Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Egyéb témák » Magyar népszokások cikk

Magyar népszokások

Szerintem említést kell tennünk hagyományainkról, mert mára már szinte elfelejtődnek, kimennek a divatból. Gyermekeink már nem a magyar szokásokat követik, hanem az amerikai és más felvett szokásokat. Ez a trend, pedig nekünk is szép hagyományaink vannak. Az év nagyon sok napjára és egyéb ünnepekre vonatkozóan.
Magyar népszokások

Az újév első napján, a kútból felhúzott vizet vidéken aranyvíznek hívták, és gyógyító erőt tulajdonítottak neki. Január 1-én nem csak mulatoztak az emberek, amit mi is teszünk, hanem újévi jókívánságokat mondtak egymásnak, házról-házra járva és ezt a háziak úgy viszonozták, hogy almával és dióval kínálták őket. Ez az egyik, ami már feledésbe merült szokás.

A január 6-i vízkereszt elnevezése is a víz megkereszteléséből származik. E napon kezdték el a víz szentelését a templomokban. Számos jótékony hatással ruházták fel az emberek, pl. betegségek ellen használták, de házakat is megszenteltek vele. Ez sem szokás ma már. Január 22-én Vince napján jó sok bort kell inni a gazdák szerint, hogy jó legyen a következő évi termés. Pál napján (január 25.) haláljóslást tartottak.

Ma már a medvére sem figyelünk február 2-án, pedig e napon előbújik a barlangjából és ha meglátja az árnyékát, még negyven napig tart a tél. Zsuzsanna napján, ha megszólal a pacsirta, közel a tavasz.

A farsangot is csak gyermekeink ünneplik az iskolákban, óvodákban. Az április 1-jei bolondnap is szinte már feledésbe merült. Nem beszélve a húsvét elferdüléséről, ez is szinte a marketing és az elanyagiasodás ünnepe lett. A május 1-jei májusfa állítás is kiveszőfélben van.

Pünkösdről sincs fogalmunk, vajon miért csücsülhetünk otthon a fenekünkön. Már csak egy-két helyen választanak pünkösdi királyt. Nem hiszem, hogy sok embernek fogalma van róla, hogy például, ha Medárd napján (június 8.) esik az eső, a hiedelem szerint még negyven napig esni fog. Aratóbálokat sem tartunk már.

Na és sokkal több olyan nap volt a régi hagyományok szerint, amikor nem dolgoztak, mert a hiedelmek tiltották. Az október 1-jei halottak napja is átment Halloween-be.

Az advent is csak névleges, a mikulás is elfajult mára már. Luca napján (december 13.) férjjósló praktikák voltak érvényben. A karácsonyi regölés és betlehemezés is ismeretlen számunkra. Az aprószentek napja pedig december 28.

Nem csak naptári napokhoz fűződő szokásaink voltak, igaz némelyek nem is baj, hogy már nem léteznek. Az esküvői szertartásokon viszont nem értem, miért nem a ténylegesen magyar szokásokat követik a párok. Ezeknek tartalma is van, nem úgy, mint a mostani divatszokásoknak. Talán még van, aki emlékszik arra a csúfolódó szólásra, hogy egy tányérból esznek. Ez egy esküvői szertartás volt és az összetartozást jelentette. A rozmaringág a hűséget jelképezte. A menyasszony cipőjének elrablása sem "divat" már. A tojásgörgetés is magyar hagyomány. Eszerint a menyasszony egy tojást görgetett végig a vőlegény nadrágjában az egyik lábszárától a másikig. Régi falusi lakodalomnál, amikor a menyasszony belépett a házba seprűt dobtak elé. Ha felvette és seperni kezdett dolgos asszony lesz belőle, ha átlépte, lusta, úgy tartották az emberek. Ez is kiveszett szokás, de a menyasszonytáncnál az aprópénz szórás is.

Ki tudja, miért változnak ezek a dolgok, de néhányat azért nem kéne hagynunk a süllyesztőbe veszni. Legyünk, merjünk magyarok lenni, ne majmoljunk más népeket.




Írta: Tundibundy, 2009. december 26. 10:03
Fórumozz a témáról: Magyar népszokások fórum (eddig 9 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook