Meddig tud fájni, ha látod azt, aki elhagyott? (beszélgetős fórum)

Egyébként én is teljesen azt éreztem mellette, hogy nem is vagyok teljesértékű ember. Ő döntött mindenben, az volt amit ő akart.

Ez ugye megváltozott.

Azt hiszem ezzel a szakítással lettem igazi felnőtt, akinek igenis felelőssége van sok dologgal kapcsolatban.

Mi 2 és fél hónapja nem vagyunk együtt, de az udvarban dolgozik.

Így majdnem mindig látom, de már nem veszek róla tudomást./Vagy legalább is próbálok./

Ja, a lányt egyszer majdnem elkalapáltam!

A srácot viszont szarba sem vettem!!!! Öt év után is azért volt "muszály" szóbaállnom vele, mert barinőm bátyja!

Én sokáig nem tudtam belenyugodni,hogy nem lehetek már vele.Pedig csak 1 évig jártunk,de ő volt az első,akit igazán szerettem.Pár hét múlva megbeszéltünk egy találkozót,ami jól sikerült,tök kedves volt,és én kezdtem remélni,hogy esetleg meggondolja magát,de ő mikor ezt megtudta teljesen kiakadt.Ettől függetlenül továbbra is találkozgattunk hébe-hóba nála,és majd megszakadt a szívem,hogy nem érhetek hozzá!Függtem tőle.Aztán egy éjjel,amikor a szülinapját ünnepeltük,kicsit becsíptem és azt mondta így nem enged haza,aludjak nála.Beleegyeztem természetesen.Majd meghaltam érte,mért hagytam volna ki.Azt mondta elevenítsük fel egy éjszakára az emlékeket.Megtettük.Másnap reggel kissé rideg volt.Onnantól megszakadt valami.Másfél évig alig láttam,de megmaradtak az emlékek.Nem tudtam szabadulni.Aztán egy buliban összefutottunk és ő odajött,meghívott egy italra,félrevonultunk és beszélgetni kezdtünk,majd együtt távoztunk.Megkértem kísérjen haza.Elindultunk,de megálltunk útközben egy buszmegállónál.Leültünk és sokat beszélgettünk,a szakításról,mindenről.Aztán megcsókolt.Újra elkezdtem bízni.Tovább mentünk kéz a kézben.Majd a vasútállomáson megállva már többet akart.De nem hagytam.Nem csak ezt és nem így akartam.Innentől kezdve még 7 hónapig találkozgattunk az éj leple alatt,titokban,bár nem túl gyakran.3szor utasítottam el.Megmondtam,mostmár csak akkor,ha nem csak ennyit akar.De nem akart békülni.Nála aludtam egy alkalommal úgy,hogy nem történt semmi,pedig nagyon akartam,de az eszem erősebb volt.Nem volt 1szerű!Aztán utoljára a szülinapján találkoztunk,marasztalt,hogy aludjak ott,de nem tettem.Ekkor kezdtem észhez térni.Hamarosan beleszerettem másba.Összességében:2004 nyarán szakított velem és 2007 januárig tartott a huzavona.Egy kis seb talán mindig marad utána.De ez csak a fájdalom és a csalódás sebe.

Ennyi a kis történetem.Bocs,ha hosszú lett,de jól esett kiírni magamból.

de az akarat és a lélek nem bírják egymást ;-)

;-(;-(

IGEN..EZEK MéG heves érzelmek...

akkor jó, ha már közömbös..de addig nehéz eljutni;-(

vagy nem is lehet..

Nálunk mégcsak 2 hónapja történt az eset.

Én inkább ideges leszek, ha meglátom, gondolom ez a "gyűlölöm" szakasz mégcsak.

Sziasztok!!!

A férjemmel 22 évig éltünk együtt.Elhagyott egy 19 évesért,mert ő kemény husú volt:( Évekbe tellett ,míg kihevertem.Rossz volt a módszerem,hogy felejtsek.Először is nem lett volna szabad találkozni vele,de 2 gyerekünk van.A másik ,meg a múltban éltem..mit ,hogyan kellett volna tennem és miért tette ezt velem. Elvette nagyon ez a gondolkozás az energiámat, e körül éltem! A legelső, le kell zárni a múltat!!!!! Nem szabad ezeken rágódni.Saját magunkat kell erősíteni,mi mindent megtettünk ,nem mi vagyunk az értéktelenek,mert valaki elhagyott,hanem "Nem vagyunk egymáshoz illők" nem ő az igazi párom! A jelenben kell élni ,"itt és most, mi történik" nekem nagyon bejött ez a gondolkozási mód.Már egyáltalán nem fáj a múlt el, is felejtettem.Pár hónapja a gyeremekem füle hallatára mondta a második tinilány élettársa a volt férjemnek."Te még nem tudtad elfelejteni a feleségedet ,8 éve szétmentetek,de mindennap őt hallom állandóan" Győztem? Már ez sem érdekel,hidegen hagy!!Szóval az első idő nagyon-de nagyon nehéz és fájdalmas.Vannak segítségek amivel ezt le lehet rövidíteni.Nekem ez volt a hatásos!

Nem hiszem hogy azt hamar kilehetne heverni,főleg ha igazán szeretted...nagyon nehéz!Akaraterő kell hozzá!!

De ha szereted nagyon akkor az nem nagyon müködik:-((

Nekem speciel jó messzire kellett költöznöm, mert nemcsak fájt ha láttam, de ha találkoztunk, tutira az ágyamban is ébredt...

Nem lehetett ezt bírni, ezért hozzámentem az első pasihoz, aki a bűvös kérdést feltette: Leszel majd egyszer a feleségem?

amig még vágyol rá.....

aztán megszünik a vágy és megszünik a fájdalom is !

Ha látod,látod, és még mindig csak látod a volt párod, és nincs egy nap hogy ne lásd,

nem sok esélyt látok a Könnyű felejtésre.

Inkább a hosszú fájdalmasra:(