Magányos házasság (beszélgetős fórum)

Szerintem meg házas férfinak más nők képeire megjegyzést írni meg ámulós fejeket kommentálni ultra gáz.

Miközben a saját feleséget levágja a képről.

Azt tudom csak mondani, hogy korán jöttetek össze, a fickóban elkezdett mocorogni a vére. Manapság már ritka az, ha valaki a 18 éves szerelmével éli le az életet.

Mi is fent vagyunk a közösségi oldalakon, de nem posztolok a férjemről és a férjem sem rólam. Nem akarjuk másnak bizonygatni, hogy klassz család vagyunk, elég ha mi tudjuk és érezzük, tehát ezen a részén nem értem miért elvárt sok nő részéről, hogy igenis posztoljon rólam.

Másik viszont, hogy elhiszem, hogy rosszul esik, hogy más nők képét lájkolja, meg az sem szép dolog, hogy levágott a képről, akkor miért nem keresett olyan képet, amin csak Ő van, így nem bántott volna meg ezzel.

Szerintem segíteni nem tudunk, ezt csak ketten tudjátok megoldani, mondd el neki a sérelmeidet, de higgadtan, nem hisztizve, hogy neked ezek a dolgok rosszul esnek, és kérdezd meg hogy mi ennek az oka.

Biztos van olyan férfi ismerősöd akinek szintén van családja mégis szokta kedvelni a képeidet. Szerintem nem kell ezen fentakadni, lehet szimpla kedvességből is. Mindig is mondtam, hogy a face... Meg egyéb közösségi sz@rok, nem való mindenkinek, mert problémát szülnek egy amúgy jól működő családba.

Hülyeségből csinálsz problémát? Tényleg az számít, hogy azon a nyomorult facebookot nem szórja tele a képeiddel? Örülj neki!

Nem az számít, hogy jól megvagytok, szeretitek egymást? Ha nincs baj akkor generálj csak nyugodtan ilyen marhaságból. Eszem megáll!

Sziasztok,

Muszáj kiöntenem a lelkem, meet úgy érzem hogy szétrobban a mellkasom a nyomástól. 2010ben jöttem össze a férjemmel akkor 18 évesek voltunk. Borzalmas volt a kapcsolatunk, nem tudtuk az indulatainkat kezelni, mindketten féltékenyek voltunk a másikára. Ő mindig is az a típus volt aki várja a külvilágtól a megerősítést, hogy ő egy igazi jó pasi. 2012ben megcsalt, megbocsátottam kibékültünk. 2014ben összeköltöztünk albérletbe, onnantról kezdve egyre jobban javult a kapcsolatunk, mintha elkezdtünk volna felnőni és összecsiszolódni. 2017ben megszületett kisfiúnk, 2018ban kislányunk. Nagyon ritkán veszünk össze megtanultuk kezelni az indulatainkat, megtanultuk, hogy engedjük el a saját egonkat. A napjaink úgy telnek mint egy átlagos családé, megtesz értünk mindent, nagyon sokat segít a háztartásban meg úgy mindenben, tényleg egy szavam nem lehet,én úgy éérzem sex is működik közöttünk. DE itt jön képbe a DE van egy másik éne , megmaradt neki az a kisfiú akinek mindig az számít hogy a külvilágtól megerősítést kapjon és innentől kezdve érzem magam nullának mintha nem is léteznék az életében, mintha szégyellne, mintha nem tartana elég szépnek, tudom nagyon kicsinyes dolog, de egyszerűen nagyon rosszul esik az hogy, bármelyik közösségi oldalon rólam egy darab kép sincs, csak magáról vagy a gyerekekről tölt fel képet. Volt egy közös fotónk amit úgy állított be profilkepnek hogy engem levágott róla. Egyfolytában más nők képeit lájkolja be vagy hozzászól ilyen ámulós fejet. Ezeken a platformokon mintha nem is léteznék vagy mintha szégyellne, igen mondtam már neki de kb legyintett vagy hogy én vagyok a hülye...segítsetek kérlek mi lehet a helyes lépés, szeretem, de egyszerűen annyira semminek érzem így magam és számomra ez olyan megalázó 😕