Közös hang a felnőtt gyerekkel (beszélgetős fórum)

Valahogy igen, hisz egyrészt önálló életre neveljük őket, illetőleg fennkölten szólva "nem magamnak szültem". Még ha fáj is, elengedem, ha felnőtt. Ismerek anyát, aki annyira rátelepedett a gyerekeire, hogy egyikük sem választotta az anya közelében élést. A legnagyobb meg is mondta: Anya, megfojtasz.

Ez nem jelenti azt, hogy nem szeretik egymást kölcsönösen. Én mint anya mindent elkövetek az épp 41 éves lányomért, de megvárom, míg kéri! És tudja, hogy ha baj van, itt vagyok. Ha megkérne, hogy mondjuk ne hívjam fel egy darabig, és majd elmondja az okot, de nem most - akkor békén hagyom. Hogy nehéz, az az én bajom. De nyilván ő sem ok nélkül kéri ezt.

Barcsak en kaptam volna tortat az anyamtol...

Soha nem volt ilyen alkalombol.

az lenne a lényeg ,hogy hagyjátok élni a saját életüket,nem kell öket zargatni,pláne azzal ,,,én vagyok az anyád,nekem ennyi jár,,,,

ha vissza emlékszem fiatalabb koromban,sikitani tudtam volna a méregtől,ha valaki szó nélkül beállit ,csak mert éppen nincs más dolga,

most már mindenkinek van telefonja ,használja,kérdezzen,és csak aztán tegyen bármit,legyen az akár tortasütés,vagy éppen más

Mit teszek vele? Felhívtam?

Aligha hiszem, hogy tortával akart volna bármikor is beállítani.

Jó egy éve nem él már, nem tudom erről megkérdezni. De nyilván nem akart, mert akkor megtette volna.

Most azt fogod írni, hogy tiszteletben tartod a gyereked kérését....

Mit szólnál hozzá, ha a gyereked is azt tenné, amit te teszel anyukáddal? Neked jól esne, ha teherként élné meg a szereteted?

Áááá, tényleg nem érdekel már a téma...

Nem arról van szó, hogy becsapta az ajtót az orra előtt.

Hanem már napokkal hamarabb szólt, hogy szeretne egyedül maradni azon a napon is.

Aki erőnek erejével, kérés ellenére is megy, az másképpen szeret engem, mint ahogy jó lenne.

Bárhonnan felhívtam anyámat a születésnapomon, mert az tényleg az ó napja volt. De nem vártam el még azt sem, hogy meglátogasson.

De o nem te...

Nem mindenhol mukodik a tekintelyelvu neveles.

En is irtozom ettol, de ez van, amig el valamelyik ilyen tipusu szulo.

Van, akinek semmi sem eleg jo, megfelelo.

Vissza nem kapom, hiszen különbözőek vagyunk teljesen. Én nő, ő férfi, én 50 éves, ő 28, stb. Tehát, ugyan azt nem tudjuk egymásnak "adni", és persze nem is kötelesség. Számunkra nem teher az, hogy ünnepeljük egymást és egymással. Természetesen az apja is benne van, azaz az én férjem, mert nem csak ketten vagyunk:D

És a fiam pártján állok, és ez így lesz mindig, ami nem jelenti azt, hogy mindenben egyetértünk és azt sem, hogy minden tanácsomat megfogad, de meghallgat és mérlegel és szerencsére ha nem is úgy dönt, ahogy én tenném, attól még jól döntött eddig és remélem így is marad...

Ja, mi is épp nem rég újítottuk fel a fürdőt, és hát mindenkinek tetszik. A fiúk nem mentek bele a rózsaszín csempébe:(, de én belementem a világoskékbe:DDDD Kompromisszum! A legfontosabb a kapcsolatokba. Mert nehogymár egy csempe rontson el valamit:DDDD

Kedves Nóri!

Annyi minden oka lehet, hogy pont a 40. szülinapja előtt változott meg minden a lányod körül.

2 hozzászólással feljebb írod, hogy anyagi, és párkapcsolati problémája van a lányodnak. Lehet, hogy maga a 40 év is bemuzsikál. Talán bántja, hogy egyedül van, érzi, hogy múlnak az évek. Anyagi gonddal küszködni, 2 gyereket egyedül nevelni, önmagában sem könnyű.

Nagyon jó érzés lehet, hogy a 3 felnőtt gyerekeddel jó a kapcsolatod, és mint írod, a többiek most is jókedvűen karácsonyoztak együtt veled.

Biztatásul csak annyit tudok tanácsolni, hogy légy egy kicsit elnéző a lányoddal. Biztos nem téged akar bántani, csak most nehéz élethelyzetben van, és nehezen dolgozza fel a saját problémáját. Ilyenkor az ember hajlamos a szeretteire kivetíteni a fájdalmát, a tehetetlenségét.

Nem gondolom, hogy részedről rátelepedés lenne, amit teszel, inkább szép gesztus a család összetartására. Nekem nem az jön le, hogy folyton együtt akarsz lenni velük, és úgy gondolom, nincs abban semmi rossz, ha a szülinapjukon és karácsonykor meghívod a gyerekeidet.

Viszont nem neked kellene magadra vállalni az egész készülődést. A gyerekek is készülhetnének. Ki étellel, ki sütivel.

Az is lehet, hogy a 40 éves lányod tényleg kímélni szeretne már téged, és azért mondta, hogy már nem kellene csinálnod ezeket az összejöveteleket.

Csak tapogatózok ám, mert látod, hányan hányféleképp látjuk a problémát.

Még egy kis depressziót sem tartok kizártnak a lányodnál.

Szóval ne úgy vedd, hogy veled szemben vált ellenségessé. Lehet, hogy annyira nehezen birkózik meg a rá zúduló problémákkal, hogy azt vetíti ki rád. Ki tudja. Az is lehet, hogy most jött össze neki annyi minden, hogy nem tudja feldolgozni a problémáit, és ezért lett süni.

Annyi minden összejöhetett neki. 40 éves lett, férj nélkül, nevelési gondokkal egyedül kell szembenéznie. Összetett dolog ez. Megviseli.

A testvéreivel milyen a kapcsolata a lányodnak?

nekem 5.van,42-től 27-ig,

3-nak gyerekei vannak,soha nem állitok oda szónélkül egyikhez sem,nem adok kéretlen tanácsokat,nem követelek ki magamnak semmit,

ha kérnek tanácsot adok,

ha segiteni kell, segitek

ha vigyázni kell a gyerekekre ,vigyázok,

ha hazajönnek,örülök,

ha nem jönnek,tudom dolgoznak,dolguk van,

ha valami kell úgy is szólnak,hivnak,

jó lenne ha tudomásul vennénk,felnőttek,családjuk van, dolgoznak,

de ha szükség van rájuk,úgy is jönnek,segitenek,

csak hagyjuk őket élni,a saját életüket,

mi meg a magunkét

Ki tudja, hogy 365 napból nem szekálja az anyukája 364-et, s azon az egyen ünnepelni akar? Valami oka csak van annak, hogy nem jó anya és lánya között a kapcsolat.

A bejegyzésed hangvétele miatt szóltam, eddig nagyon a fiad pártján álltál, nem az jött le az írásaidból, hogy kutya kötelessége szeretni és tisztelni téged, mert te megszülted, hanem amit adtál neki x éven keresztül azt kapod vissza. Nem kényszerből, hanem szeretetből.

Be is fejeztem, mert úgy tűnik nem érti senki, hogy miről beszélek....

Igen, jó lenne, ha addig értékelnék az emberek a családjukat, szüleiket amíg mellettük vannak, mert annak semmi értelme, hogy a haláluk után könnyes idézeteket írogassanak pl. FB-n.

Nekem az ilyenek álszentek és egy szavukat sem hiszem el...

Kár vitatkozni, a mai nemzedéknek minden baj, és annak az ellenkezője is!

Nem tudsz nekik jót tenni, akárhogyan is igyekszel. Valamiben úgyis hibát találnak. Aztán majd ha idősebbek lesznek, akkor majd szégyellhetik magukat, meg visszasírják majd anyukát...

Miért? A többi nap az évből kié? Szerintem meg pont ez az 1 nap, ami nem a saját, hiszen akinek eszébe jutok, eljön és felköszönt, így pont ezen a napon nehéz egyedül lenni. Én mondjuk nem is szeretném, ha pl. az anyámnak az eszébe se jutna, hogy x évvel ezelőtt vajúdott velem. Ez tulajdonképpen inkább az ő napja, mert én pl. semmit nem tudok róla, így nem is olyan fontos számomra, azaz fontos, csak máshogy:D

Na, jó én pl. a fiamnak elmeséltem, hogy mi volt akkor, hogy tudjon róla. A születésnapján a 11:46 az én időm, ezt ő is tudja, hiszen az az időpont a mienk kettőnké, hiszen mi csináltuk együtt:D

Írtam, hogy csak saját tapasztalataim alapján tudok véleményt formálni.

Én kb megőrültem volna, ha anyám beállít egy tortával a születésnapomon, csak mert így szokta. Az az egy saját nap van az évben. Ha kifejezetten megkértem, ne tegye, és mégis jön, akkor pont azt az egy napot cseszi el, amit a magaménak szerettem volna.

Igen, helyesli:D Az 50. szülinapomra ő csinálta a tortámat:DDD És soha nem fogom azt mondani, hogy ne csinálja, ahogy a kedvéért belemegyek egy közös fotóba is, pedig de utálom, ha fotóznak:DDD

És persze, én meg az ő szülinapjára sütök tortát, ami épp a kedvence:D

De mitől olyan különlegesek a mai gyerekek, hogy nekik nem felel meg az, amit kaptak?

Amire gondolok: itt a hoxán rengeteg olyan hozzászólást olvasni, hogy ő aztán nem bízza az anyjára és az anyósára a gyerekét! Miért is? Az anyja és az anyósa felnevelte őt és a társát. Ha bénán tette, akkor béna ő is, ha meg szerinte ő olyan szuper, akkor miért félti pont ezektől az emberektől a gyerekét, akik olyan szupernek nevelték? Aztán meg nyafog, hogy mindent neki kell csinálni és nem segít neki senki.

Na, mindegy nem akarok nagyon belemenni ebbe, csak eszembe jutott, hogy sok fiatal úgy tesz mintha ő lenne a kiskirály és épp megszületett volna a trónörökös, közben meg pont olyan kisember, mint a szülei....

A fórumindító lánya viszont nem gyerek, hiszen 40 éves. Kibírhatná az anyja általi ünneplést, hiszen ő is anya, így tudja, hogy egy anyának a gyereke születése/születésnapja nagyon fontos, aztán duzzogjon otthon egyedül, ha valami nem tetszik neki és ne bántsa meg az anyját. Tényleg annyira nehéz elviselni azt a néhány órát az anyjából? Olyan nehéz mosolyogni a 40. tortához? Inkább örüljön, hogy az anyjának még mindig fontos ez is...

Ha ez volt a te fiatal korodban, nem zavart, hogy folyton kioktattak, beszóltak, hogy "én így szoktam", amiben benne van az is, hogy helyteleníted, ahogyan ők szokták?

Igen, meg kell tanulni elfogadni azt is, hogy a fiatalok másképpen csinálják, tanácsot akkor adni, amikor kérik s akkor több esély van arra, hogy kérni fogják. Nekem elég sok anyámkorú barátnőm van, akiknek meghallgatom a tanácsaikat, de anyummal nem találom a közös hangot. Nehéz dolog ez a leválás-elengedés dolog, ami ezelőtt annyira nem volt fontos, mint napjainkban.

Nem tudom, nem láttam az adott helyzetet, lehet hogy már korábban is mondta neki a lánya, csak nem vette figyelembe ezt a tortás esetet például.

Az rendben van, hogy maga körül akarja tudni a családot, de azt is el kell fogadni, hogy valaki nem érzi ott jól magát

Ez a normális. Aztán ha már elköltözik, és azt hiszi, övé a világ, megváltozik.

1x a hálót csináltatta. szóltam. NEm, ez jó. 1 hónap múlva jött, hogy kellene a festő....

Ugyanabban a lakásban a wc sötétkék lett....

No, ma nincs több bosszankodás.

De itt most nem is egy tanácsról van szó, hanem arról, hogy a lánynak 39 évig nem volt gondja a közös szülinappal, anyu által sütött tortával, de most így hirtelen meg minden zavarja. Nanehogymár!

Ha most hirtelen megváltozott, akkor igen is az anyjának meg kell kérdeznie mi a baja, mert majd 1 hónap múlva az lesz a baja, hogy az anyját nem is érdekli....