Kutya, igen vagy nem? (beszélgetős fórum)

bocsánat, de kutya-szempontból rokonlelkek vagyunk..

a mostani kutyusom is tizenöt éves, nem lát, nem hall pár hónapja..

jobban kell rá figyelni, de akkor is (majdnem beszélő) társ..

nekem 1 kistestü kutyusom volt. (15 évig volt velem .)

akkor vettük meg a kutyit,mikor 1 hónap szabin voltam.

óránként vittem le ölbe,mert lépcsőzni nem szabad 5 hetesen.

3 hét alatt szobatiszta lett,de még éjszaka is levittem.,előttünk szép füves a bejárat,nem kellett messzire menni.

az előszoba volt a kijelölt helye,de mindig tovább, tovább merészkedett,végül mellettem aludt!

soha nem rágott szét semmit,és nem tett kárt semmibe. nem kellett előle elpakolni. a kaja,és a viz mindig ott volt a szokott helyen,ezen nem változtattam.

télen a csukott ajtó miatt,hogy ne ébresszen fel,a szobába is tettem vizes edényt inni.

mindig addig aludt ameddig én akartam.megértette,hogy mindjárt megyünk le,és türelmesen várt!

mikor dolgozni mentem,reggel levittem,délben hazamentem és levittem,este szintén,és mikor meg volt a vacsora is,akkor elmentünk 1-2 órára sétálgatni,amerre ő szeretett menni.

a legjobb ,legszerethetőbb kutyám volt. megérezte,ha beteg vagyok,ha örültem valaminek!

ha éhes volt,és sült a kaja a sütőbe,senki nem vigyázott rá jobban mint Benjike!

imádta a zöldséget,a gyümölcsöt,és a husikát is.

szinte csak beszélni nem tudott!

az autókázást nagyon szerette,és órákig nézelődött az ablakból,mert mindig az ölembe ült,csak ott volt jó neki.

imádtam a kutyámat,és igen: rengeteget kell vele játszani,babusgatni,orvoshoz vinni,sok a nem várt kiadás a kutyusoknál is.

a kutyusom többet ért mint az egész rokonság!

olyan örömmel,még senki sem fogadott mint Benjike, mikor pityegett a csengő már az ajtóba jelezte,hogy vár!

a kutya társas lény

sajnos a veséje tönkre ment és el kellett altatni 15 évesen!

Inkább,arra gondoltam,hogy nem való neki!

Bár,itt van egy lány,aki indított pár fórumot a kiskutyájáról(meglehetősen sok hü.....et írt)

Halvány lila gőze nincs arról,hogy kell egy kutyát lefoglalni,tanítani!Inkább írta ki sorra a fórumokat,ahelyett,hogy egy tisztességes kutyás könyvet elolvasott volna,ráadásul alap dolgokkal nem volt tisztában!

Amikor madarat akartam,az egész telet arra szántam,hogy megtaláljam a nekem való papagájfajtát,és ehhez a legjobb tenyésztőt.

Ugyanakkor az sem igaz, hogy AZ az állatbarát, amelyik tart állatot - mostoha körülmények között, alapvető igényeket nem biztosítva.

Ha valaki úgy érzi, hogy neki nem való, mert nem tud róla kellően gondoskodni, legbölcsebb döntést hozta meg. Tiszteletreméltóbb, mint a beleugrós és kihajítós tábor.

Azt gondolod,hogy egy fürdőszobában nem tud pusztítani egy kiskutya?:DD

Nagy tévedés!

Lekaparja a falat,kirángatja a gégecsövet,összekarcolja a kádat,szétrágja a küszöböt,stb,stb.

Nem tudom,én a fórumnyitó helyében örökbe fogadnék egy oroszlánt az állatkertben:))

egyet értek

legyen az bármilyen jólnevelt kutya, nem azt érdemli, hogy 8-10 órára be legyen zárva 4 nm-nyi területre

Mit ertesz azalatt, hogy nagy furdoszoba? Nekunk eloszor lakasban volt kutyank es 30nm sem volt neki eleg. Ha egyedul hagytam egy orara, akkor minimum 3 pisi vagy 2 kaksi, mire hazajottem. De egy furdoszobaban, 8-9 ora alatt lehet, hogy lesz rengeteg az elejen, szoval gyakorlatilag ennyi ido alatt beteriti az egeszet es abban fog csaffogni vagy nem is tudom. Ennek minden hatranyaval mert a budit be is lelegzi. En mindig otthon voltam az elso kutyankkal, de volt, hogy elmentem boltba, vagy a gyerekert, azalatt is zuzott es piszkitott, ha kizartam az erkelyre, vegig ugatott. Mi nem voltunk berendezkedve kutyatartasra de beleszerettunk, ezert fokozatosan, sajat karomon megtanulva alakitottuk at a lakast ugy, hogy nap mint nap egy-egy dolgot el kellett tuntetni (szonyeg, ujsag, polcos, konyvek, jatekok, torulkozok, torlorongyok, esernyok, cipok), ahogy nott, ugy egyre magasabbra tudott erni es lerantott, megragott mindent. Nem baj, mert nagyobb rend is lett. Hamar el is jottunk onnan egy kerteshazba, es jott neki egy kis baratno is, igy elvannak ketten es nem unatkoznak.

Picinek napi 5-7x vittem le es csak 2x evett de ettol fuggetlenul o a setaltatason kivul is piszkitott bent, es reggel is. Ha vallalod ezt a pluszmunkat, akkor oke, en abban az idoben reggel azzal kezdtem, hogy azonnal fel kellett mosni mindenhol es napkozben is azonnal feltorolni minden kis balesetet. A szobatisztasagra nevelo szonyegre meg veletlenul sem pisilt, inkabb szetszedte, kibelezte, az ujsagpapirt szettepte, ezeket is vedd szamba, hogy nem lesz azonnal szobatiszta. Amikor mar mindent eltettunk, ami raghato, nekiallt a szekrenyek sarkat, divanyt, ajtofelfat ragcsalni, ha egyedul volt. Ha pedig csontot adsz neki, attol hasmenese lehet.

Ettol fuggetlenul mi soha nem gondoltunk arra, hogy visszaadjuk vagy ilyesmi (hiaba nehez volt vele) sot, a masik kutyat ugy kaptuk, hogy valaki mar visszavitte, de nalunk jo helyen vannak mindketten most, kertesben:)

Sziasztok!

Nekem volt albérletben kutyusom (panelba). Egy pár hétig volt velem ott, mert amikor elmentem melózni mindent elkezdett rágni, és hihetetlen hanggal volt. Nagyon szerettem a kutyust,de úgy döntöttem hogy elviszem a szüleimhez, ahol szintén benti kutyus lett, de ők kertes házban laknak, és akkor lehetett kinn,amikor csak szeretett volna.

Aztán tavaly kertes házba költöztem párommal, és egyszer mentem valahová autóval, és az út szélén megpillantottam egy kis kutyust, akit kitettek. Nem is volt kérdés, hogy hazavigyem. Zsebi névre kereszteltük.

Igen, sok "bajjal" jár egy kutyus, és nagy felelősséget jelent, de megéri, mert hihetetlen sok boldogságot is jelent. Viszont csatlakozom az előttem szólókhoz, hogy csak akkor vállalj kutyust, ha biztos vagy benne, mert ő nem olyan, mint egy játék, hogy eldobod, ha meguntad.

Nagyon sokáig tartott míg szobatiszta lett a kutyusunk, és ami a legszörnyűbb volt, hogy mindig a padlószőnyegen intézte el a dolgait. Nem haragudtam rá, mert tudtam, hogy mire vállalkozom.Többször hagytuk benn a lakásban, egy-két órára, és igen, volt, hogy elkezdett "olvasgatni", de a helyzet az, hogy én hagytam rossz helyen a dolgokat. Ő nem tudhatta hogy nem szabad megrágnia a dolgokat.

Amikor megyünk valahová, jön velünk, és ha véletlenül olyan helyre megyünk,ahová nem jöhet,akkor szüleimnél van, ahol jól eljátszik az ott lévő kaukázusival.

Nagyon szeretem őt, és sosem hagynám, hogy rossz legyen neki.

Az alvásról annyi, hogy addig nem mozgolódik, míg mi nem kezdünk el mozgolódni. Legtöbbször átalussza az éjszakát, de persze van olyan, hogy kikéreszkedik.

Mindennek ellenére sokkal több szeretetet tud nyújtani, míg sok másik ember.

Édes Istenem! nem tudnál nekik segíteni örökbe adni? Fajtamentés? Hirdetés? Menhely?

Én már nem egy állatkának segítettem gazdihoz jutni, mert el akarták altatni és lebeszéltem őket róla, türelmet kértem és gazdit kerestünk.

Ők nem fognak ezzel foglalkozni, mert ezek szerint nekik teljesen mindegy-nincs szívük. :(

Ezért kellene, hogy ha tudsz segíts!

Nem nekik, a kutyusnak!