Mammográfia

Mi a mammográfia?

A mammográfia az emlők alacsony dózisú ionizáló röntgensugárzással történő részletes képalkotó vizsgálata. Olyan apró, még tapinthatatlan (akár 5 milliméter átmérőjű) daganatokat vagy mikromeszesedéseket is képes kimutatni, amelyek szabad szemmel vagy fizikális vizsgálattal nem érzékelhetők.

Korosztályi ajánlás

Magyarországon a népegészségügyi (szervezett) szűrés keretében a 45–65 év közötti nők kétévente kapnak névre szóló meghívót a vizsgálatra.

- 65 éves kor felett: Bár a kockázat az idősebb korosztályban is magas, 65 év felett a szűrést a páciennek magának kell kezdeményeznie (a háziorvostól kérhető hozzá beutaló).

- Magas kockázat / Fiatalabb életkor: Családi halmozódás, ismert genetikai mutáció (pl. BRCA) vagy korábbi emlődaganat esetén az orvos már 45 év alatt vagy 35 éves kortól is javasolhatja a mammográfiát. 35 éves kor alatt azonban – a sűrűbb mirigyállomány miatt – elsődlegesen az emlő ultrahangvizsgálata javasolt.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

Előkészület és anamnézis: A vizsgálat előtt a szakképzett asszisztens felveszi a kórelőzményt, kérdez a családi halmozódásról, és elvégez egy alapvető tapintásos emlővizsgálatot.

A képalkotás: Az emlőt a jobb minőségű, részletgazdag kép érdekében két műanyag lap között rövid időre enyhén összenyomják (komprimálják). Ez biztosítja, hogy a sugárdózis a lehető legkisebb legyen, és a szövetek jól áttekinthetővé váljanak. Általában emlőnként két felvétel készül (különböző irányokból).

Értékelés: A felvételeket Magyarországon függetlenül két, speciális licencnel rendelkező radiológus szakorvos elemzi. Ha mindketten rendben találják, a negatív leletet kiküldik, illetve feltöltik az EESZT-be.

Visszahívás szükségessége: Amennyiben a szakorvosok tisztázandó eltérést látnak, a pácienst telefonon visszahívják további kiegészítő vizsgálatokra (pl. célzott nagyított felvételek, ultrahang vagy szükség esetén szövetmintavétel/biopszia). Fontos: A visszahívás önmagában nem jelenti azt, hogy daganat van, az esetek többségében csupán egy árnyék vagy összegtűnés pontosításáról szól.

Gyakori tévhitek és valóságuk

Tévhit: A mammográfia veszélyes a sugárterhelés miatt.

Tény: A modern digitális mammográfok rendkívül alacsony energiájú, minimális sugárterheléssel dolgoznak. Az így kapott egészségügyi előny (a korai felismerés életeket menthet) nagyságrendekkel meghaladja a vizsgálat elméleti kockázatát.

Tévhit: A vizsgálat kibírhatatlanul fájdalmas.

Tény: A mell összepréselése okozhat némi kényelmetlenséget vagy átmeneti nyomásszerű érzést, de nem jelent fájdalmas beavatkozást, és csak néhány másodpercig tart.

Tévhit: Ha nincs panaszom és a családban sem volt mellrák, felesleges elmenni.

Tény: Az emlőrákok jelentős része olyan nőknél alakul ki, akiknek a családjában nincs előzmény. A szűrés lényege éppen az, hogy a tünetmentes stádiumban csípje el a folyamatot, amikor a gyógyulás esélye a legmagasabb.