Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Szépség & Egészség témák » Leszoktam a cigiről! cikk

Leszoktam a cigiről!


Így év elején megszaporodnak a fogadalmak: abbahagyom a dohányzást, le fogok szokni a cigiről, és bármi mást fogok tenni, elérni.

Itt a nagy kérdés:

- letenni egyetlen mozdulattal, vagy

- szépen fokozatosan leszokni róla, mint ahogyan a rászokás sem egyetlen nap alatt történt.


Kemény dohányos voltam, nem akartam megkockáztatni a kudarcot. Azt, hogy eldöntöm, leteszem, és mégsem sikerülne!

Ezért a két lehetséges út közül az utóbbit választottam.

Ez az út sem könnyebb, hatalmas önfegyelem és odafigyelés kell, és itt is mutatkozik a gyomorgörcs, itt is vannak nehezebb percek, órák, de nincs menet közben bűntudat, nincs kudarc, mert lépegetni előre, a saját ütememben, és az apró lépésekből lesznek hatalmas távolságok.

Leszoktam a cigiről!
Kép: Pixabay

Ahogyan elkezdtem:

1./ A meglevő cigi márkából, amit szívtam, vettem egy fokkal gyengébb hatóanyag tartalmút is. A szokásos kávé, kaja után a régi, megszokottat vettem elő. A napközbeni automatikus mozdulathoz viszont csak a gyengébb minőség volt a kezem ügyébe!


2./ És odafigyeltem, azt sem gyújtottam meg rögtön: ránéztem az órámra, és azt mondtam: még 5 percet bírjál ki! És annyit még ki lehet bírni, csak utána gyújtottam meg. És ahogy teltek a napok, és amikor azt vettem észre, hogy az eredeti fél órák helyett már csak 35 percenként akartam rágyújtani, akkor: még 10 percet bírjál ki! Ennyit is ki lehet bírni, csak hogy ez esetben már az eredeti 30 perchez viszonyítva összesen 15 perccel később gyújtottam rá. Ráadásul nem a erősebb cigiből, hanem a gyengébb minőségből!!!

Ez volt az első az első aprócska lépés a végső siker felé!

Nem az 5-10 perc betartása volt a nehéz, hanem az, hogy a gyengébb cigiből lényegesen kevesebb nikotint szívtam be, tehát követelte a szervezetem. És követelte a plusz rágyújtásokat!!! Még, még, még... ilyenkor kell nagyon odafigyelni, engedünk-e a csábításnak, kibekkeljük, hogy a következő 35-40 percig ne gyújtsunk rá!!


3./ Ezek voltak keményebb percek, és mivel azt mondják, minden fejben dől el, hát gyártottam magamnak egy mondókát:

"Én magam döntöttem úgy, hogy leszokok a dohányzásról, senki nem kényszerített rá. Bármikor megváltoztathatom a saját döntésemet, csak el kell határozni magam. Valóban abba akarom hagyni?? Igen, abba hagyom a dohányzást!"

És bizony, mire ezt a kis mondókát akár félhangosan, akár magamban végig mondtam, és mivel erre koncentráltam szellemileg és nem arra, hogy rá kellene gyújtani, szépen el is múlt jórészt a nikotin iránti vágyakozás.

Legtöbb esetben elegendő volt egy nagy pohár víz!

És ha mégsem, ha mégis csak rágyújtottam? Hát rágyújtottam! A világ nem dőlt össze, az élet megy tovább, a következő rágyújtási inger esetén majd jön ismét: megnézzük az órát és azt mondjuk, még 10 percet bírjál ki! :))


4./ És amikor azt vettem észre, hogy már a kávé-kaja után is csak a gyengébb cigi után nyúltam, nem pedig az eldugott erősebb után indultam, eljött az idő, hogy még egy fokozattal gyengébbet vásároljak, és már az eredetileg szívott mehet lapátra, mert már eszembe sem jutott abból rágyújtani. Jöhet egy pipa és vállveregetés önmagamnak!


És ez így ment tovább, szépen tologattam kifelé az időt, egyre ritkábban gyújtottam rá, és egyre gyengébb cigikből.

És amikor már csak másfél-két óránként gyújtottam rá, és már a leggyengébb minőségnél tartottam:

- azt is eldugtam magam elől egy olyan helyre a konyhában, hogy fel kelljen állnom, és a mosogató mellett érte kelljen mennem: megálltam és ittam egy nagy pohár vizet, és visszafordultam. Mert a gyomornak már az is elég volt!!

- másrészt reggelente kiporcióztam magamnak a napi adagot, és csak annyit, és nem többet, és ha nem tudok beosztással élni, akkor az az én bajom... :))


Valamikor 2010. december elején kezdtem el csinálgatni, és 2011. áprilisban a húsvétkor szívtam el az utolsót. Akkor még úgy vásároltam, ha kell, húsvét után kiskedden majd lemegyek és veszek. És mi történt? Megittam úgy a reggeli kávét, hogy eszembe sem jutott rágyújtani!! Valamikor d.e. 10 körül jutott eszembe, de akkor sem éreztem azt, hogy gyerünk az üzletbe cigiért... és azóta sem vettem egy szálat sem, azóta sem szívtam el egy szálat sem!!!

Áprilisban, húsvétkor lesz 9 éve!

Felesleges a cigire haragudni, gyűlölni és szidni mint a bokrot. A cigi nem hibás. Mi emberek döntjük el, hogy ami a kezünk ügyébe kerül, mit kezdünk vele!!

Mi vonzottuk az életünkbe, mi magunk voltunk azok, akik igénybe vettük, nem a cigi fogott meg minket, mi vettük kézbe őt. A cigi csak egy tárgy, egy eszköz, amelynek segítségével valamit el akartunk érni életünkben, és csak rajtunk, embereken múlik, meddig élünk vele együtt, és mikor köszönünk el tőle. Szépen, csendben, hálás szívvel, köszönettel, békével és siker-élménnyel gazdagabban. Ezt is megcsináltam! Ezt is megcsináltuk! Pipa és vállveregetés mindenkinek!


Ha te is szeretnél kikerülni a dohányzás rabságából, vagy már próbáltad, hogy egyik pillanatról a másikra leteszed, de nem sikerült: ez a módszer, hogy leszokni!! róla szépen, fokozatosan, saját ütemedben, egész biztos sikerre vezet! Csak odafigyelést igényel, csak kitartást, és bűntudat, kudarc nélkül neked is sikerül!

Itt egy új év, új lehetőség, új siker, új öröm éve. Lépd meg te is! :))




Írta: Napsugár8, 2020. február 6. 09:35
Fórumozz a témáról: Leszoktam a cigiről! fórum (eddig 27 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2020, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook