Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Mások vagyunk- szakítsunk? fórum

Mások vagyunk- szakítsunk? (beszélgetős fórum)


30. syria (válaszként erre: 29. - Csgybzs)
2011. nov. 17. 09:23
Nem általánosítottam, csak tényt állapítottam meg.
29. csgybzs (válaszként erre: 28. - Syria)
2011. nov. 15. 12:26
Ettől még nem kell általánosítani...
28. syria (válaszként erre: 17. - Csgybzs)
2011. nov. 12. 22:17
Azért lássuk be: a szórakozóhelyeken esténként a húszas éveik környékén járók, és nem a harmincas éveiket taposók vannak többségben.
27. Jasmine24 (válaszként erre: 24. - CsillagTM)
2011. nov. 12. 21:40
:)))) tenyleg?? na orulok!! :D
2011. nov. 12. 19:33

Mi is sok dologban különbözünk és 31 éve élünk boldogan. Az zene, kutya és a gyerekeink szeretete közös, de minden egyéb különbözik.

Én színházba, moziba, sétálni járok,/természetesen egy ismerős nővel és nem pasival/, ő olvas, TV-t néz, kertészkedik.

Igen, működhet.:)

Sok boldog együtt töltött évet kívánok:))

25. Ami.
2011. nov. 12. 17:43
Mi is teljesen mások vagyunk.Férjem nyugodt,türelmes,csendes,otthon ülős.Én pörgök,mindent azonnal akarok,szeretem a társaságot,bulizni is járok.Nem okozott még sose gondot.Én tervezek,ő spontán.Lazultam kicsit,ő meg tervez.Átveszünk a másikból egy kicsit,így többek leszünk.Film:ami mindkettőnknek tetszik együtt nézzük,ami nem,akkor nézi ha bulizok,én akkor ha ő dolgozik.Zene nálunk hasonló.Én szeretek olvasni,ő akkor mellettem a gépen játszik,együtt vagyunk,egymáson fekszünk,csak mást csinálunk.Társasozni,kártyázni szeretünk.Szerintem jó a másság,csak meg kell tanulni kezelni,tolerálni,és beiktatni.Jó időbeosztással minden megoldható.
24. CsillagTM (válaszként erre: 20. - Jasmine24)
2011. nov. 12. 10:04
jaj, csajszi, ez tök megható volt :)
23. Kirani
2011. nov. 12. 09:13
Azt nem írtam, hogy mennyi előnye is van ennek az állapotnak. Rengeteget tanulunk egymástól. Ő felszabadult egy kissé mellettem, én lenyugodtam vele. ami még fontos: sosem próbáltuk-próbáljuk ráerőltetni a másikra a saját akaratunk, véleményünk. Elfogadjuk egymást olyannak, amilyenek vagyunk. És ez a legfontosabb. Nem hiszek azokban a kapcsolatokban, ahol mindkét fél a saját akarata szerint formálja a másikat. Ott az "átalakult" felek nem őszinték önmagukhoz. Aztán amikor már felszáll a köd, rabnak érzik magukat, valahol teljesen érthetően. Hiszen nem önmagukat adják. Szerintem ez nem működhet.
22. Kirani
2011. nov. 12. 09:06

A stílusról, öltözködésről, zenei ízlésről írtad, hogy különböztök, meg a bulizásról. Szerintem ezek messze nem tételek egy kapcsolatban... Írták előttem többen a közös világnézetet, az értékrendet - azok valóban fontosabbak.

Saját példám: 35 éves nő vagyok, a barátom 3 évvel fiatalabb nálam. Én pörgős, vidám, beszédes vagyok, ő csendes, halk szavú és zárkózott. Nekem vannak barátaim, ő kifejezetten magányos. Zenében a másik kedvenceit sem szívesen hallgatjuk (nem tartjuk "zenének", amit a másik szeret). Én egyszerű ruhákat szeretek és simán vásárolok a turiban, ő figyeli és követi a divatot, szívesen költ rá. Én nem szeretem a harcművészetes és a történelmi kalandfilmjeit, ő meg az én kedvenceimet nem nézi szívesen.

De ebből még sosem volt gondunk! Kell a kompromisszum, ennyi. A kapcsolatunk nagyon fontos, de mindketten eléggé önálló, független emberek vagyunk. Ezért a külön töltött időben élünk a saját kedvteléseinknek, együtt pedig olyat csinálunk, amihez van kedvünk. És igen, én úgyanúgy megnézek vele egyszer-egyszer egy harcos filmet, ahogy ő velem egy drámát. Nem hívom magammal a barátaimhoz, csak minden 3. alkalommal. Ő nem visz el magával farmert vásárolni, mert tudja, hogy unnám. Ezek csak apró példák. Tudjuk, mit akarunk, mit akar a másik, és ezeket összeegyeztetjük. Még csak nem is beszélünk róla, jön magától. Így teljes ez életünk külön-külön is, és együtt is.

Mi egyébként az első randin megbeszéltünk az életszemléletünket, értékrendet: mi a véleményünk vallásról, politikáról, kapcsolatokról, munkáról. Ezek összepasszoltak, tökéletesen. És innentől totál mindegy volt a másságunk...

21. b235ac96d5 (válaszként erre: 1. - Ce56480ae9)
2011. nov. 12. 00:35
Ha valaki, akkor mi a férjemmel nagyon különbözünk Mást nem írok, csak annyit, hogy ő vízöntő én meg szűz vagyok (ha utána nézel, tudni fogod)és már 30 éve tart:)
20. Jasmine24 (válaszként erre: 1. - Ce56480ae9)
2011. nov. 11. 17:21
SZia! Mi a ferjemmel annyi mindenben kulonbozunk, hogy csak na. Az elejen sok harcot megkellet vivnunk egymassal, volt hogy szunetet tartottunk, de mindig visszatalaltunk egymashoz. Aztan egyutt maradtunk. Probaltuk a dolgainkat egyeztetni, megbeszelni kinek mi a fontos, a lenyeg hogy 1 csonakban eveztunk, csak talan mas volt az utunk amivel a celig mentunk. De ez nem baj. 8 eve vagyunk egyutt, osszehazasodtunk, es boldogok vagyunk egymas mellett. Amiben en gyenge vagyok abban O eros, amiben O gyengebb abban en vagyok erosebb. Szoval egyben ki is egeszitjuk egymast, es ami a lenyeg, hogy mindig huzzunk a masikat elore, nem pedig visszarantjuk. Szoval mukodhet! :)
19. 0b18315731 (válaszként erre: 17. - Csgybzs)
2011. nov. 11. 13:47
Egyetértek,szerintem sem törvényszerű.Ismerek én olyat aki sosem volt nagy bulizós,első férjével él boldogan azóta is:-)Ki ő?Anyukám:-))))
18. Vigyorex6 (válaszként erre: 17. - Csgybzs)
2011. nov. 11. 13:44
Így van.
2011. nov. 11. 13:40
Én azért nem feltétlenül kapcsolnám össze a fiatal kort a bulizással....
16. syria (válaszként erre: 1. - Ce56480ae9)
2011. nov. 11. 13:33

Egyáltalán nem biztos, hogy mások vagytok. Csak ő a koránál fogva a bulizós életet kedveli, amin te már túlvagy. Valószínűleg az általad írt érettsége miatt vonzódik inkább hozzád, mint a nálad jóval fiatalabbakhoz.

Neked kell eldöntened: kivárod, amíg lecseng nála a bulizós korszak, vagy mivel esetleg családot szeretnél, inkább a korodbeliek közt nézel körül.

2011. nov. 11. 13:30
Szia! Én is hasonló véleményen vagyok,mint a legtöbben.A kor a boldogsághoz nem akadály.A más meg nem feltétlen lehet rossz,hiszen ha megbeszélitek a dolgokat igen is lehet működőképes kapcsolat főleg ha mindkét fél akarja.Én úgy gondolom a lehetőséget megérdemli a pasi és te is a boldogságra.Puding próbája is az evés:-)Sok sikert és sok boldogságot!Vágj bele!
14. ina87 (válaszként erre: 1. - Ce56480ae9)
2011. nov. 11. 13:12
szia,esetleg mond a barátodnak hogy te másként érzed már ezt a bulikat meg hát vajuk be 24 évesen még nagy bulik,társaság is hozzá tartozik a korhoz,amit nem is biztos hogy úgy mond kiél.
13. CsillagTM (válaszként erre: 4. - 6b006fc769)
2011. nov. 11. 13:00
a fő dolgokban KELL az egyetértés (anyagiak, gyereknevelés, vallás, etc.), de amúgy sztem néha még jó is, ha különböztök, hiszen kiegészítitek egymást, tanulhattok a másiktól.
2011. nov. 11. 12:56
Szerintem hosszútávon szükséges, hogy az emberek egyformák legyenek, közös legyen az érdeklődési kör és az igények, főleg, ha hosszú távra terveznek. Hiszen az amit ma még könnyedén tolerálunk, vagy esetleg változtatunk, vagy ami esetleg még sikkessé teszi a párunkat, az évek múlva már lehet, hogy nyűg lesz, már csak kötelességből tesszük, és lejjebb adjuk a saját igényeinket, hogy a másiknak megfeleljünk. Persze minden kapcsolatban csiszolódnak egymáshoz a felek, de később már a most még könnyen legyűrhető "akadályok" lehet, hogy sokkal nagyobbnak tűnnek majd...
2011. nov. 11. 12:54
Az a kérdés, hogy hosszútávon mennyire lehet tolerálni a különbségeket.
2011. nov. 11. 12:46

Van két ismerősöm, akik ugyanebben vannak. Sőt, még a korkülönbség a kor is hasonló, a nő kicsit idősebb nálad. De nem sok évvel.

Náluk működik a dolog, vannak viták, de az hol nincs?


Érdemes megpróbálni tehát, főleg ha hiányoztok egymásnak a kor nem szab határt!

2011. nov. 11. 12:20
éve=éves
2011. nov. 11. 12:20
Húgom barátnője 32 éve a párja 23. Most költöztek össze majd egy éves ismerettség után. A lány imád bulizni sokat el is járnak húgommal, a fiú addig elvan otthon. Semmi gond nincs köztük és sokkal érettebb a gondolkodásmódja ennek a fiúnak mint az előző párjának aki pedig a lánnyal hasonló korosztályba tartozik
7. Vigyorex6 (válaszként erre: 1. - Ce56480ae9)
2011. nov. 11. 12:13

Én a saját dolgomat tudom írni. Nálunk életkorunkat tekintve így áll a dolog: én 25 vagyok, a párom 29 maholnap.

Ő imádja a társasági életet, és szeretek visszahúzódni a magánszférámba.

Minden más stimmel.

Át kellett rendeznem a beállítottságomat kissé, ami hónapokba került. Ő is figyelemmel volt/van arra, hogy én kevesebb kimozdulást igényelek.

Van, hogy együtt megyünk szórakozni, van, hogy nálunk van a banzáj, de olyan is van, hogy nekem elég, és akkor csak ő megy általában a fiúkkal.

Sokat beszélgettünk a közös igényekről, és így ebben a formában meg tudtuk oldani, és kielégítőnek tartjuk azt, amiben most élünk.

Zenében egész mást szeretünk, öltözködésben megfelel amit a másik felvesz, persze ő is, és én is el tudunk képzelni más típusú ruhákat egymáson. Előfordult, hogy vettünk magunknak olyan ruhákat, ami tetszett a másiknak, de addig elképzelhetetlennek tartottuk, hogy felvegyük, majd kifejezettem jól éreztük magunkat benne.

Szerintem jó kommunikációval, némi kompromisszumkészséggel, de úgy, hogy önmagunk maradunk, minden megvalósítható, főként, ha csupán ennyi a gond, mint amit leírtál.

2011. nov. 11. 12:10

Szia!

Szerintem is akkor működik egy kapcsolat viszonylag zökkenőmentesen, ha azért van egy közös értékrend, közös felfogás, DE! Ezt, hogy nem vagytok ennyire egyformák a hasznotokra is lehet: kiegészíthetitek egymást.... :) Te is tanulhatsz tőle, és ő is tőled. :)

5. ea010c7029 (válaszként erre: 1. - Ce56480ae9)
2011. nov. 11. 12:07
Nekem nincsenek ilyen jellegű tapasztalataim,de a véleményem az,hogy ne told el magadtól,ami jó,amitől boldog vagy! Idővel úgyis kiderül,hogy működőképesek vagytok-e(és végülis miért ne?),ne küldd el,még mielőtt ez kiderülne!! Sok minden állhat még közétek,legalább Te magad ne legyél az!:) Inkább próbáld meg élvezni minden pillanatát,aztán a többi meg majd jön úgyis magától!!:)
2011. nov. 11. 12:07
a másság belefér, ha kellően toleránsak vagytok egymással. de nagyon nehéz. nekem az a nézetem, hogy nagyon hasonló gondolkodásmód és értékrend szükséges a tartós és boldog kapcsolathoz.
2011. nov. 11. 12:03

Kompromisszum! :)

Ez a titka :) Főleg, ha szeretitek egymást. Az a 6 év azért annyira nem sok. :)

Sok boldogságot! :)

2. ce56480ae9 (válaszként erre: 1. - Ce56480ae9)
2011. nov. 11. 12:01
BOCSÁNAT: nem 14 hónapja, hanem 1 HÓNAPJA!
2011. nov. 11. 11:59

Szeretnék veletek megosztani egy dilemmát, remélem kitalálunk együtt valami okosat.

Több hónapja megismertem egy fiút. Szó szerint az, mert csak 24 éves. Korához képest viszont sok esetben érettebben viselkedik, mint én aki most decemberben tölti a 30. évet.

Teljesen mások vagyunk, stílus, öltözködés, zenei ízlés. Én már nem vágyom bulizni, Ő igen. Elég gyakran van nála házibuli. Szereti a nagyobb társaságot is. Ugyanakkor, ha együtt vagyunk akkor nagyon jó kis szeretetben vagyunk. Itt nem a testiségre gondolok csak, hanem a lelki összhangra. Én Őt most elküldtem (14 hónapja), mert egy félreértés miatt jobbnak láttam megszakítani az egészet, de valójában a fent említett dolgok és ez a másság zavar igazán. Furcsa érzések vannak bennem és nagyon hiányzunk egymásnak. Azóta keresett nem egyszer. Annyira jó pedig a közelsége és tudom fordítva is kedvesek vagyunk egymás számára.

Valamiért úgy sejtem vannak lányok, de egy biztos aki nyomul rá. nem tudom biztosan, de engem keres és utánam vágyik. Ha van is más az nem pótolt eddig... Kíváncsi lennék van e köztetek olyan aki sok mindenben különbözik a párjától, mégis működik a kapcsolat. Illetve a környezetben látattok e ilyet. ? Köszönöm a válaszokat.

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook