Küzdeni, szenvedni vagy elküldeni? Ez itt a kérdés. (beszélgetős fórum)

Az idézőjel lemaradt, valójában egy Popper Péter idézet.

A Kedvesem adta magához, ún. Használati Utasításként a legelső veszekedésünk alkalmával!

Elgondolkodtató.

Volt egy 3 éves kapcsolatom egy nős férfival (légyszíves a szokásos véleményeket most mellőzzük, nem erről van szó).

Tehát lényeg a lényegben, hogy igenis szerelmi kapcsolat alakult ki közöttünk, mondjuk ehhez mindkettőnknek változnia kellett, amit a férfi barátai és felesége is észrevett. Eltelt 1 év: én futottam utána, következő 1 év: semleges hangulat, majd a 3. évben ő futott utánam. Elmélyedt a kapcsolatunk a lehetőségekhez és ész érvekhez viszonyítva nagyon. Nehezen nyílt meg, de akkor nagyon. Aztán már nekem volt érdektelen, hogy nem érem el és másra vágytam, amit tőle soha nem kértem és nem erőltettem. Majd szakítottam vele.

Most jön a lényeg: Ekkor vallotta be nekem, hogy igazából most szerelmes először (szerette a felségét,a amikor elvette, de nem ilyen tűzzel), mindig utána futottak a nők, neki soha nem kellett megtennie semmit. Tizenéves kora óta így van. Itt ugrott a víz a majomba. Itt a lényeg.

Ha esetleg, kedves Kata, a Te férjed sem érzett még olyan hévet ezelőtt, ami most elkapta, akkor elképzelhető, hogy valójában szerelmes.

Ha a Te férjed sem küzdött meg soha egy nőért sem, akkor nem is értékel igazán.

Én nem kértem a férfitól, hogy váljon, mégis mikor szakítottunk ő hajtogatta, hogy költözzünk össze, de nem adtam be a derekamat. Nem tettem meg ezt a feleségével és a családjával, pedig vágytam rá és viszont szerettem. A hirtelen döntéséből vagy lebukásból lehet, hogy együtt élnénk, de nem egy felépített együttélésbe vágtunk volna bele és akkor lehet ő is meggondolta volna magát, sőt biztos is, és én ezt szerettem volna elkerülni.

De meg kellett érezni, hogy milyen elveszíteni azt, akit igazán szeret. Mindig mondtam neki, hogy ne csak az eszével éljen, hanem hallgasson a szívére. Remélem ebből megtanulja értékelni azt, akije van.

Hogy miként kapcsolhatjuk össze a kettőnk történetét? Ez jó kérdés, de mégis érzek benne valami hasonlót azon kívül, hogy én is Kata vagyok és nem lakunk egymástól messze - gödöllői vagyok)

Talán a legnagyobb összefüggés ez idézettel fejezhető ki a legjobban, amit most nem tudok pontosan, de az a lényeg, hogy ha megbocsájtunk valakinek, aki nagyon vétkezett ellenünk és nem tanúsít megbánást vagy nem akarja jóvátenni, viszont szeretjük, akkor azzal cselekedjük vele a legjobbat, annak ellenére is, hogy nem érdemli meg, ha NEM BOCSÁJTUNK MEG NEKI! Mert másképp soha nem fogja megérteni, hogy hibázott.

Adjatok magatoknak egy új esélyt, de nem együtt! Lehet Őt tényleg megváltoztatja egy másik nő, Neked pedig egy hatalmas önbizalmad lesz, mert megváltál a galádtól és új életet kezdesz!

És nem utolsó szempont persze, elővéve a sablonos dumát, hogy a gyerekenek sem jó! Ha jól ítélem meg, ők már felnőttek lehetnek, megérthetik, de ha marjátok egymást, akkor azzal nekik sem lesz jobb!!!!!!!!!!!!

Bocsánat, elég keszekusza lett, de most hirtelen így jutott eszembe.

Ez is gyönyörű idő! :)

Kívánok még vagy háromszor ennyit boldogságban, egészségben! :)))))))))

:)))))

Hát az biztos, hogy meg kell szenvedni érte, nem is keveset. :S

:))

Örülök!

Látod, neked is megkellett szenvedni a boldogságért!

Az senkinek nem jön ingyen, de a méltóságunkat meg kell őrizni!

Amúgy meg, hogyne lenne ilyen, nem csak a mesében, a baráti körömben kb. 15 ilyen pár van, plussz a nővéremék! :))

Egyszerűen elkényelmesedett a drága...

Végülis, gondoljatok bele, mért is akarna dönteni?

Ott van a felesége, ház, család, stb, mellette a szerető! Hát nem jó dolga van, persze,h. nem akar dönteni!

Kisszivem! Ha másba nem is, legalább ebbe gondolj bele, szarik már ő rád, csak magára gondol, ha legalább lenne benne egy kis becsület, meg tisztelet irántad meg a család iránt, fülét-farkát behúzná, és elment vna már valami szobát bérelni, vagy hasonló, de a Te férjed mégcsak megbánást sem tanusít!

Ha valamit meg elszúr az egyik fél, és tudja mekkorát hibázott, és rendbe akarja hozni a dolgokat, akkor foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy bizonyítson!!!!

De Kata esetében a férj a "legjobb védekezés a támadás"-t játsza el. :(

De jól esik, köszönöm! :))))))

Én is kívánom Neked is és Mindenkinek, hogy találja meg azt a párját, akit igenis őmellé rendelt az ég, mert van ilyen!!!! :))))

Csak valaki megtalálja, valaki meg nem. :(

Az én párom már az első perctől kezdve tudtam, hogy imádni fogom, érdekes, mert egy évig csak és kizárólag leveleztünk, mint barát!!! Jelzem férjnél voltam (életem legrosszabb döntése volt ez a kapcsolat, de ez nem ide tartozik.), neki is volt egy hosszú kapcsolata, és mégis tiszteletben tartottuk egymás életét, pedig megtehettük volna, hogy találkozunk és szeretősdit játszunk.

És amikor már az ő kapcsolatában is elfajultak a dolgok, és az én házasságom is romokban hevert (utolsó 3 év pokol volt :S), akkor ő is hátrahagyta a múltat, később én is.

Amit nagyon becsültem benne akkor, hogy bárhogy döntök, hogy visszamegyek a férjemhez, vagy nem, ő azt elfogadja, de szeretőt nem fog játszani! És a kisfiamat az első perctől kezdve elfogadta! És imádják egymást, és rajonganak egymásért, és szeretnénk már kistesót! :) Na de bocsánat, ez már tényleg nem ide tartozik.

Tény, hogy vannak mindenhol gondok, de meg kell tudni beszélni, nálunk mindig sikerül, és utána mégjobban imádjuk egymást! :)

És mielőtt valaki írná, hogy ilyen nincs, csak a mesében :), igenis van, emellett persze rengeteg gonddal kell megküzdenünk, de támogatjuk egymást.

Ennyi! :)

"Szerinte nem tudom eldönteni, hogy mit akarok, és elrohant. Mire hazajön találjam ki, mert ő már nem bírja. "

Ezen nevetnem kellett:)

Szerintem meg ő nem meri elmondani a döntését, és sokkal jobb neki ha Téged állít be tanácstalannak....

Kata!

Még egy hónap sem telt el, és elhiszed a férjednek, hogy parancs szóra elmúlt a szerelme? Csak mert egyszer felhívta és mondta a nőnek, hogy fejezzék be? Te írod, hogy szinte óránként írogatott neki. Elhiszed, hogy abbahagyták?

El lehet hinni, ha otthon megváltozik a férj viselkedése, a hozzáállása, de nálatok semmi!!!

Azonkívül: néhány ezer Ft-ért vehetsz egy telefonkártyát, amit 3 mp alatt ki lehet cserélni, és többé nem jelenik meg a telefonszámlán, hogy ő hívta volna, vagy írt volna neki.

Az, hogy ő dolgozik, és messze van a nő, az szintén megoldható. Nem csak a férjed indul útnak, hanem mondjuk a nő megy a mellettetek lévő városba, és máris elég az egész dologhoz 2 óra távollét a munkahelyről!

25, de megint úgy beszéltek velem, mintha 3 lennék :D

egyetértek veled!

Dejóneked!:))

Akkor rád mondhatjuk,h. mázlista!:)) Kívánom,h. maradjon is így életed végéig!

Amúgy meg én hiszek abban,h. mindenkinek létezik tényleg egy olyan párja, aki mellett nem szenved, és akiért az életét adná, és ez nem csak oda, hanem visszafelé is igaz!:))

Miért Drága, hány éves vagy?

Amúgy meg veled is egyetértek. Nagyon nehéz, én tudom,h. miről van szó, részben hasonlót éltem át, csak nálunk nem volt 3.fél, ha lett volna, sztem már a volt férjem nem is élne!:))

...és tudom,h. nagyon nehéz döntés, ott van a ragaszkodás, az a sok év, szerelem, gyerekek, stb.

Én 7hónapos terhesen váltam el a férjemtől, mert már kikészültem mellette idegileg. Nagyon nehéz volt, de igazad van, a saját méltóságom érdekében kellett meghoznom a döntést, és azért,h. annyi szenvedés után ne nézzen többé hülyének!

Én is bíztam, meg hittem benne mindig,h. majd most minden megváltozik, minden jobb lesz, de minden csak egyre rosszabb lett...

Kutyából nem lesz szalonna!

Bocsánat javítok: akármennyire szeret helyett: akármennyire szeretem! :)

(Amúgy, bár nem ide tartozik, az életemet adnám páromért szó nélkül, annyira szeretem, hogy az emberfeletti. Ő és Kisfiam adnak értelmet az Életemnek!)

Hát az biztos, hogy én sem tudnék soha megbízni utána már a páromban, akármennyire szeret!!! Nem menne... tudom, ismerem magam.

Mindig azon agyalnék, hogy hívjam, ne hívjam, itt van, ott van, ezt csinál, azt csinál, kivel van stb... ááá... nem menne...

Részben egyetértek!:)

Ez szerintem veszett fejsze nyele, kb.

Rajta nem látod a megbánást, viszont Te agyalsz meg szenvedsz,h. kivel lehet,hol, stb.

Én többek között ezért szakítottam a férjemmel végleg, mert már énis csak azon agyaltam, h. kivel , mikor hol, stb...

Ne tedd ezt magaddal, csak Te készülsz ki, és az nem lenne jó ugye a családnak se!

jó rendben van. értem, hogy miről beszélsz. minél több idő telik el, ez nyilván annál nehezebb. de én sosem fogom hagyni, hogy megalázzanak. és ez nem idő kérdése, hanem mentalitásé, szerintem. nagyon erősnek kell lenni ilyen helyzetben, a saját maga becsülete kedvéért. nagyon nehéz, én elhiszem.

mondjuk én pont tisztelem az idősebbeket, de fordított helyzetben elvárom, hogy ők meg ne nézzék semmibe a véleményemet pusztán a korom miatt.

Hát Én tuti különkötöznék, vagy menjen el Ő, vagy akkor adjátok el a házat és válljatok ketté. Sztem ez így már nem kapcsolat, én ezt azért,h. számolgassam,h. mikor lehet a nővel, vagy mikor nem tuti nem tenném, mert csak magadat teszed vele tönkre.

Nekem viszont van egy nagyon jó stratégiám, ami a kedves volt férjemet iszonyat idegesítette!

Teljesen közömbös voltam vele, szartam rá, magyarul. Ez őt mindig úgy felhergelte,h. utána pitizve jött hozzám.

Ne fejezz ki érzelmeket!

Ha azt kérdi,h. mondjuk ma mit csináljatok, akkor válaszold,h. neked mind1.

Viszont légy vele kedves, ne nagyon, csak úgy felületesen, ez nálunk mindig tutira bejött!:P

"Szerinte nem tudom eldönteni, hogy mit akarok, és elrohant. Mire hazajön találjam ki, mert ő már nem bírja."

Mindenképpen rád hárít minden felelöséget. Ö meg a szegény sajnálatra méltó férj. Ez egy tragikomédia.

Szió! :)

"Rákérdeztem, hogy mit tervez most a mi kapcsolatunkal, hát nem válaszolt."

"szeretném, ha szeretne, megölelne néha, vígasztalgatna, puszilgatna és kedveseket szépeket mondana. Válasz erre: az nem én lennék és ezt te is tudod."

- Hát azért, ha én tudom, hogy mik a terveim, és tudom, hogy valamit elszúrtam, és rendbe akarom hozni, akkor nem habozok a válasszal, és igenis bújok, szeretgetek, puszilgatok, még ha nem is vagyok ilyen. Drága, ne legyél vak, itt mindenki csak a véleményét írja le, neked kell majd döntést hozni, de mindenki jót akar neked, és külső szemlélőként nem is tévedünk nagyot.

"meghirdettem a házunkat. Végigcsinálom vele a párterápiát és kivárom, hogy mit lép. Ha látom a megbánást, érzem a szeretetet, látom, hogy neki is fáj akkor megpróbálhatjuk újra."

- Azt szabad tudni, ha publikus, hogy miért hirdetted meg a házatokat? Már csak azért kérdezem, hogy írod, hogy megpróbálhatjátok, ha megbánja, de mégis hirdeted. Ez kicsit ellentmondásos. Vagy ez a házeladás máshová tartozik?

"Néha azért ellenőrzöm, hogy hol van, de csak titokban. A nőhöz nem tudott elmenni 4 hete, mert nincs rá ideje."

- Látod Drága, már most azon agyalsz, hogy hogyan tudnád őt ellenőrizni, és minden percben, mikor nem lesz veled, azon fogsz gondolkodni, hogy most hol járhat, biztos itt van, itt ennyi időt lesz stb.

"De amíg nem látom, hogy javul a viselkedése no szex, no kedvesség."

- Először is ülj le vele, és kérdezd meg, hogy hogyan tovább, ne várd, hogy csak úgy javuljon, tudd meg, hogy egyáltalán akar-e. Ez szerintem nem megoldás, hogy no sex, no kedvesség, persze fordítva sem...

Hát Drága, nem haragudj, ha okoskodok, de a hozzáállásán nem azt látom, hogy megbánta. :(

Puszi!

Ne haragudj, de a ház meghírdetése egy baromság!

Ha el akar menni, menjen, de nehogy már eladd a házat a Te és a gyerekeid feje fölül.