Légyszi segítsetek!!! (beszélgetős fórum)

Légyszi segítsetek!!!Egy kicsit más témában:

sürgősen keresünk osztályunkra SZAKKÉPZETT CSECSEMŐÁPOLÓT!Aki tud ilyenről, feltétlenül jelezze, vagy továbbítsa neki a köv. elérhetőséget:06-1-250-2420/1198-as mellék!KÖSZÖNÖM!

Mivel egyikőtök sem őszinte a másikhoz, ezért ez nagyon távol áll a normális kapcsolattól. Úgyhogy szerintem a legjobb megoldás a válás.

Persze tudom, hogy várod olyan személy véleményét, aki nem ezt mondja.:)

köszönöm.

igen, talán ez tűnik a legegyszerűbb megoldásnak:)))

hát nem, sajnos.

és nem egyszerű dönteni sem.

Amúgy, mitől lesz jobb, ha csak akkor váltok el???

Még két évig azt hallgatja a gyerek, hogy ő szart sem ér? Juhéjj... Még mélyebbről kell építened...

No és szerinted nem lesz sárdobálás?

Kicsilány talán most még megúszná lelki sérülés nélkül, de minél később váltok, annál biztosabb, hogy sebet hagy benne...

És azért neked sem mindegy, szerintem.

Deviáns csoportok: régen ez kimerült a cigiző-bandázó fiatalokban, akik folyton lógnak valahol, nincsenek otthon. Manapság már a cigi nem igazán számít devianciának, inkább csak kísérője egyik-másiknak.

Deviancia minden, ami a társadalmilag elfogadottól eltérő. Tehát deviancia pl. az alkoholizmus, a drogok, a bűnözés.

Pesze ez sem csak fekete vagy fehér, ebben is vannak "szintek", hisz mondjuk egy alkalmi drogos nem egyforma egy masszív heroinistával.

A deviáns csoportok általában olyan egyénekből állnak össze, akik valami hiányt szeretnének pótolni, pl. a családjuk nem törődik velük, nincs meg a valahová tartozás élménye, ezért csatlakoznak vagy alakítanak ilyen csoportot. Ilyetén módon ez spontán szerveződik. A stabil háttérrel rendelkezők ált. nem, vagy kisebb arányban csatlakoznak ilyen csoportokhoz, hiszen a stabil háttér ad nekik alternatívát szabadidejük lekötésére, és millió más eszközzel tartja távol a gyermeket a deviáns csoportoktól.

Na, azért nem ennyire sarkított a helyzet, mint most írtam, csak ugye pozitív apa- és férfikép nélkül, lerombolt önbizalommal valahol, valamiben ki akar tűnni a gyerek, mert ugye keresi azt, hogy miben jó - hisz erről szól a serdülőkor: önmagunk keresése. És mivel Apa szerint semmiben sem jó, könnyen elkallódik rossz irányba.

Lehet, hogy "csak" teges lesz és szelíd vandál, de az is lehet, hogy sokkal keményebb dologba csúszik bele... :(

Mivel a párod nem áll mellettetek, nagyon nagy felelősség hárul rád, és az, amit csinálnod kell, sziszifuszi munka mindaddig, míg a férjed ilyen. Vagy amíg a közbetlen közeletekben van - bár ezt félve jegyzem meg, mert nem akarok sugallni semmit, a te életed, a te döntésed kell legyen...

deviáns csoportok felé sodorja-----ez mit jelent?

különben lehet, mire középiskolába megy, elválok a férjemtől.

anyukám egyszer beszólt a férjemnek: ha már el akarunk válni, majd csak AKKOR TEGYÜK!!!!!!!! ha a fiam középiskolába megy!!!!!!!

Na, erre nem fogok tudni választ adni, csak annyit, hogy ő ettől többnek érzi magát. Vannak ilyen emberek... De sosem fogom tudni megérteni őket, és ehhez a pszichológiai tudásom is kevés. Nagyon bele tudom élni magam mások gondolatvilágába, hogy megértsem a motivációjukat, de az ilyen típussal nem tudok mit kezdeni...

Viszont sajnos ezzel helyrehozhatatlan károkat okoz a gyerekben. Le a kalappal előtted, ha középiskolában nem fog elkallódni, mert sajna a jelen helyzet deviáns csoportok felé sodorja...

köszönöm, hogy leírtad, és egyáltalán nem bántottál meg.

a kineziológus ugyanezeket mondta.

miért jó a férjemnek, ha egy nála érzékenyebb és kisebb emberi kis lényt megaláz állandóan?

Olvastam a naplódat...

A fiad viselkedésének egyértelmű oka szerintem az otthoni légkör. Érzi, hogy a családotok nem tölti be a funkcióját. Azaz inkább az apja nem tölti be...

Neki most példaként kéne elől járnia, akit ugyan mindenképp kritizálna, de hát ezért serdül, de mindenképp egy FÉRFI-értékrendet kéne támasztania. Ehelyett a férjed nem csinál mást, csak rombol - téged és a fiadat. Ez is egyfajta agresszió, főleg úgy, hogy nem ad a lerombolt helyett másik értékrendet.

A fiad pedig akaratlanul is rád hasonlít, eljátssza az áldozatot (végtére az is), és megpróbál kitörni. No de egy 12 éves gyereknek nincs olyan kifinomult eszközrendszere, mint egy felnőttnek, ezért nála a mindig legegyszerűbben hozzáférhető/kivitelezhető viselkedésmód jelenik meg: frusztráció-levezetésként a dühkitörés és az agresszió.

Bocsi, hogy így kielemeztem, csak az eddig leírtakból nekem ez már összeállt, pedig csak az utolsó 2 oldalt olvastam a naplódból.

Jah, még valami: a férjed az a típus - akitől mellesleg én a falnak megyek -, hogy azzal szerez magának örömet, és attól érzi magát többnek, ha mást lealáz. Te és a fiad pedig marha jól kéznél vagytok. Ezt hívom én primitív kisebbségi komplexusnak.

Kérlek, ne bántódj meg a szavaimon, mert nem annak szánom, csak a bennem kialakult véleményt írtam le.

szia!

bocs, hogy nem válaszoltam, de akkor le is kapcsoltam a gépet.

Uhh, bocsi, de mindjárt lefordulok a székről, muszáj aludnom. Holnap sütök-főzök, no meg a babóca miatt már van egy kis plussz terhem is (54 kiló helyett vagyok 61, de rendesen megérzem), pihennem kell. Jah, és utálom ezt a széket, de egyelőre sajna nincs más...

Próbálj meg te is aludni, nekem segíteni szokott...

Hát, a piacozás esetén nem kifejezetten a képeidre gondoltam, inkább a dobozokra, emléktárgyakra, ilyesmikre. Érthető, hogy a képeidet félted, hisz nem kevés munka van bennük és hát ha csak meg is áznak, már látszik rajtuk és eladhatatlan. No meg abból nem is lehet nagy mennyiséget előállítani... :)

Kár, hogy többihez nincs türelmed, pedig azokban van a több lehetőség. Bemész a kreatív-bolba egy fél órát nézegetsz és már jönnek is szembe az ötletek... Fényképkeret, ékszerdoboz, fali kulcstartó, óra, gyertya... Jajj, de sok minden van!!!

A piacozáshoz meg nem kell érzék, bár ha félsz emberek közé menni, akkor az bukta... Ott csak annyi kell, hogy tudj nemet mondani, ha irreálisan alacsony árat akarnak adni valamiért, sőt, igazából még engedni sem vagy köteles. Ki kell számolni az anyagköltséget, a befektetett munkát, belekalkulálni a helypénzt, rárakni a hasznot, és kész is az ár. :)

De hát tanultál te ilyet, tudod, miről beszélek. ;)

már gondoltam a gyöngyfűzésre, igen.

viszont a többihez,amit írtál nem lenne türelmem.

piacozni nem tudok, nincs érzékem hozzá.

beszállító? másra bízzam rá a képeimet? azt nem szeretném.

Vagy tűzzománc, az egy kicsit keményebb technika, de megtanulható.

Esetleg gyöngyfűzés, de azt már olyan sokan csinálják.

Bár, ha ezt mindet tudnád csinálni, vagy többet közülük, az már egész jól bejöhet...

Nah, én erre szoktam az mondani, hogy ha elsőre reagáltál volna valamit, akkor nem mondom el még 49x és most ordítanod sem kéne.

Szerintem ne sírj előtte, még ha nehéz is. Lehet, hogy ő most ebből táplálkozik - mármint a te életerődet szívja el. Ne add neki!!!

Nekem régen a kolléganőm szállt rá a köldökcsakrámra és onnan szívta az energiámat. Leszedték rólam, és utána tanítottak egy meditációs tachnikát, amivel távol tarthatom magam a "szívókájától".

Képzeld azt, hogy körülvesz egy burok, teljesen körülölel, és azon visszapattannak a bántásai és a közönye. Nehéz, nagyon, de a lelki békéd a legfontosabb, magadért és a gyerekeidért is.

Tudod, mi ugrott most be???

Kézügyességed van, nem akarnál valami mást is kreatívkodni? Mittomén szalvétatechnikával, vagy dekupázzsal, festékekkel különböző tárgyakat díszíteni, mint pl. ékszerdoboz, ilyesmik, és azokat árulni?

Jön a jóidő, beindul a turizmus egy kicsit, lehet, hogy érdemes lenne kivinni a piacra is, a németek szeretik az ilyesmiket, főleg, ha valami helyit is rá tudnál csempészni, mittomén valamelyik helyi nevezetességet (direkt nem írom ki). Vagy ugye kézzel ráírni a város nevét plusszban, esetleg viszonylag egyedi német/angol felirattal.

Jah, a németek szeretik a gobleint is, lehet, hogy annak is sikere lenne.

Csak mondjuk ahhoz, hogy kividd a piacra árulni, már kell a vállalkozói... De esetleg kereshetnél valakit, aki árulja neked, egyfajta beszállítója lehetnél...

Jujj, ne haragudj, hogy így itthagytalak, csak közben megkeresett más is, és neki is segítettem. :) Fene a nagy szívemet. ;) hányszor rúgtak már belém emiatt...

Na mind1, most nem rólam van szó!!!

különben igen.

sokszor nem szól semmi.

ma pl. leordította a fejem, mert egy dolgot kb 50x mondtam el.

előbb sírtam, majd visszakiabáltam neki, hogy menjen a nagy b..s fenébe, mit ordibál velem.

többet nem szólok a kuka fejéhez.

igen, jól láttad.

köszönöm.