Középkori kincseket keresnek a Dunában. (beszélgetős fórum)
Vannak, akik halászként dolgoznak azon a szakaszon. Ők ismerik a Duna alját amikor a víz a legalacsonyabb a folyóban.:)))
A Dunában még most is van kincs, fel nem robbant gránátok, repülőről ledobott és fel nem robbant bombák, stb... S van rajta valamennyi rárakódott homok, sóder is. Nem kicsi munka, de hajrá!
A mohácsi tragédia után Mária királynő saját és az ország kincseivel megrakott hajókkal menekült Pozsony, Bécs felé. Útközben azonban rablók támadtak rá, néhány hajó elsodródott és elsüllyedt. Egy magyar búvárcsapat most abban a reményben kutatja a Duna fenekét, hogy rátalálnak a középkori magyar állam kincseire, a királyi udvar emlékeire.
A mohácsi csatavesztés után, 1526 augusztusában mindenki azt hitte, hogy a királlyal együtt odalett az ország is, a középkori magyar állam a török prédája lesz. Az országon fejetlenség és zűrzavar lett úrrá, pánikszerű vagyonmentés kezdődött, és azonnal megjelentek a zavarosban halászók is.
II. Lajos király özvegye, Mária királynő hatvan hajóra pakoltatta össze a királyi udvar mozdítható értékeit, és feltételezhetően az egész államkincstárat. Bécs felé indult, testvéréhez, Ferdinándhoz. A polgárháborús viszonyokat kihasználva az esztergomi várkapitány rajtaütött a királyi flottán, több hajót is zsákmányolt, egy részük azonban sikerrel eljutott az osztrák uralkodóház oltalmába.
Történelmi források támasztják alá, hogy a rajtaütéskor jó pár hajó elsodródott a flottától, és kissé lejjebb elsüllyedt, valamint számos legenda kering a környéken arról, hogy halászok kincseket találtak az Esztergom alatti szakaszon. Konkrét bizonyíték azonban, hogy a szélsőséges aszályt hozó 2003-as évben fa maradványok bukkantak ki a vízből, és a parton több, hajók építésekor használt úgynevezett iszkábaszöget is találtak. Az iszkábaszög annyira tipikus középkori hajóalkatrész – valójában a gerendák összefogására használt kapocs –, hogy biztosra vehető: a környéken hajóroncsnak kell lennie – mondta el a FigyelőNetnek Tóth J. Attila, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régésze.
Ezenkívül Esztergom alatt találtak már 16. századi kerámiákat is, amelyek ugyancsak azt erősítik, hogy ott kell keresni az elveszett kincseshajók maradványait. Tóth J. Attila és hobbibúvár csapata 2006-ban már végzett egy merülést, a zavaros vízben azonban 50-60 centiméter a látótávolság, így komoly kutatást csak a megfelelő technikai háttérrel kezdhettek. Erre azonban a közelmúltig várni kellett, amíg a Hungaria Nostra Foundation, egy amerikai magyarok által fenntartott alapítvány 10 ezer dolláros adományából sikerült egy szonárt vásárolni.
Kincsesbánya a Duna feneke
Mára megszerezték az engedélyeket is, Tóth J. Attila szerint a napokban meg is kezdik a kutatást: ami a Duna medrében van, azt a szonárral meg fogják találni – bizakodik a régész, miután a szerkezet sikerrel vizsgázott a folyó győri szakaszán. Gyors eredményt azonban nem ígérnek a kutatók, hiszen a feltárást hobbibúvárok végzik szabadidejükben, az esztergomi Balassa Bálint Múzeum támogatásával.
A csapat vezetője nem kívánta megjósolni, mit fognak találni. A legjobb esetben természetesen a királyi kincstár elemeit, aranytárgyakat, érméket, de erre nincs semmi biztosíték. Kulturális, régészeti szempontból azonban sok kincs fekszik a meder alján, hisz a szóban forgó szakasz már a római kortól rejthet emlékeket.
A régészek kikötőromokra, középkori halászépítmények, elsüllyedt hajók maradványaiban reménykednek. A szabályozás előtt a folyó gyakran változtatta medrének vonalát, ezért elképzelhető, hogy évszázadokkal ezelőtti szárazföldi emlékeket is találnak. Akármi is kerül elő, a Duna kulturális kincsesbánya – fogalmaz Tóth J. Attila.