tenné, ha véletlenül ki nem derül.
Pedig már lett volna egész biztos ezer alkalom arra, hogy a feleségével tisztázza a dolgokat, és lezárja egyik vagy másik kapcsolatát.
Itt már szerintem nem sok értelme van annak hogy megbocsát-e a feleség vagy nem. Itt a másik iránti feltétlen bizalom, a hit, a megbecsülés és hasonló dolgok hiánya van, és szerintem semmi értelme tovább variálni.
"nem tud választani kettőnk közül"
Nem is akar, amíg mindketten megvagytok neki és az ezzel járó kényelem is. A választásképtelensége azt bizonyítja, hogy nem szeret eléggé, ahhoz, hogy Rád voksoljon 20 év házasság után. Ha szeretne eléggé, akkor nem csalna hosszú ideje, mert 1-2 alkalom még talán betudható lenne egy pillanatnyi gyengeségnek, de egy tartós viszony aligha. Mellesleg, ha képes a szemedbe hazudni és rejtőzködni, akkor esély van rá, hogy másban is hazudik. Én útilaput kötnék a talpára.
Vérmérséklet, tolerancia, meg az ördög tudja, még minek a kérdése, tud-e egyáltalán valaki még egy esélyt adni, vagy mereven szakít.
Ha tud, és akarja is, tegye meg, ebbe ne legyen másoknak beleszólása.
Ha meg amúgyis képtelen rá, akkor nincs miről beszélni, de akkor viselje az anyagi konzekvenciákat is. Meg kell osztani a vagyont, kisebb lakásba kell költözni stb.
Sztem ne add neki a dontes jogat. Donts TE!
Masik dolog amirol senki nem irt: oka van h felre ment
..s lehet vmit te is elrontottal...hm?
Hát azért élek a gyanúperrel, hogy ez annyira nem egyszerű.
Ellentmondást látok: ha a házasság stabil akkor "csak" és esetleg az a pár kufirc fér bele (vagy az sem!) de semmiképp nem 1-2 év.
Az már tényleg a házastárs hülyére vevése és a tisztelet és megbecsülés egy szikrája nincs ott jelen. Pedig ugye 20 év... (szóval én megfordítom a gondolatmenetet):)
Azt gondolom, hogy akivel meg lehet tenni azzal megteszik. Ha a fórumindító ezt elnézi az ő dolga. Akkor valószínű ez lesz még egy pár évig mivel a pasi nem tud dönteni, mert "jaj de szar neki".
Itt csak a feleség tud dönteni: vagy pontot tesz a dolog végére, vagy beletörődik, hogy van egy harmadik.
Én kíváncsi vagyok a fórumindító véleményére a hozzászólásainkra.
Mit gondol ő?