Mamahotel-jelenség (beszélgetős fórum)
Az, hogy otthon kellemes a légkör és szereti a szüleit, jól érzik magukat együtt- szóba sem jöhet ?
Nekem ilyen volt a szülői ház és jelenlegi otthonunkat is megpróbáltam ilyenné tenni. Tulságosan bejött, sem a fiam sem én - munkán túlmenően - nem is igen kivánkozunk sehova. - de én napi 12 órákat vagyok távol, amikor dolgozom.
A pénzügyi okokon kívül az is lehet, hogy fél a magánytól, nem hiszi el, hogy egyedül is képes lenne helytállni az életben.
Nem akar felelősséget vállalni saját magáért és a döntéseiért, vagy szimplán nem talál munkát. Az is lehet, hogy szülői nyomásra marad otthon, vagy fél a változástól, a biztos és stabil helyett.
Ha úgy vesszük, én 14 éves koromban elkerültem hazulról, akkor kollégiumban laktam, de ezt követően már egyáltalán nem mentem vissza. Munkásszálló, majd férjhez menés, közös lakás. Megőrültem volna "otthon"... és a gyerekem is elköltözött megfelelő időben. Albérletezett pár évig, majd lakást vettünk hitellel.
Egészséges és kellemes.
Lehet egyszerű racionális oka az együttélésnek. pl. egyetemre vagy dolgozni jár, de nincs barátja, barátnője. Csak azért ne költözzön már el otthonról, hogy "felnőjön".
Vidéki nagyváros, az utcában volt az egyetem, csak nem küldtük el albérletbe. Ráadásul a gyerekek, fiatal felnőttek könnyen önállósodnak, ha itt az ideje. Miénk pl. egy teát sem főzhetett, mindent megcsináltunk neki. És mikor összeköltözött a párjával, egy-kettő főzött, sőt, ugyanúgy teregetett, mint én, az ingeit ugyanúgy vasalta, ahogy én.
A több generációs együttélés az más, régebben természetes volt, van is emiatt sok hatalmas ház, amit már csak ketten laknak, mert az idősek meghaltak, a fiatalok elköltöztek.
Ahány alternatívát felsoroltál, ez pont annyira összetett.
Ha valaki spórolni akar, és otthon marad x évig, jobb mintha albérletet fizetne. Viszont gyakran tapasztalom, elköltik a pénzt és nem spórolnak.
Másik dolog, aki otthon marad, az általában benne is marad a gyerekszerepben. Anyuka eldönti mit vegyen fel, mit csináljon. Akár lány, akár fiú az illető, nyilván sosem lesz olyan szabad, mint egyedül, mert meg kell, vagy meg akar felelni a szüleinek.
Amint befejezi valaki a tanulmányait nem árt saját lábra állni. A szülőkkel együttlakás megnehezíti a párkapcsolatot is. Hozzászokik, hogy ki van nyalva a feneke, nincs probléma megoldó képessége.
Lehet hogy rosszul tudom, de a mamahotelban pontosan az a lényeg, hogy a "gyerek" lakik csak a szülőkkel, mit keresne ott a pár. Ha meg szexelni akarnak, keressenek más színhelyet.
A szülők lakása nem K..l....j.
Nem feltetlen kényelmes. Számomra sokkal kényelmesebb egyedül lakni.
Én kétszer is hazakoltoztem anyagi okból. ha valakinek ez gáz, ám legyen. Ugyanúgy önellátó voltam, és a szüleimnek, tesómnak volt kényelmes, hogy takarítottam utánuk, főztem nekik is, mostam a ok cuccait is.
Nagykorú, dolgozó jól kereső egyedülálló fiatal esetében nem találok benne semmi kivetnivalót. Miért éljen egyedül, ha még nem talált párt és a szülőknek sem jelent plusz terhet a szülői házban lakása. KS kérdésére válszolva érzelmi és praktikus okai vannak.
Mint Laura, rövid ideig voltam elvált, de azidő alatt én is a szüleimmel laktam.Nagyon rosszul esett volna ha kb úgy hordanak el mindennek, amilyen nyilatkozatok itt elhangzanak a szülőkkel élő főleg fiatal férfiakról.
Miért éljen olyan kapcsolatban bármelyik fiatal, ahol nem kapja meg társától azt a kényelmet és jólétet mint, amit a szülői ház adott, akkor már jobb az un. mamahotel. Én mondjuk utálom ezt a szót, olyan valaki találhatta ki, akinek savanyú a szőlő.
valószínűleg mindenkinél más oka van
ha mindkét fél jól ézi magát benne (szülő is, gyerek is), senki sincs kihasználva, sztem senkinek semmi köze hozzá, ki kivel él - sőt, most, hogy belegondolok, akkor sem, ha nem kappol minden :-)
Szerintem nem szülővel élni gáz, hanem az a gáz, ha egy munkára alkalmas felnőtt létére tartanak el valakit. Ha nem kap munkát az más.
De az otthon élésben én nem látok kivetnivalót. Mikor a volt kapcsolatomnak vége lett, 25 évesen hazaköltöztem. Ha 35 lettem volna, ugyanez lett volna a forgatókönyv. Anyagi okok miatt, meg nem akartam egyedül lenni.
Ha valaki szingli, nincs pénze lakásra, albérletre, van lehetősége otthon lakni, akkor miért ne tegye?
Ha pénzelnek és nem csinálsz semmit, az gáz.
Mi a véleményetek a mamahotel-jelenségről? Ennek inkább financiális, pénzügyi, vagy érzelmi okai vannak? Akik képtelenek leválni a szüleikről.
Mit gondoltok az ilyen emberekről? Szerintetek ez mennyire gyakori Magyarországon és a világon? Egy adott kor fölött szerintetek gáz a szülővel együttélni, vagy pénzügyi, vagy érzelmi okok miatt megértitek?
Több generáció együttélhet így? Sokan a kényelmet választják, de ez valóban halálos bűn a mai ingatlanárak mellett? Vagy lehet, hogy nem akar felelősséget vállalni az illető, vagy csak pusztán jól érzi magát otthon, az otthon melege és a szülői szeretet miatt?
Ciki bizonyos kor felett a szülőkkel élni? Ha az, hány éves kortól gáz?