Főoldal » Fórumok » Hobbi & Otthon fórumok » Kutyatartás lakásban fórum

Kutyatartás lakásban (beszélgetős fórum)


1 2 3
6. turodudi (válaszként erre: 4. - Fórumnyitó (anonim))
2020. szept. 17. 12:50

Lesznek más programok, meg fogod találni a lehetőségeket! Kérj tanácsot szakembertől (a kutya neveléssel kapcsolatban), legjobb, ha a pároddal együtt kerestek valakit.

Nem vagyok egy párkapcsolati guru, de akkor a közös gyereknél is ugyanennyit vitáznátok?

5. turodudi (válaszként erre: 1. - Fórumnyitó (anonim))
2020. szept. 17. 12:46

Csatlakozom az előttem szólóhoz :) Nekem 3 éve lett kutyám, nem is kölyök, így alapvetően tényleg minimális gondot okozott ahhoz képest, hogy egy kutya és lakásban él :) DE: nem napok, hanem hónapok kellettek, hogy megszokjam az új életet, elfogadjam, befogadjam, szeressem, belelazuljak és jobban szeressem bárminél. Ahogy az előttem szóló írta, felelősség is, meg az, hogy megváltozott az életetek, azt nem olyan egyszerű megemészteni. Olyan, mint egy gyerek érkezése... Ott is előfordulhat szülés utáni depresszió. Próbáld meg megtalálni, hogy neked mi okoz örömet a kutyusban, kutyussal. Én soha nem voltam ennyit levegőn, mint amióta megvan, nem is vagyok soha beteg :) Felfedeztem a környéket, szeretnék neki minél több helyet megmutatni, látom, hogy imádja, imád autózni is :) Ha szeretnék futni (de nem), akkor vinném futni is magammal :) Szóval végül én alkalmazkodtam hozzá és a közös életünkhöz, és megtanultam mindent úgy tervezni, hogy ő is van, ő is tudjon jönni, ha lehet. Már nem érzek semmit lemondásnak, az a lemondás, ha nincs velem :) Azt szeretném, ha boldog öregkora lenne. Én egyedül vagyok, így nem volt kivel vitázni nevelés kérdésében. De még sokszor én sem vagyok vele következetes, ami persze nem jó. Abszolút egyetértek veled, hogy nevelni is kell a jószágot, nemcsak szeretni. Mi lenne, ha eljárnátok kutyaoviba, mind a hárman, majd amikor lehet és hátha 3.félnek elfogadná a párod az instrukciókat? Kellenek a szabályok, határok, rutinok a kutyának is, mint a gyereknek. Illetve Tornóczky Anitának vannak hasznos videói a youtube-on, az insta live-jait felteszi, ott lehet tőle kérdezni, őt is ajánlom.

fel a fejjel, fogod még szeretni az új életet, csodás lesz!

2020. szept. 17. 12:35

Hoppsz.. Szóval...

Lehet,De jelenleg nagyon viaskodok magammal belülről . Félek, hogy nagyon sok programról kell letennünk a jövőben emiatt.

De arra gondoltam, hogy ha 1-2 hét múlva is ezt érzem akkor kell valamit tennem. Bár addigra mégjobban megszereti párom is. Félek mivel a kutya tanítása és egy-egy szokásásának "kinövése" , így mivel 12 hetes, még legalább 3-4 hónap. Fogainak cseréje pl. és stb...

Nem tudom, hogy fog alakulni, de most nagyon nem érzem komfortosan magam. Tartok attól is, hogy amiatt párom és köztem sok veszekedés lesz.

2020. szept. 17. 12:30
POJIOZHP
2020. szept. 17. 12:24

Szerintem most tudatoault benned, hogy egy kutya - és majd ha lesz gyermeketek, ha szeretnétek.. - mekkora felelősséggel jár, nem csak időleges..

Szerintem ezzel nincs is baj. Bele kell szokni az új helyzetbe. Átalakítani a napi rutint.

2020. szept. 17. 12:15

Sziasztok,


szeretném kikérni a véleményetek egy témában. Nagyon régóta akartunk a párommal egy kutyát, de eddig panelban laktunk szülővel és nem volt kivitelezhető. Megbeszéltük, hogy amint elköltözünk, úgy mivel állatbarátok vagyunk fogadunk örökbe egy kutyát menhelyről. Albérletben vagyunk, sorház.

1 hete sikerült is örökbefogadni a párommal egy 12 hetes kis keverék kutyust. Egy kis szeretet bomba. Ügyes. Már nem pisil össze-vissza , csak pelusra, vagy az köré, ha az már nagyon tele van. Sokat iszik és emiatt nagyon sokat is pisil. Mivel még csak 2 oltáson van túl, így még nagy sétákra nem vihetjük, de a ház elé azért ki-ki visszük picit, hogy szokja.

A lakás 2 szintes, így a kutyus egy nappali-előszoba-konyha (ami viszonylag egytér) 20-30 m2 területen tud mozogni. Elejében sírt éjszaka sokat, ha ott hagytuk és elmentünk aludni, de ezt már megszokta és 2 napja nem sír. Csak ha dolgozni megyünk. Ilyenkor egy 20m2-es elkerített teraszon hagyjuk. De ezt még nem szokta meg egyáltalán. Megrágja az ajtót, amit még nem is tudom hogy fogunk tudni kijavítani. De részlet kérdés.



Inkább jöjjön az ami miatt írtam:

Szóval mindig is kutyát akartam. Nagyon szeretem őket, de valamiért amióta nálunk van, szorongok. Folyamatosan úgy érzem, hogy teljesen megszűnt azóta minden szabadidőnk, mert nagyon sokat kell figyelnünk még rá, hogy megtanulja, mit szabad és mit nem a lakásban. Azt veszem észre, hogy minél jobban jön el a hazaérkezésem időpontja munkából, egyre jobban kezdek elkedvtelenedni, pedig tényleg szeretem. Párom pedig egyenesen oda van érte. Imádja. De nem neveli megfelelően szerintem. Elkapatja. Alig-alig szól rá. Ha reggel indul dolgozni, akkor alig akarja kienegedni az ajtón és rágja a ruháját\cipőjét. Ilyenkor rászól, de nem olyan módon, hogy azt megértse a kutya hogy nem szabad és befejezze.

Próbáltam beszélni vele erről, hogy szerintem jobban kéne fegyelmeznie ilyenkor a kutyust , de úgy van vele, hogy majd megtanulja. Szerintem pedig egy eréjes, nem és egy pici popóra legyintés kell(mivel ezt mondta az állatorvos is).

Eltér a véleményünk, és ez is elbizonytalanít.


Nem érzem most jól magam. Egyrészt nem értem miért érzem azt, hogy feszélyez a kutyatartás, mikor egy nagyon régi vagyam volt ez. Kérem az állatvédő típusú tagok most ne támadjanak le, mert felkészültünk a tartására. Sőt... Pont emiatt írtam, hogy a lehetőlegjobbat akarom a kutyának és magunknak is.



2 napja beszéltünk erről párommal, hogy most nem tudom mivan... Magamban csalódok, mert nem értem miért érzem ezt. De 4 napja teljesen ki vagyok. Úgy érzem, hogy hosszútávon nem fogom bírni, hogy ennyire megváltozzon az életem. Tényleg készítettük rá magunk. A reggeli - esti sétákat tényleg élvezni fogjuk, sőt az udvarra való lesétálást élvezzük is( Ugye az oltások miatt még csak ide megyünk a doki tanácsára). Én magam sem tudom megmondani mitől van ez az érzésem egyáltalán.


Nem tudom mit tegyek amitől elmúlna ez a szorongás. Senkit nem akarok körülettem megbántani az én érzésem miatt, ergo a kutyát nem vinném vissza, mivel párom nagyon szereti, és a kutyát sem szeretném labdaként használni, hogy ide oda viszik, mert gondatlan és felelőtlen emberek fogadják örökbe. Arra keresem a megoldást, hogy én megszokjam ezt a dolgot és ne szorongjak.


Járt már így valaki, vagy egy ismerőse ? Tudnátok tanácsot adni, hogy hogyan legyek ezen túl ?

1 2 3

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook