Én úgy vagyok vele, hogy jobb túl lenni rajta gyorsan és akkor marad másra idő. Nekem egyszer vizsgaidőszakban (naná, hogy a netszobában) mondta egy mellettem ülő csaj, hogy ne aggódj, ha most nem tanulsz, utána lesz egy egész éved, hogy netezhess. És tudod milyen igaza volt? Végül visszamentem tanulni és meglett az eredménye is, szép jegyeim lettek. A lista amúgy szerintem is jó ötlet, imádom kihúzni-pipálni, amint már túl vagyok :D
én se vagyok tüsténykedő, de megvan az ha határidőre kell valamit csinálni és elszurtam az időt elötte az utolsó pillanatokba csodákat tudok tenni. Megvan minden amit meglehetett volna kényelmesen csinálni bepörögve megvan. Magyarul ha elhatározod te saját magadnak h határidőt kreálsz mindenre magadnak amit meg kéne tenned, akkor örömöd leled benne ha kész h te csináltad. és több ilyenbe motivál hogy tetszik a végeredmény és ennek az öröme elfeledteti h lusta vagy mint a föld. Remélem segítettem. :)
Elég lusta természetű vagyok, és valaki azt tanácsolta, hogy próbáljam meg ezt csak két hétig legyűrni magamba, nem elfecsérelni egyetlen percet sem, és akkor azalatt a két hét alatt - ahogy a lustasághoz is hozzá lehet szokni - hozzászokok ahhoz is, hogy mindig csináljak valamit, ne vesztegessem el a drága időmet. Ez tényleg lehetséges? Olyan, mint pl. ha egy hétig korán kelünk, reggel hatkor, akkor egy hét után már ébresztő sem kell, egyből felébredünk, noha előtte pl. mindig fél nyolckor bújtunk ki az ágyból?
Szerintetek ez jó módszer? Esetleg tudtok még adni tippeket ahhoz, hogy legyűrjem magamba a lustaságot?