Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Babák & Mamák témák » Léna Kata - házassági évfordulós ajándékunk cikk

Léna Kata - házassági évfordulós ajándékunk


19 hónappal ezelőtt 3950grammal, 57 cm-rel született legkisebb gyermekünk, a 16. házassági évfordulónk napján.

2013. július 5-én 21.02-kor a Föld és az Ég egy pillanatra - Léna Kata születésekor - a veszprémi kórházban összeért.

Léna Kata  - házassági évfordulós ajándékunk

A harmadik csodánk éppen a 16. házassági évfordulónkon érkezett hozzánk.

Nagylányunk majdnem 11, fiacskánk 6 éves múlt. Házasságunk kezdetén nagy családot terveztünk, de első gyermekünkre sokáig vártunk. 2002 októberében megszületett a várva várt Eszterünk. Kis korkülönbséggel terveztük a tesót, de 4 évet vártunk rá. Lányunk mellé kisfiú (Szabolcs - az ő története is olvasható itt) érkezett a családba. Elégedettek és boldogok voltunk. Ha szóba került, igen jó lenne még egy baba, apa nagyon lelkes volt, én sajnálkoztam, hogy Eszterre évekig vártunk és már nem vagyok fiatal. Közben titkon reméltem, hogy mégegyszer átélhetem a szülés semmihez sem fogható élményét.

2012. őszi szünetében lányomék csapatával egy háromnapos tornán vettünk részt. Esténként a szálláson nem maradtam a felnőttekkel, inkább aludni mentem a kisfiammal. Napközben is fáradt voltam, azt hittem hogy a munkahelyi dolgokat kell kipihennem. Pár nap múlva gyanússá vált, vettem egy tesztet. Apa éppen a fürdőkádban ült, mikor megcsináltam – azonnal két csíkos lett - majdnem kiugrott a kádból örömében, én egyszerűen nem hittem el, hogy tényleg? Tényleg!

Nagyon örültem, de tele voltam aggodalommal. Aznap időpontot kértem a nőgyógyászomtól, megnyugtatott, mivel 2 komplikációmentes terhességen vagyok túl, jobb vagyok, mint a statisztika. Az ultrahangon már látszott, apának fülig ért a szája - 5 hetes terhes voltam. A gyerekek kint vártak, nagyon örültek. Kisfiam azt mondta, mindegy mi lesz, ha lány, akkor barbizni is fog vele, ha akarja.

A 12 hetes uh-n minden jó volt, orrcsont rendben, nyaki redő rendben.

Az első pillanattól tudtam, hogy szeretnék biztos lenni a dolgomban és bármennyire is brutális, megyünk magzatvízvételre. Január 15-én mentünk Győrbe a beavatkozásra. Egy kórteremben várakoztunk a sorstársaimmal. Én voltam az utolsó, nagyon-nagyon féltem, remegő lábbal mentem át a műtőbe. Mindenki nagyon kedves volt, lefertőtlenítették a hasamat, először megnézték hol a baba, majd következett a szúrás. Nem mondom, hogy nem fájt, de azt sem, hogy igen – a kettő között. Leragasztották szúrás helyét, néhány óra múlva jöhettünk haza. Pár napig feküdtem nem hajoltam, nem emelgettem.

Mindennap azért imádkoztam, hogy ne telefonáljanak, ha hívnak: baj van.

Február 5-én lett kész és mehettünk az eredményért, csak személyesen mondták meg. Száguldottunk Győrbe. Az eredmény: 46XX – azaz egészséges kislány!  Madarat lehetett volna fogatni velem, annyira de annyira örültem.

A korom miatt és hogy teljesen biztosak legyünk a dolgunkban, magzati szívultrahangra mentünk Pestre. Dr. Hajdú Júlia mindent rendben talált. Nagyon-nagyon boldog voltam.

Innentől megnyugodhattunk, egészséges a kislányunk. Nagyon fitt voltam, bár hatalmas lett a hasam. Mikor betöltöttem a 36. hetet valóban lenyugodtam, kislányunkat a doktor 3 kilóra tippelte, lelkesen jártam NST-re az iszonyú hőségben.

2013. július 3-ra voltam kiírva, de semmi. Másnap (csütörtökön) kellett mennem NST-re, magzatvízvizsgálatra, ultrahangra – minden a legnagyobb rendben volt, közben 2 centire nyílt a méhszáj. Mondta a doktor, hogy szombaton ugyanezek a vizsgálatok, majd hétfőn ismét, kedden befekvés és szerdán szülésindítás, de szerinte szerdáig már nem húzom.

Igaza lett. Pénteken már délelőtt elkezdődött valami. Fájásszerűségeket érzetem, eddig még jóslóm sem volt, így annak gondoltam őket. Noha már kettőt szültem korábban, mindegyiket a nulláról indították, így nem tudtam pontosan milyen, mikor megindul a szülés. Mindenesetre reménykedtem – aznap volt a 16. házassági évfordulónk, de jó lenne. 

Ebéd után elmentünk vásárolni, a gyerekek izgatottan nézték az órát, de 2 fájás után a harmadik már nem volt periódikus. Mikor hazaértünk kicsit ledőltem, apa is - mondta, hogy időben szóljak, ha menni kell, mert ő zuhanyozik és borotválkozik a nagy találkozás előtt.

4 órakor mondtam neki, hogy szerintem álljon neki készülődni.

Én kb. 5-kor zuhanyoztam le, ekkor stabilan 10 perces fájásaim voltak.

A gyerekek itthon maradtak – a barátaink nagylánya vigyázott rájuk, ígérték, hogy nem lesz velük semmi gond.


Kb. fél 6-ra értünk Veszprémbe, a kocsiban már 5 percesekké alakultak a fájások. Becsengettem a szülőszobára, hogy lejárt terminusom és rendszeres fájásaim vannak. Először a szülésznők NST-t csináltak - tökéletes volt, mutatta a fájásokat. Felvették az adatokat, a doktornő megvizsgált, 4 centire voltam nyitva, majd uh, flowmetria ok - a gép 3300 grammra becsülte, a főorvos megfogta a hasamat és közölte, hogy nagyobb.

Mondta, hogy előkészítés után megrepesztik a burkot és hamar meglesz a baba. Közben is folyamatosan voltak fájásaim, de ekkor még a viselhető mértékűek.


Szóltam apának, hogy hamarosan szülünk. (Veszprémben kb. 10 éve nem lehet orvost fogadni, illetve bizonyos orvosokat igen, szerződéssel, sok pénzért. Úgy, mint Eszter idejében, hogy megbeszéljük és jön az orvos, nem lehet. Így a két kicsi az ügyeletesnél született.)

Fél 8-kor 5 centinél a doktornő megrepesztette a burkot, ezután felerősödtek a fájások. Fél órát kellett feküdnöm, majd 8-kor felálltam, iszonyat volt, nagyon fájt. Negyed 9-kor behívták apát.

Közben a gyerekekhez megérkeztek a barátaink - így értük nem kellett aggódni.

3/4 9-kor eltűnt a méhszáj - fájás közben vizsgáltak, rettenetes volt, majd kezdődtek a tolófájások. Doktornő mutatta, hogy hová nyomjak, ezt nagyon jól megéreztem, éreztem, hogy jön előre a baba. Harmadik tolófájás után mondták, hogy kint a feje.

A negyedikre kicsúszott először az egyik majd a másik válla, végül a drága kis teste.

2013. JÚLIUS 5-ÉN 21.02-KOR A FÖLD ÉS AZ ÉG EGY PILLANATRA - A VESZPRÉMI KÓRHÁZBAN, LÉNA SZÜLETÉSEKOR - ÖSSZEÉRT.


Minden fájdalmam elmúlt, a doktornő mellettem állt és mondta, hogy - "Gratulálok! Kislány."

Gyönyörű volt és sírt. Ennél szebbet az életben nem lehet látni, hallani érezni, ez maga a csoda.

Az őssejtgyűjtés idején a hasamon pihent, szinte azonnal megnyugodott. Nem győztem mondogatni neki, hogy mennyire örülök neki és milyen nagyon szeretem.

Puszilgattam a fejecskéjét, a legszebb pillanatok egy nő életében.

Kérdezték mi lesz a neve: Léna Kata.

A túlhordás látszott rajta, nem volt már magzatmáz a pici testén, lila volt mindenhol.

Még engem ellátott a doktornő, apa mehetett a drágánkkal. A szemébe apa cseppentett. 9/10-es Apgart kapott. 3950 g és 57 cm volt.

Gátvédelemmel szültem, kicsit repedtem, 3 pici öltésem lett - tényleg kicsik lehettek, mert első pillanattól simán ültem, mintha nem is lettek volna. Mire készen lettem, jött apa kezében a babánkkal.


2 órát kellett feküdnöm. Közben megpróbáltam megszoptatni Lénát - ügyesen szopizott. Majd nagyon élénken nézelődött és közben a nyelvét dugdosta kifelé.

Őt elvitték az újszülött osztályra, mi apával még maradtunk 11 óráig. Közben felhívtuk a gyerekeket, akik ujjongtak örömükben. Megírtuk az sms-eket, fogadtuk a gratulációkat.

Minden vágyunk teljesült, 11 órakor a saját lábamon sétáltam át a kórterembe, teljesen jól voltam. Persze éjszaka egy szemhunyást sem tudtam aludni - annyira intenzíven éltem át az előző órákat. Újraolvastam a gratuláló sms-eket és telefonáltam a családnak - még a gyerekek sem aludtak fél egykor. Lénámat reggel 6-kor hozták nekem és onnantól végig velem volt/van. Nagyon hálásak vagyunk a Jóistennek.

Hálás szívvel mondunk köszönetet a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház szülészetén dolgozó orvosoknak, nővéreknek, - külön köszönet dr. Jósa Elemérnek a terhesgondozásért, dr. Bajczi Adriennek a szülés levezetéséért.

Léni már 19 hónapos tündéri életrevaló baba, aki a július 5-i dátum fontosságát felülírta, hiszen 1997 óta a házassági évfordulónk napja, 2013-tól születésnap is.




Írta: pmjudit, 2015. február 27. 09:08
Fórumozz a témáról: Léna Kata - házassági évfordulós ajándékunk fórum (eddig 14 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2020, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook