Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Levél Édesapának fórum

Levél Édesapának (beszélgetős fórum)

Ez a fórum a következő cikkhez nyílt: Levél Édesapának

1 2
53. 083bf9bf2f (válaszként erre: 52. - Lilian1112)
jan. 4. 15:39

Az én párom nem hisz a lelkiekben. Ő tényszerű. Meghalt. Ő az anyukája halálát is így dolgozta fel.

Őszinte részvétem!

Nekem pompázatos volt a Karácsonyom. Apa szerette nagyon, így mindig, még szebb lesz majd nekem. Miatta, érte! :)

2020. dec. 30. 15:04
Nekem 9-én halt meg Édesapám. Ő volt a legnagyobb hősöm. Borzasztó volt nélküle a karácsony, nekem innentől többé nincs is karácsony. Minden nap sírunk anyukámmal. A párom hiába mondja hogy a lelke itt van de nincs bizonyítékom... :(
51. 083bf9bf2f (válaszként erre: 50. - Szabokisandi)
2020. dec. 18. 06:59
Köszönöm. Sikerült feldolgoznom.
50. Szabokisandi (válaszként erre: 49. - 083bf9bf2f)
2020. dec. 14. 14:20

Ez a legfájdalmasabb dolog a világon.

Nagyon sajnálom 😔

2020. dec. 10. 17:11
Amikor a gyermekem meghalt, 1 évig voltam megzuhanva. Szóval most is valami ilyenre számítok...mert ismerem magam. Cdak most nem vagyok depressziós és nem kell az egészségügyi állapotom miatt pihennem és feküdnöm.
48. 083bf9bf2f (válaszként erre: 47. - E'lodie)
2020. dec. 10. 17:09
Próbálok rengeteget a hobbimra szánni az időmből és a kutyáimmal lenni jó sokat. Úgy érzem semmi más nem tud békét adni. Rengeteget beszélek apához, tudom, hogy érzi!
47. E'lodie (válaszként erre: 46. - 083bf9bf2f)
2020. dec. 9. 14:29
Majd szép lassan rendbe jössz. Amikor gyászol az ember, sok ismerős próbál jó tanácsokat adni. "Legyél erős" és az "Élet megy tovább" féle mondások egymást követik. Pedig nem kell erősnek lenni ilyenkor. Azt éld meg, ami benned van. Persze egy ici-pici magadra figyelés (étkezés, pihenés terén) nem lenne baj.
46. 083bf9bf2f (válaszként erre: 43. - E'lodie)
2020. dec. 7. 19:50

Mostanság rettenet ijesztően ritka a jó, jobb nap az életemben.

Konkrétwn olyan vagyok, mint egy élő halott mióta apa meghalt. Stresszelek, zabálok, sírok, alig alszom. Azóta ingadozik a vérnyomásom, beteg vagyok, csomókban hullik a hajam (mondjuk a pm értékem is ezóta lett rossz....)...

Én konkrétan magamra sem ismerek. Borzalmasan nézek ki, alig ismernek rám az emberek. 😭

45. E'lodie (válaszként erre: 41. - Birebora)
2020. dec. 7. 14:27
Nem hinném, hogy nagy botrányt akarnék már. Mindenesetre a hivatalos írást feltételezhetően iktatják, így az odafigyelésnek is van haszna. Nem is értem, hogy olyan lelki beállítottsággal hogy mer orvosnak menni az ilyen.
44. E'lodie (válaszként erre: 39. - 083bf9bf2f)
2020. dec. 7. 14:21
Köszönöm!
43. E'lodie (válaszként erre: 38. - 083bf9bf2f)
2020. dec. 7. 14:21
Megesik, hogy amikor sok bánat éri az embert, így érez. De kell jobb napoknak is jönnie.
42. birebora (válaszként erre: 38. - 083bf9bf2f)
2020. dec. 7. 08:11
Na! Ilyet nem mondunk!
41. birebora (válaszként erre: 37. - E'lodie)
2020. dec. 7. 08:10
Még megteheted és tedd is meg. Irásban, emailban írj a kórház vezetőségének, kivizsgálják és meg kell válaszolják neked. Legalább egy két rossz napja a dokinak is legyen és tudják a kollégák is milyen. Fiatal? Milyen lesz az ilyen 10-20-30 év múlva?
40. 083bf9bf2f (válaszként erre: 36. - Birebora)
2020. dec. 7. 05:32
Nem is tudok olyan sűrűn menni...olyan messze vagyok..de mindig megyek, ahogy tudok!! Legszívesebben minden nap ott lennék!
39. 083bf9bf2f (válaszként erre: 37. - E'lodie)
2020. dec. 7. 05:30
Őszinte Részvétem!
38. 083bf9bf2f (válaszként erre: 35. - Birebora)
2020. dec. 7. 05:30

Amennyi sza..t én már átéltem...


Mi a francnak vagyok még itt?

37. E'lodie (válaszként erre: 23. - 083bf9bf2f)
2020. dec. 4. 18:17
Nem vagy egyedül... De azt hiszem, hogy ebből a részből nagyon hiányzik az emberi empátia, háziorvos fejében is megfordulhatna, hogy esetleg kérdezzen, amikor a számára is egyértelműen látható út vége be fog következni. Én sem akartam, hogy Apukám egyedül, idegenek között távozzon, mégis így alakult. Azt is borzasztónak tartom, hogy a kórházból senkinek nem jutott eszébe, hogy időben értesítsen a rosszabbra forduló állapotáról, hogy be tudjak menni még hozzá. Igaz, előző nap a kérdéseimmel együtt az ügyeletes doktornő (ugyanarról az "orvosról" van szó, aki másnap a rossz hírt közölve felhívott), felháborító stílusban szó szerint elzavart, mondván majd hétfőn merészeljek érdeklődni a kezelő orvosnál. Őszintén szólva, utólag már nagyon bánom, hogy nem vittem el az ügyet a betegjogi képviselőig, mert az, ahogy a beteggel és a hozzátartozóval bánt az orvos, az emberileg megbocsáthatatlan és felfoghatatlan. Persze az örökre megmaradó, lelket felbolygató gondolatok nem az orvost gyötrik. Nem szokásom, de bizony azt a fiatal doktornőt annyiszor átkozom el, ahányszor eszembe jut, hogy mit tett. Apunak borzalmas lehetett egyedül lennie az utolsó óráiban... (Bocsi, hogy hosszút írtam, csak most kiszakadt...)
36. birebora (válaszként erre: 33. - 083bf9bf2f)
2020. dec. 3. 05:53

Sajnos ez még elfog tartani egy ideig aztán szép lassan csendesül. Több mint 1,5 éve történt, hogy az apu elment és még mindig van, hogy mardossa a torkom a sírás, fojtogat a hiányzóérzés és könnybe lábad a szemem. 2-3 hetente megyünk a temetőbe virággal, mécsessel. Az anyu heti kétszer.

Nálam is volt, hogy a nagy semmiből elkezdtem sírni. Beszéltek hozzám és egyszer csak, a pénztárnál állva, a postán várakozva, a kocsiban vezetés közben, bárhol rám tört.

Szar ez az egész de tovább kell élni. Sok erőt neked és meglátod majd a gyermekedben meglátod őt.

35. birebora (válaszként erre: 34. - 083bf9bf2f)
2020. dec. 3. 05:45

Mert azt gondoltam, hogy ha van gyermeked, gyermekeid akkor a gyerekekre nézve és feléjük fordulva talán látod apukádat bennük. A vonásait, gesztusait, cselekedeteit, mosolyát, tulajdonságait. Én így vagyok. Rájuk nézve látom az életét folytatódni és így valami vigaszt jelent, nem múlt el nyomtalanul, tovább megy a vonala.

Csak ennyiben gondoltam kiegészíteni és csökkenteni a fájdalmadat. Kimegyünk velük a temetőbe viszünk virágot és megsimogatjuk a nevét. És mondják, hogy itt a papa.

Egyébként természetesen nem fontos. És megértelek fiatalon veszítetted el őt:(

34. 083bf9bf2f (válaszként erre: 32. - Birebora)
2020. dec. 2. 23:07
Miért fontos a korom és a magánéletem?
33. 083bf9bf2f (válaszként erre: 32. - Birebora)
2020. dec. 2. 23:06

A tegnapi is egy ilyen este volt. Ilyen megzuhanós pillanatok szoktak rám törni, aztán elmúlik. Van, hogy napokig semmi, aztán hirtelen elönt a fájdalom. Az a nagy fájdalom.


30+ vagyok, férjem van. Gyerekem nincs.

32. birebora (válaszként erre: 30. - 083bf9bf2f)
2020. dec. 2. 11:27

Nem fogsz belepusztulni. Ott az anyukád és a családod. Hány éves vagy? Van gyereked? Férjed?

Az apukád sem akarná, hogy ilyen gondolataid legyenek. Mindig hiányozni fog és mindig fogsz rá gondolni. Az élet része a halál. Gyászold meg, sírj és lassan, nagyon lassan enyhülni fog a mérhetetlen és mély fájdalom. És még akkor is lesznek, napok, időszakok amikor sírsz és oda lesz a lelked. Tudom:(

31. Szabokisandi (válaszként erre: 29. - Semleges)
2020. dec. 2. 11:16

Pedig sajnos sok esetben van ilyen. És azt gondolom, valaki direkt arra játszik, hogy kit mennyi idő alatt tud felhúzni. A végén pedig már semmi köze a szított vitának az eredeti témához.

Igyekszem a másik oldalt képviselni. És ha nem is értek egyet valakivel, nem ugrok a torkának... mert nem kell, hogy egyformán gondolkozzunk.

2020. dec. 2. 00:41

Anya csak azt akarta, hogy apa felerősödjön. Pont most akart nyugdíjba menni, a házukat is még jobbá tette. Apának fájt a háta, ezért nem mondott nemet a kórházra. Anya nem akarta, hogy apával rosszul bánjanak. Anya nem akarta, hogy apának rossz legyen. Csak segíteni akart! Csak segíteni, Istenem. 😭😭

Meghalok, nem bírom nélküle, belepusztulok!!!

29. semleges (válaszként erre: 27. - Szabokisandi)
2020. dec. 1. 19:18

Hát aki egy ilyen témához rosszindulatúan szól és megmondó embert játszik, az vegyen magának egy ásd el magad felszerelést és ássa el magát.

Mindazon által igazad van, mert a világ sajnos nem a jó felé tendál.

28. Szabokisandi (válaszként erre: 21. - Birebora)
2020. dec. 1. 08:39
Igen, vigaszt nekünk is csak ez nyújt. Hogy otthon lehetett, nem idegenek között, elhanyagolva. Akkor sokkal rosszabb lenne a lelkünknek.
27. Szabokisandi (válaszként erre: 25. - 083bf9bf2f)
2020. nov. 30. 09:11

Azt hiszem minden hozzászólást olvastam és örömmel veszem, hogy nem akadt kötekedő. Mert sajnos ezt éljük, hogy mindig van valaki, aki jól meg tudja mondani.

Miért zavarna bárkit is, hogy leírtad a gondolataidat?

Én is ezt teszem, hol fejben, hol elmondom valakinek, aki tudom, hogy érti.

Szeretettel gondolsz rá, ez így van jól.

26. birebora (válaszként erre: 23. - 083bf9bf2f)
2020. nov. 29. 07:30

Jaj te szegény!

Ne tépd. Az apu is kórházban volt előtte 3 hétig. Beszéltem az orvossal, aztán haza hoztuk, nagyon akart jönni, nem mondta ki de nem ott akart meghalni.

Mi ezt éreztük, tudtuk. Haza hoztuk és 4 nap múlva meghalt, ott voltunk, vele voltunk, "megvárta" míg mind ott vagyunk és csendben, nyugodtan elaludt. Ez megnyugvás nekünk, már ha lehet egy ilyen helyzetre azt mondani. Azóta az anyu is azt mondta, ő sem szeretne kórházba menni.

Nehéz és szar ez az egész, de sajnos az élet megy tovább és élni kell, ahogy tudunk.

Kívánok neked lelki békét és nyugalmat:(

2020. nov. 28. 14:38
Köszönöm mindenkinek, olyan drágák vagytok! Sokat írtam már róla, azt hittem, hogy ez a cikk zavarni fog titeket, hiszen már tényleg sokat beszéltem itt erről, fórumokban! Nagyon hálás vagyok, a sok kedves szóért!!! Köszönöm!!
24. 083bf9bf2f (válaszként erre: 22. - Ilcsimama)
2020. nov. 28. 14:34

Köszönöm! Megkérdezhetem, hova szeretnéd elvinni? Persze, nyugodtan, vidd csak!! De kérlek írd oda, hogy kitől van! Van benne olyan személyes rész, amit senki nem tud, de, a családom, ha olvasná, azonnal tudná, hogy én írtam, apukámról!! Szeretném elolvasni, ha elviszed!


Ölellek!!

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook