Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Lehet egy gyereket "túlszeretni"? fórum

Lehet egy gyereket "túlszeretni"? (beszélgetős fórum)


1 2
55. b0bf6b3d9f (válaszként erre: 54. - CrystalPhoenix)
2013. febr. 15. 15:49
Jól gondolod, ne törödj másokkal, hallgass a szívedre:)
2013. febr. 15. 14:32

Neeem, nem a Zuram :) Más, de igaz,közeli hozzátartozó...

Én úgy gondolom, nem azért szültem a gyerkőcöt,hogy aztán tartsam a 3 lépés távolságot... Először kell egy szoros kapcsolat,amit a szeretettel lehet leginkább megalapozni,hogy később bátran tudjuk elengedni egymás kezét.. úgy,hogy akkor is tudjuk,hogy bármikor számíthatunk a másikra. Ha az elején nincs meg a szoros kapocs,később már nem is lesz..

2013. febr. 14. 21:14
Ragaszkodj, amennyire csak elképzelhető , hiszen a gyermekednek erre van a világon a legjobban szüksége. A párod volt, aki ilyen véleményen van? Féltékeny? Nem lenne ritkaság. A férfiak zöme el sem tudja képzelni az érzést, a felelősséget és azt a ragaszkodást, amit egy anya érez. Lehet elvekkel gyermeket nevelni, de amig picuri, addig hagyjuk már az elveket! Ne hagyd magad befolyásolni, tedd, ahogy a szíved diktálja, a gyereked egy rész a testedből, ezt csak az érzi, aki megtapasztalta. Pici és kiszolgáltatott, ebben a korban az anya a mindene, éreznie is kell, hogy nagyon szereted. Ebben a korban nincs az un. "túlszeretés". Majd szépen fokozatosan kell önállóságra nevelni és sok-sok év alatt leválasztani, de ennek még nincs itt az ideje. Az első lépés majd a közösségbe menés lesz, de azt is fokozatosan csak. És ha sírsz,hogy ott kell hagynod, ne szégyeld magad előtt, legfeljebb a picinek ne mutasd.
52. CrystalPhoenix (válaszként erre: 51. - B0bf6b3d9f)
2013. febr. 14. 08:39

hajajjj, ha ennyi lett volna... :D

ennél komolyabb osztást kaptam.. mindazt azért,mert szeretem a gyerekem. Igyekszem nem komolyan venni, és elengedni a fülem mellett,csak zavaró,hogy ez a kezdetektől rányomja a bélyegét a dologra... ugyanis én szeretem a gyermekem,ahogy szeretem, voltak elképzeléseim a gyerekneveléssel kapcsolatban, és bumm, mindenre kapom a sarat,hogy túl sok... csak nem értem,hogy mi? ugyanis szerintem még teljesen normál határokon belül vagyok... a védőnőt direkt megkérdeztem, szerinte sincs velem baj. Akkor mást miért zavar az,hogy én ragaszkodóbb vagyok, mint ő volt?

51. b0bf6b3d9f (válaszként erre: 50. - CrystalPhoenix)
2013. febr. 14. 06:48
Valaki jelezte, hogy elkényezteted?vagy valaki rosszallását fejezte ki miatta? Ne foglalkozz vele, szeresd úgy,ahogyan csak egy anya szeretheti a gyermekét, ehhez a szeretethez semmi nem hasonlítható.
2013. febr. 13. 07:34

másfelől nem hiszem,hogy túl lenne szeretve a gyerek... vagy betegesen szeretném... annyira engedem el a "pórázt" amennyire akarja,de még én is biztonságosnak érzem.. ha az anyjáért sír a gyerek, úgy érzem ott a helyem, és meg is vigasztalom,ha látom arra van szüksége.. más a hiszti persze.. :D akkor leültetem, és elmagyarázom,hogy ez így nem helyes,hisztinek itt nincs helye... :)

de miért baj az,ha felkapom ölbe, mikor más ellenzi?(mondom sírás,fáradtság stb. miatt, nem hiszti miatt) én így érzem jónak, és kész :)

49. CrystalPhoenix (válaszként erre: 48. - B0bf6b3d9f)
2013. febr. 13. 07:30
Akkor jó, kezdek megnyugodni, hogy nem velem van a baj :)
48. b0bf6b3d9f (válaszként erre: 47. - CrystalPhoenix)
2013. febr. 12. 19:00
:) igen, van olyan, hogy anyuka együtt sír a picikével:) Főleg az első gyermeknél. Ez teljesen normális. Tudod , egy ilyen picurkát nem lehet még túlszeretni, nekik akkora szeretet kell, amekkorára csak képes az anyuka!
2013. febr. 12. 18:31

és ha oviba adással kapcsolatban azt mondtam viccesen,hogy lehet első pár alkalommal én fogok sírni helyette is ha ott kell hagynom? :D

tudom,hogy első alkalommal nehéz lesz,de ezen kívül azt is tudom,hogy szüksége van a közösségre és jó lesz ott neki :) szerintem ez átlagos anyukára valló érzés, nem betegesre, nem? :)

46. b0bf6b3d9f (válaszként erre: 35. - Corra)
2013. febr. 12. 18:24
Persze, tudni kell a kornak megfelelően "elengedni" a gyermeket és ezt el lehet kezdeni már néhány hónaposan, pár órára... és egy huszonévesre is oda lehet figyelni, részt venni az életében, de nem szabad meghatározni az életét. Én a fiamat ötödiket koráig hordtam kocsival a suliba... aztán finoman jelezte, hogy neki ez már ciki , így leszoktunk róla, először kiraktam két utcával arrébb, azután már szépen ment egyedül:) Pedig én is arra mentem, simán elvihettem volna, de neki ez így volt jó. Tudatosan és fokozatosan kell elengedni a gyermekeink kezét, nem beleszólni folyton az életükbe, csak érezzék, hogy a szülő mindíg ott van mögöttük, akivel mindent meg lehet beszélni. Egy szülő soha ne legyen terhére a gyermekeinek, engedje, hogy éljék a saját kis életüket és a háttérből segítsen, amiben tud.
45. b0bf6b3d9f (válaszként erre: 42. - CrystalPhoenix)
2013. febr. 12. 18:18
:) dehogyis! Nagyon jól tetted, az borzasztó lehet, amikor már ilyen picikét bölcsibe kell adni és csak reggel és este lehet vele az anyuka. Sajnos ilyen is előfordul, ahol nagyon kell a fizetés. Véleményem szerint amig nem szobatiszta és nem beszél, addig ha lehet, akkor anyuka mellett van a legjobb helye. Két éves kor után már igénylik a hasonló korúak társaságát, akkor már nem olyan gáz, ha vissza kell menni dolgozni.
44. d71ef05a8e (válaszként erre: 42. - CrystalPhoenix)
2013. febr. 12. 18:08
Nem.
2013. febr. 12. 17:48
Nem lehet, mert szeretetből sosem elég...:O)
2013. febr. 12. 17:45

na akkor újra kérdezek.... :D

az túl szeretés, ill. beteges, ha 1 éves korában nem mentem vissza dolgozni,mert nem akartam lemaradni az első felállásról,első lépésekről,első szavakról?

2013. febr. 12. 11:18
Lehet egy gyereket túlszeretni. Jól el is lehet vele mindent rontani.
2013. febr. 11. 21:33
Néha engem is "elönt" túlszeretés a lányaim felé.
2013. febr. 11. 21:30
És egy ilyen elkényeztetés mennyi defektet tud okozni...meg sok esetben az ilyen gyerek nem is tiszteli a kényeztető szülőt, aki számára szinte szolga, mert mindent készen odatesz neki.
2013. febr. 11. 21:28
Túlszeretni nem lehet. Elkényeztetni simán. Sokszor ez a "túlszeretés" szimplán önzés, önértékelési zavar vagy félelem az egyedülmaradástól, de ez nem igazi szeretet.
2013. febr. 11. 21:25

Ha majom szeretetről van szó, az nem szeretet, az egyszerűen a gyerek ellen való bűntény. Az nem szeretet, ha valaki erre hivatkozva kiszolgálja, és mindent megtesz neki, mert hogy Ő a gyerek és mindent minden körülmények között meg kell adni neki.


Az igazi szeretet a gyerek érdekét nézi, és bizony, néha hagyja, hogy a gyerkőc tanuljon a saját hibájából. Ez az okosan szeretni. Ezt nem lehet túlzásba vinni.


Túlzásba vinni csak az elkényeztetést lehet, az meg már nem szeretet. Az kiszúrás a gyerekkel.

36. o.andi
2013. febr. 11. 19:22
lehet
35. Corra (válaszként erre: 26. - B0bf6b3d9f)
2013. febr. 11. 19:14

Ugyan, ti nem ugyanarról beszéltek.


A konkrét történetben az anya nem egyedül adta meg, amit máshol apával együtt igyekeznek, hanem örök gyereklétben tartotta a fiát. Szeretet ez is,a z is, a fórum témájához méltóan viszont ebben a történetben a rosszul kifejezett szeretet bújik meg. Egy gyerekének jót akaró anya önállóságra IS neveli a gyerekét, nemhogy 25 éves korára, már jóval hamarabb. Önzés szándékosan olyan szinten tartani, hogy anyuka nélkül ne tudjon lépni sem.


Meglehet, hogy a menyével jól kijönnek, és direkt örül mindenki, hogy naponta náluk van. Ez nem változtat a lényegen, viszont nagy szerencse, mert a legtöbb meny felnőtt férfit kíván maga mellé férjnek, nem egy csecsemőt. Zsák a foltját.


Én nem irigykednék erre az élethelyzetre, és nagyon ki kell tekerni szerintem az ilyen sztorikat, hogy azt hozza ki valaki belőle, az elmesélőjéből a sárga irigység beszél:)

34. 0f332c4ec9 (válaszként erre: 31. - D71ef05a8e)
2013. febr. 11. 19:03
Igen:) én arról irtam akit én ismerek.
33. d71ef05a8e (válaszként erre: 32. - Deni plus)
2013. febr. 11. 19:03
:)
32. Deni plus (válaszként erre: 30. - D71ef05a8e)
2013. febr. 11. 19:02
...merek én írni bármit is a múltról ,több éves történet lesz belőle :))
31. d71ef05a8e (válaszként erre: 27. - B0bf6b3d9f)
2013. febr. 11. 19:00
Ferré a saját történetében szereplő fiatalról beszélt, ha jól értettem. Ne keverjetek össze se minket, sem, amit írtunk:):) Bár így egész szórakoztató:)
30. d71ef05a8e (válaszként erre: 28. - Deni plus)
2013. febr. 11. 18:58

Zavarja a szomszéd Jolánkát:)


Akkor zavart. Nem véletlenül nem mi házasodtunk össze. De tizensok év után elhiheted, már semmi nem zavar, ami húszéves koromban történt. Te nem így vagy ezzel?

29. d71ef05a8e (válaszként erre: 26. - B0bf6b3d9f)
2013. febr. 11. 18:57

Jaj, mamám, de jól sikerült értelmezni ezt a sztorit:)


Ha jól értem, a zsemle elővajazását egy 25 évesnek más családokban apával együtt teszi az anyuka....:)


A csekket is ketten adják fel helyette, nehogy megtanulja, hogyan kell. Ráér még:)


És hogy ebből hogy sikerült azt leszűrni, hoyg a hangsúly azon van, hogy volt udvarló? Annak egyedül az a jelentősége, hogy innen tudom, amit sosem tudtam volna meg, ha csak cukrászdákban találkozunk, és nem ismerem meg jobban. Így én megúsztam:)

28. Deni plus (válaszként erre: 23. - D71ef05a8e)
2013. febr. 11. 18:54
Mert furcsa ,hogy zavar :)))Nem egy bérgyilkos típus,gondolom ott már inkább fontos lenne az észrevétel :))
27. b0bf6b3d9f (válaszként erre: 24. - 0f332c4ec9)
2013. febr. 11. 18:53
Azóta megnősült és két kisgyereke van, és úgy tudom, anyukája a mai napig minden áldott nap ott van náluk....
26. b0bf6b3d9f (válaszként erre: 16. - D71ef05a8e)
2013. febr. 11. 18:52

Ez kétélű dolog. Anya és fia egyedül maradtak, egymásra számíthattak az élet nehézségeiben. Anya meg akart adni mindent a fiának egyedül, amit más családokban apával együtt adnak meg.

Ha azóta megnősült, két gyermeke van és anyukája minden nap ott van, az még nem baj és nem mutatja azt, hogy elrontotta volna a fiát. Lehet, hogy örülnek neki, hogy besegít és lehet, hogy jóban van a menyével. Miért, ez elképzelhetetlen, azért mert egy régi udvarlód? Lehet úgy szeretni, hogy az ne legyen teher, sőt nem lehet, hanem ÚGY KELL SZERETNI!

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook