Létezik olyan cég, ami nem annyira unfair, hogy a családosoktól nem várja el a túlórát, míg a gyermektelenektől igen? (beszélgetős fórum)

de azért így is vigyáztak rá idegenek, ilyen-olyan épületek portásnénijei, portásbácsijai 10 percet-fél órát- 1 órát mikor hogy... és a gyerek is totál "alkalmazkodott" ehhez az életmódhoz, gyakorlatilag hozzámállította az ébrenlét idejét, mikor dolgom volt aludt, biztos nem akart zavarni; oké a fogzásnál volt nyifnyaf, de ebből a szempontból tökéletes gyereket kaptam.

Az igazi megkönyebbülést viszont nekem is, neki is a bölcsöde hozta, akkor ráálltunk egy napi fix rendszerre és ezt tudjuk tartani azóta is, persze a hiszti-korszakba majd belebolondultam és a gyereket úgy általában kőkemény akarattal és az életről való sziklaszilárd elképzeléssel áldotta meg az ég, de tényleg egész kezelhető

Én sosem tagadtam, hogy szerencse is kell a dolgokhoz, de azért nem hullott csak úgy az ölembe minden.

Az hogy teljesen idegenek vigyáztak volna rá, bevállaltam volna olyan 1 éves korától simán, legyen az bölcsi vagy bébiszittyó, de az elején inkább az utóbbi választottam volna. Igaz a bölivel is szerencsénk volt, mert isteni jó magánbölit fogtunk ki, majdnem ingyen... nálunk a város fizeti/fizette (nem tudom még él-e ez az "akció") X összegig 1,5 éves kor után ha az államiba nem férsz be, viszont nagyon dolgozni kell menned.

Na a védőnővel én sem voltam jóban :DD

Párom a védőnő háztűznézésekor nem túl diplomatikusan közölte vele, hogy akkor ide többet nem kéne jönni :D Igaza volt, a nő gyereket még csak könyvben látott (és ezzel most nem úgy általában a pályakezdő védőnőkkel van bajom, mert barátnőm egy másik városban egy hozzáértő tündért fogott ki) viszont hibát mindenben, a mi házunk véleménye szerint egy gyerek számára halálos csapda, földig kéne rombolni, beszántani és bevetni sóval... no comment arról meg nem is beszélve, hogy terhesgodozáson, hogy viselkedett velem, mert fejébe vette, hogy én biztos koplalok és veszélyeztetem a gyereket, mert nem álltam le a "sporttal" (idézőjel, mert a korábbi terhelés töredékére vettem le a szintet), mindezt arra alapozta, hogy terhesen is dolgoztam, 9 kilót híztam (ez inkább alkati adottság) és tudta hogy annyira nem volt felhőtlen az örömöm a teszt láttán.

Viszont nagyon jóban voltunk/vagyunk több gyerekorvossal, a nőgyógyászommal és ők semmi kivetnivalót nem találtak a gyerekhez való hozzáállásunkban, életkörülményeinkben így elég könnyen túlléptem a "támadónő"-problémán

Igen, én is így gondolom, annak ellenére, hogy én otthon voltam 3 évet a gyerekkel.

Az együtt töltött idő minősége számít. Ha a gyerekkel otthon van valaki, de az anya egész nap nyomja a netet, akkor az nem számít.

Tudom, most jön az, hogy nekem is jár a kikapcsolódás. Igen, jár, de pont azok az anyák nyafognak a legtöbbet, akik otthon vannak a gyerekkel és hirdetik, hogy én vagyok a legjobb anya....

Igen, valóban léteznek ilyen nők. Az én kolléganőm, aki jelenleg felveszi a magas tgyást (mert sokat keresett), elvárta volna, hogy a dolgos 8 hónap alatt körbe ugráljuk, sajnáljuk, stb. Hát, nem kapta meg, mert ahhoz olyannak kellene lenni.

Én a terhességemet nem éltem meg hú de nagyon szép emléknek. Nem azért, mert rosszul voltam, hanem azért, mert nekem nyűg volt a változás, de ennek ellenére én 8 hónapig dolgoztam és szülés előtt 2 nappal még suliba voltam. És ugyan otthon maradtam a gyerekkel, de nem azért, mert ki akartam használni a helyettem dolgozókat. Mire lejárt a gyesem megszűnt a munkahelyem és kereshettem kis gyerekkel állást. Na, nem sajnáltatom most sem magam, mert hamar találtam:), akkor még egyszerűbb volt.

A védőnőm csak azon csodálkozott, amikor közöltem vele, hogy dolgozom és nem tudok vele találkozgatni minden héten délelőtt, így majd szólok ha szükségem van valamire. Persze nem bírt magával, így az utolsó hónapokban azon ugrált, hogy mikor nézheti meg azt, hogy a gyereknek előkészítettük e a helyét. Aztán ezzel is leállítottam, mert mondtam neki, hogy ott ugráljon, ahol szükség van rá. Én tudom, hogy mit mikor kell csinálni, ne szóljon bele. Ja, és majd el felejtettem az oktatását, amit a gyerek 1 éves korában tartott, mert meglátta, hogy reggelire párizsit, kenyeret és paradicsomot eszik. Ugyan is szerinte nem ehetett volna ilyeneket. Itt korrepetálást tartottam neki és legközelebb akkor találkoztunk, amikor a gyerek suliba ment.

Tehát részemről a védőnő nem érdekes....

Na persze, mert szegény gyereknek nincs összehasonlítási alapja, milyen lehetne, ha egy normális, rendes anya jutott volna neki. Persze, hogy beéri veled ;P

;)))

Egyébként sok minden hozzáállás kérdése, az egyik kolléganőm 3 hónapos terhes.

A védőnő kvázi lecseszte, hogy mi az, hogy még dolgozik.

Teljesen problémamentes a terhessége, a 7. hónapig elmondása szerint biztosan dolgozni szeretne.

El lehet gondolkodni azon, hogy a védőnő miért csodálkozott, hogy 1 hetes terhesen nem íratta ki magát...

Mielőtt valaki a torkomnak ugrana elmondom, hogy nyilván és szerencsére nem mindenki ilyen, ahogy a kolléganőm példája is mutatja, de sokan visszaélnek vele...plusz végig sajnáltatják magukat az egész terhesség alatt, mintha valami betegség lenne...

Nyugat Európa is tele van deviáns, érzelmileg alulfejlett gyerekekkel, mert az Ő anyukájuknak nem fizette az állam a 3 éves babázást.

Most már értem miért van annyira toppon a magyar gyerekek értelmi és érzelmi intelligenciája.

Akkor én meg leforrázlak. Én kemény 2 hónapot "tudtam" otthon lenni a gyerekemmel. Épp pályakezdő voltam mikor terhes lettem, nem akartam rögötn elrúgni a pöttyöst "karrier" terén, asszeem ha akkor kivonom magam a "forgalomból" még mindig itthon szomorkodnék meló nélkül.

Persze az én munkarendem kötetlen volt már akkor is (ez nem azt jelenti hogy belekalkulálták a túlórát) ergo a munkaidőm legalább felét én osztottam be, másrészt nem voltam szigorúan helyhez kötve, továbbá az irodában is biztosították a gyerek számára a feltételeket. Így aztán vagy otthonról melóztam, vagy cígeltem, vagy apai-nagyszülői-dédszülői-barátnői segítséget hívtam, sőt még egy pasi barátunk is van aki bármikor szívesen vállalta a bébiőrséget.

És igen, caranya vagyok sokak szemében, nekem elég ha a gyerekem másként gondolja. Hogy bárki más mit gondol?... pont lecarom.

Egyébként meg a rendes anya egyetlen mércéje hogy meddig van a gyerekkel? Nézd meg a világ nagyobbik felét, hemzsegnek a "nem rendes anyáktól" mivel ott csak saját zsebre maradhatnak otthon 3 évig

Olyan pozícióba, ahol már nem fizetik a túlórát, az bele van kalkulálva a bérbe. Erről szól a kötetlen munkaidő! Az én férjem is ilyen feltételekkel dolgozik már vagy 15 éve, és nem panaszkodik, örül ha van munkája. És pláne azért nem panaszkodik, mert jóval az átlagon felül keres, amibe belefér, hogy napi 12-15 órákat dolgozik. Ja, és tekintettel van a kisgyerekes kolléganőire, mert van fogalma róla, hogy mit jelent a gyerekek iránti felelősség, a gyerekek szeretete, az együtt eltöltött idő fontossága, a háztartás...stb (nem csak az anyagi oldal). Munkát vállal át, hoz haza is hogy könnyítse a dolgukat, és a sajátját is. De ez neki természetes. Egyébként meg mindenkinek a maga választása, hogy akar e ilyen opciókkal dolgozni, nincs ebbe semmi rendkívüli. Nem muszáj ilyen munkarendbe, jobb beosztásba dolgozni, meg lehet fogni a seprűt meg a lapátot fix 8 órában 50 ezerért is.

Egyébként te, hogy képzelnéd el a gyerekvállalást, de most komolyan kérdezem? Mert az ok, hogy te nem akarsz szülni,( ne is, azt Istenért se szüljön ilyen gondolkodású ember mint te), de talán a nők nagy átlaga nem így gondolja, a párok általában szeretnének gyerekeket, ami teljesen normális, és természetes. Szerinted a munkahelyről túlórából kellene egyenesen a szülőszobára menni, aztán a kórházból kifelé már dolgozni?! A gyereket meg majd felnevelik a nagyszülők ha vannak, vagy bébiszitter?! Mégis miféle ember vagy te?! Nagyon silány körülmények közt nevelkedhettél, hogy ilyen a gondolkodásod, fogalmad nem lehet arról, milyen egy család, normális anya-gyerek kapcsolat, mi egy nő szerepe a család, a gyerekei életében, ha szerinted aki otthon van kisgyerekkel, vagy nem akar a gyerekei, a családja rovására túlórázni, az csak pihenget, szórakozik. SSSSSSSSS Te mindent csak pénzben tudsz mérni az írásod alapján, ez szánalmas.

Az elvonóért több jár????

Erről még nem is hallottam.

Erről beszélek:)

Tudom, a barátnőm férje sem itthon dolgozik. Több ezer Ft a kiesés, ha valami miatt mégis otthon kell maradnia a férjének.

Spórolás, pihenés, szórakozás...

Elég érdekes ismereted van az anyaságról!

Már tegnap is olvasgattam a fórumot, de ez a megjegyzésed végképp kiverte nálam a biztosítékot.

Szerinted aki otthon van TGYÁS-on, GYED-en stb a gyerekével az egész nap lábatat lógat, szórakozik, meg sportolgat. Itt látszik, hogy fogalmad sincs a gyereknevelésről, nem csoda, hogy ennyire nem vagy toleráns a gyerekesekkel. Nekem három gyerekem van, a kicsik ikrek. Kívánom, hogy annyit kelljen dolgoznod a munkahelyeden, amennyit nekem kellett az elmúlt két évben itthon. Egy hónapja mentem vissza dolgozni a munkahelyemre, nagyon hiányoznak a srácok, de a munkahelyi meló valóságos nyaralás ahhoz képest, amit otthon végigcsináltam.

Nem mellesleg többek között az én gyerekeim fognak azért dolgozni, hogy neked nyugdíjat tudjon fizetni az állam.

Az én munkahelyemen nincs jelentősége, hogy van-e gyereked vagy nincs, a munkát el kell végezni. Sokszor a gyerekesek kevesebbet vannak táppénzen, mert jobban félnek, hogy elküldik őket, ha hiányoznak és akkor miből etetik a családot. Egy gyerek (három meg végképp) akkora felelősség, amivel az ember nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne ő teljesítsen legjobban a munkahelyén.

Én sem gépelek lassan és még a 10 ujjamat is használom és még laptopról is írok legtöbbször, aminél ugye rosszabb a billentyűzet, ne se felnézek és látom ám, hogy aláhúzta pirossal a program, amit írtam, hát neki ugrok és átfutok rajta:)

Nem fizetik a túlórát? Akkor, hogyan várja el a munkahelyed, hogy túlórázz? Ez a dolgozók hibája, mármint az, hogy hagyják magukat zsarolni. Én pl. tegnap bent maradtam +4 órát, mert oktatás volt, így ezt le fogom csúsztatni, mert nem fizették, bár így utólag kiderült, hogy tök felesleges is volt bent maradni, mert amit lenyomtak oktatás gyanánt az csak szemkímélet volt, mert egyszerűen felolvasták azt a dokumentációt, amihez bárki hozzáférhet.

De vannak határidőink (banki informatika), mert olyan területen dolgozok, de mindennek van határa., ahogy a munkaidőnek is. Ilyen alapon állandóan bent lehetnénk, mert a munka sosem fogy el és az ügyfelek valahol el is várnák. De! Nem maradok bent éjjel-nappal, csak akkor ha van energiám és fizetik, valamint arra hajlandó vagyok, hogy felveszem a céges telefont és segítek, ha kell és otthonról tudok.

Számomra nem érthető, amit írtál. 200 helyett 140-et kapni nem túl jó. Én jobban szeretek 200-at kapni. Egyénként itt Magyarországon nem nagyon beszélhetünk ilyen összegekről, mert legtöbben kb. 60-70 ezret kapnak kézbe munkával. Tudod? minimálbér, ha otthon maradnak, akkor szintén ennyit és nem kel utazási költséget fizetniük, ami jó esetben csak 10 ezer. És azért már is érzékelhető a különbség. 140-10=130 vagy 60-10=50. Nem, nem lehet jobban spórolni, mivel ha otthon van akkor kell fűteni, tehát nem csak a kaja a lényeg. Ha egész nap megy a konvektor, akkor az napi mondjuk 10 köbméter, de ha csak este, akkor csak 3, és a munkahelyen fűtenek ránk.

Ha körülnézel a mai munkaerő piacon, akkor rájössz, hogy nem túl egyszerű szingliként sem állást találni. Ha fiatal vagy (tapasztalatlan vagy) azért, ha idősebb vagy (már azt gondolják képtelen vagy a változásokra), akkor azért, ha gyereked (állandóan otthon leszel mindenféle indokkal) akkor azért, ha sokat tanultál (túl képzett vagy), akkor azért, ha meg felvesznek véletlenül valamilyen munkára, akkor ahhoz az általad tanultakra nincs szükség, tehát minimál bért fizetnek, amiből megélni lehetetlen, főleg egyedül.

Én személy szerint azért szültem 1 gyereket, mert akartam gyereket és nem azért, hogy kihasználjam azokat a lehetőségeket, amelyek nekem csökkentették a havi bevételemet. Legtöbben nem húzzuk ki magunkat a munka elvégzése alól, nem azért maradunk otthon szabin, mert gyerekünk van, hanem azért, mert van évi x nap szabink, nem azért nem túlórázunk, mert ki akarunk szúrni a többiekkel, hanem azért, mert nem éri meg. És ha hiszed ha nem, a gyerekesnek is van programja és nem csak az, hogy a gyerekét tutujgassa.

Írásodban azt is észreveszem, hogy nálatok a te családodban a gyerek csak nyűg. Gondolom te is annak számítottál a szüleidnél. De erről nem a többi gyerekes tehet, hanem a nálatok bevett szokások.

És még egyszer: a fizetésem magas, így nekem a befizetett járulékaim miatt a tgyás magas, tehát nem azért, mert te fizetsz vagy más fizet helyettem!