Középiskolai felvételi (beszélgetés)

Végül is már tök mindegy, csak nem kezdi újra :D

Egyébként tényleg nagyon nehéz úgy dönteni, hogy igazából nincs képünk az intézményről. Inkább csak ilyen apróságokból próbáljuk összerakni a puzzle-t. Most meg aztán még kevesebb lehetőség van/volt apró benyomásokat gyűjteni.

Az viszont hülyeség. Szerintem max. az utolsó öt percnél kell szólni, de azt is jelezni illik mielőtt elkezdenék írni. Egyébként meg csendben dolgozzon mindenki, nem?

Nálunk csak azért csinálta a tanár, hogy érzékeltesse velük, hogy kb. mire jutnak öt perc alatt.

Ez jó, csak így tovább!

Fiamék a suliban eleinte több időt kaptak matekból. Neki azóta vannak a legjobb eredményei amióta 45 perc alatt írják. Szerintem is jó, ha úgy megy mint majd élesben.

Ma picit kisimultak az idegeim. 40 pontos magyart írt a kisassziny (a 19-es volt), a fiam is pont ennyire írta.

Annyi volt a trükköm, hogy bekeményítettem és időre írtuk.

Ezek szerint ez jót tesz, mert összeszedettebb, jobban koncentrál, nincs még egy kis tízórai/uzsonna, kis simi a cicának, stb...

Remélem, a holnapi matek is jól sikerül. :-)

Egyetértek veled azzal amit írsz. Itthon mi is kb. így nevelünk liberálisan. Sajnos a gyerekeim néha "meghülyülnek" és szoktak flegmák, szemtelenek lenni. Néha picit még a tanárokkal is, bár az flegmán távolságtartó viselkedés inkább.

Sok minden viszont tényleg nagyon osztályfüggő. Lányoméknál általánosban tök normálisak voltak a fiúk és a lányok, nem csesztették egymást, nem volt verekedés. Fiaméknál aki két évfolyammal utánuk jött, van verekedés, órán csoportos rossz viselkedés és a másik verbális bántása is előfordul (fiamat is szokták csesztetni). Nyilván ez sok mindentől van így.

Lányomnak a gimiben is szerencséje van, mert nagyon normális osztálytársai vannak. Nincs hurrogás, ha valakinek valami rosszul sikerül vagy tesiórán bénázik. Ráadásul lányom szerint az évfolyamukból az ő osztályukban vannak a leghelyesebb fiúk. :)

Hát igen, ez lenne jó.

De ma már kotra szelekció alapján lesz vagy marad vki tanár, tisztelet az elhivatott keveseknek, mert még olyanok is vannak a pályán, azért emlékezzünk meg róluk. De egyre rosszabbak lesznek az arányok.

És - nem is tudom ki írta - tényleg igaz, hogy azért a gyerek-felhozatal is évről évre nagyobb kihívást jelent.

Én nagyon nem szeretem, hogy ezt szokás a "túl liberális" nevelés rovására írni, mert én is liberálisan nevelem az enxéimet, de az korántsem azt jelenti, hogy mindent szabad és bunkó lesz belőlük. Náunk is van nevelés, de nem keménykedés, büntetés, pavlovi reflexek kialakítása, hanem sok beszélgetés, magyarázat, példamutatás.

De tény, hogy sok neveletlen gyerek van, a lányom pl. csak kapkodta a fejét, amikor a poroszos sulijából átment egy átlagosba. Nem azt mondom, hogy a poroszos ideális, de nézett nagyokat, miket engednek meg maguknak egyes társai.

Egyébként a fiam épp tegnap mesélte, hogy "Muter, nem semmi milyenek a kis kilenedikes fiúk, verekednek, lökdösődnek a folyósón". Hát igen, mondom, ezek a mai fiatalok... :D :D 18 évesen már furának tűnik.

Ó. Nomen est omen. Van vmi közös bennük.

A mi Ibolya nénink is rendkívül szigorú, komoly követelményekkel, de cserében rengeteget és jól is tanított nekik nyelvtanból, irodalomból. A magatarásbeli kihágásokat is nagyon komolyan vette. De ahogy jobban megismertük, kiderült, hogy a szigor mögött egy igazi csupa szív pedagógus van, amolyan old school-os, akit még mélyen érdekel a diákjai személyisége, nevelése, jövője.

(A fiam volt ofője és a lányomat is tanította több mint 2 évig)

Lányomék múltkor kollektíven beszélték meg az egyik tanárral a dolgozat elhalasztását. Több másik tanár ahogy írod is, ösztönzi a diákot a javításra. Más kérdés, hogy pl. lányom elengedte az egyik ilyen lehetőséget. Volt azért egy rossz tapasztalatunk sajátos értékelésre és javítási lehetőségre, de ott akkor valami félrement a tanárnál.

Lányom csak 9-fél 10-ig szokott tanulni akkor amikor délután suli után barátnőzik. Biztos majd az utolsó két évben lesz éjjel tanulás.

Elolvasom, hátha megtalálom...

Akkor a hosszú távú karrier vészforgatókönyv terve már kész is van.

Ezek után minek is izgulsz holmi központin. ;-)

Nyilván minden gyerek más, mások az erősségei és a gyengéi. Ami az átlag magyar iskolarendszerben előny, az bőven lehet hátrány az életben, itt "Vadkeleten" (by AgiABC).

Iskolai színvonal romlása: csak a konkrét sarki álsulinkról tudok nyilatkozni. Sajnos ott ezt tapasztalom. Egy befogadó, gyerekcentrikus iskola volt, nem tűnt ki az eredményeivel, de jó volt odajárni. Nyugdíjba ment az első igazgató, aztán több jó pedagógus, és az újak egy része sajnos pedagógiailag biztosan nem üti meg azt a mércét (tudásban igen, de ugye nem csak a tananyagot kell tudnia egy jó tanárnak). Persze vannak jó újak is, de hígul a kollektíva, vonalasabb, kevésbé a gyerekeket és jobban az "anyagot" tanítja az iskola. Ettől az eredményei nem javulnak, ellenben romlik a hangulat. A második igazgató nem törődött a munka minőségével, a mostani új meg keménykezű, amivel kiakasztja az egyébként jó pedagógusok egy részét. Simán lehet, hogy ez a romlás csak a különféle tényezők szerencsétlen összejátszása miatt történik, de sajnos ez a suli lefelé megy a lejtőn. :-(

Közben persze a gyerekek is változnak - kevésbé szabálykövetők, szeleburdibbak. A szülői társaság is másképp áll a dolgokhoz, több a szélsőség (nagyon hajtósak vagy nagyon megengedők). Szóval a tanároknak sincs könnyű dolguk.

Egyetértek az előttem szólókkal abban, hogy egy jó gimi sokkal gyerekbarátabb tud lenni, rugalmasabbak, mernek gondolkodni tanítani.

Persze ettől még lehet boldogulni egy átlag általánosban, és simán lehet, hogy nálunk is ez lesz a gyerek útja. Ő éretlenebb a testvéreinél, és ha nem látnám ezt a hanyatlást itt helyben, még le is beszélném a váltásról. Így viszont meg akarom adni neki az esélyt, főleg hogy ő is szeretné.

Az sem könnyű pálya. És csak egy ideig tudsz táncolni, hamar kiöregszik az ember, meg nem mindenkiből lesz primabalerina, stb, stb.De gondolom,ezeket ti már ezerszer átrágtátok...

(Mennyi tehetség gyűlt itt össze! :-) És kiderül, ez sokszor nehezebb, mint egy átlagos gyerek.)

Igen, azt már sikerült tudatosítani,hogy Maon nem lehet a szinkronúszásból megélni, és van annyia hiú, hogy tovább akar tanulni nem is kispályás dolgokban gondolkodik. De tény, hogy szívesebben lemegy edzeni, mint megoldjon egy felvételi feladatsort.

De majd csak lesz valahogy.

Szerintem biztos megoldódik valahogy a sport és a tanulás kérdése, ne aggódj, bízz a lányodban!

Én se hittem, de az élet nekünk is megoldotta. Lányunk amióta az eszét tudja rajong a balettért, 4 éves kora óta balerina akart lenni, a Balettintézetbe akart átmenni 4.után. Aztán 2.után nyáron felvették az Opera balettiskolájába. Táncolt a Diótörőben is, meg más előadásokban, de hamar kiderült ( ahogy mi ezt előre sejtettük), hogy a lelki része, ahogy a balerinákkal bánnak, neki nem megy. Év végén amikor azt akarták, hogy írassuk át egy közeli suliba vagy legyen magántanuló, a lány mondta, hogy nem. Ma is táncol egy színházi társulatban ( vasárnap is 2 előadásunk lesz 😍), de a profi karriert elvetette.

Magyar-töri tagozatra készül gimibe😀 mellette később esetleg balett oktató is szeretne lenni.

Szóval fel a fejjel, biztos vagyok benne, hogy a lányod azt az utat fogja választani, ahol neki van keresnivalója.

Fura, de pont erre jutottam, hogy egy normális gimiben sokkal gyerekbarátabban állnak a tanulókhoz, mint a meei általánosokban.

A fiam a múlkor nem készült nyelvtan dolgozatra, mert egyszerűen elfelejtette. Következő órán beszélt a tanárnővel, hogy így esett, és írhat javítót, azaz újrázhat! Én először olvadoztam-ájuldoztam, később esett le, hogy pedagógialilag mennyivel jobb döntést, mint bevégni a karót (vagy jó esetben kettest) és a gyerek soha nem tanulja me az anyagot, így viszont meg fogja tanulni... Matekból, azt meséltem, hogy októberben írt egy egyest a sok ötös közé. Mivel azóta is csak 5-öse van (matekból is), a tanár kérdezett rá, hogy nem volna kedve javítózni, mert olyan rosszul mutat az a jegy a többi között...

Mindez egy olyan suliban, amiről most olvastam odaát, hogy ajaj, nagyon nehéz, úgy hallották, hajnalig kell tanulni, ki is húzták a listáról..

Efelé halad a dolog, sajnos, nem kérdés...

Pedig jobb lenne a skandináv mintát lesni, csak az vmi annyira más mentalistást igényelne, ami még lehetetlenebbnek tűnik, mint bekerülni a Radnótiba. ;)

A múltkor olvastam egy cikket a dél-koreai középosztálybeli anyaszörnyekről, hogyan trenírozzák a gyerekeiket, hogy a legjobb egyetemre, előtte a legjobb középiskolába, stb. kerüljenek, és kapaszkodjatok, lefizetik a döntőbírókat azért, hogy a legjobb bölcsibe kerüljön a gyerek. A "versenytárs" gyereket képesek bezárni a liftbe, vagy elvágni náluk az internet kábelt, hogy ne tudon annyit készülni, tanulni, mint a saját csemete.

Meg is állapítottam, hogy bár bele tudunk pistulni így, felvételi idején, de szerencsére, itt még nem tartunk. :-)