Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Középiskolai felvételi fórum

Középiskolai felvételi (beszélgetős fórum)


❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯
33681. almisp (válaszként erre: 33612. - levia)
máj. 7. 19:06
Kérdezzen nyugodtan,aki az eTalon School-ról szeretne tudni. Van bőven infónk. :-)
33680. *kisdarázs* (válaszként erre: 33679. - levia)
máj. 7. 18:00
Nem véletlenül mondja mindig, hogy ő nem kienni hanem kitanulni fog a vagyonunkból :D
33679. levia (válaszként erre: 33678. - *kisdarázs*)
máj. 7. 17:54

És sehol sincs a gyerek öt inkább hat év után! Akkor jönnek csak a gyakornoki évek!


Jelenleg, ahogy látom, a zászló a matekosoknak, infósoknak áll. Ott jóval rövidebb a megtérülési idő, mint a orvosnak áll(na).

33678. *kisdarázs* (válaszként erre: 33676. - Hermione G.)
máj. 7. 17:10
1,3 millió induláskor, de ki mer úgy belevágni hogy nem tudni mennyi lesz jövőre vagy 5 év múlva? :(
33677. *kisdarázs* (válaszként erre: 33675. - akinomuj)
máj. 7. 17:06
Nekem is megfordult a fejemben, ha a lányom nem jut be második nekifutásra sem Mo-n az egyetemre, akkor kihozom ide az LMU-ra. De úgy hallom, ide is nagyon nehéz eleve bejutni is, meg azért idegen nyelven megtanulni mindazt, ami még anyanyelven is sok... hát eléggé meggondolandó.
33676. Hermione G. (válaszként erre: 33671. - eleonóra123)
máj. 7. 14:30

A támogatott helyeket is el lehet érni, akinek jó/kitűnő tanulmányi eredménye van a gimiben, a hozott/tanulmányi pontokkal megalapozza a magas pontokat. A mi évfolyamunkból, akinek ez megvolt és az érettségin is hasonlóképp alkotott, bekerült a vágyott egyetemre, államilag támogatott szakra. Arra nagyon kell figyelni, végiggondolni, hogy miből lehet a legtöbb pontja, és abból érettségizni.

Nálunk nem volt kérdés, hogy támogatott képzésre megy-e, egy félév 1 350 000 forint:).

33675. akinomuj (válaszként erre: 33670. - levia)
máj. 7. 12:13

Én is önző vagyok, és azt gondolom, igen jól jön egy orvos a családban, de máséval ugyebár nem verjük a csalánt. Úgyhogy én rá senkit nem beszélnék, az 100%.

Különben pedig ismerős gyereke Németországban tanul orvosnak. A szülők is orvosok. És azt mondja, ott más a képzési rendszer: sokat követelnek, de kevésbé poroszos, rideg.

33674. Hermione G. (válaszként erre: 33670. - levia)
máj. 7. 11:37

:) Á, dehogy! Nem vagy az! Bár szülőként azért elgondolkozol ezen:)... 12 félév, micsoda félév!

Ez így van, ahogy írod, persze, elkötelezettség nélkül nem lehetne bírni.

33673. virgilius (válaszként erre: 33671. - eleonóra123)
máj. 7. 11:36

Ha szerencsétek van, és a gyermeket a műszaki pályák érdeklik, akkor akár a többi tárgyat hanyagolhatja is a suliban, két jó érettségivel lazán bejut. Hogy aztán ott mi várja, azt n már nem tudom. :))) Ha viszont olyan szerencsétlenek vagytok, hogy pl a pszichológia a cél (és nem divatból, hanem tényleg az érdekelné pechjére), akkor kb fel is hagyhattok minden reménnyel kitűnő nélkül.

Bölcsész vagy tanár szakokra sokkal könnyebb bejutni, mint régen, és sokkal alacsonyabb a színvonal.

Jogról, közgázról semmi képem nincsen, azok minket tuti nem érintenek semmilyen szinten.

Nekem kb ez jött le eddig.

33672. Hermione G. (válaszként erre: 33667. - vircina)
máj. 7. 11:29

Én is így és ezt tapasztaltam, hozzáteszem, azért a mai emelt érettségire is tisztességesen fel kell készülnie annak, aki 80% feletti eredményt akar.

A bölcsészképzés elég siralmas képet mutat és a közgáz sem a régi fényében pompázik:(.

A BME-s képzés azért még dívik, fejvadász cégek

kitelepülnek az egyetemre, a leendő mérnökök elhalászása érdekében.

33671. eleonóra123 (válaszként erre: 33669. - levia)
máj. 7. 11:25

Akkor okosítsatok meg légyszi!

Én azt látom hogy okos, szorgalmas gyerekek szénné izgulják magukat az egyetemi felvételin. Tanulnak ezerrel. Ha nem jut be van aki vár egy évet, tesz meg egy emeltet hogy egyetemista lehessen. Bekerül. Az egyetemen a szint nem mindig magas, párom szerint a mérnökképzés szívonala esik, még a BME-n is, talán az orvosképzés kivétel, bár ott a lexikális követelmenyek meg irreálisan durvák, (bár ez hagyomány náluk) de a gyakorlatban gyengék. Más szakmákra nem látok rá. De!

Melletttük látok frissdiplomás ifjú (vagy érettebb) titánokat levelezőn szerzett mondjuk andragógusként feltűnni. Nyelvvizsájuk is van, egyiknek lovariból, másiknak meg eszperantóból, harmadiknak ecseriről. És nyomulnak, mert ők is diplomások, van nekik. Lehet hogy nincs akkora tudásuk, de van papírjuk.

Akkor most hogy is van ez? Érdemes szétstresszelni az érettségizők idegrendszerét az emelt vizsgákkal vagy érdemesebb gyűjtögetni a pénzt? A nagy izgalom a támogatott helyekért van igazából? Vagy a nappalis képzésért? Mire érdemes itt hajtani szerintetek?

33670. levia (válaszként erre: 33668. - Hermione G.)
máj. 7. 11:18
Önző(?) lennék azt kívánni, hogy egy orvos -főleg ha én vagyok a kése alatt - tudja is 100%-ban a tudandókat. Emiatt is beszélgetünk sokat a gyerekkel, hogy az orvosi nemcsak presztizsegyetem, hanem kőkemény elköleleződés és min.12 év. Biztosan ez kell neki?
33669. levia (válaszként erre: 33665. - virgilius)
máj. 7. 10:55

Ez sajnos igaz. Egyetemi nyelvszakon lassan az a cél, hogy a hallgatók jó nyelvtanárok legyenek a képzés végére. A célnyelvi kultúra, szépirodalom olvasása, elemzése már nem annyira alap mint egy generációval korábban.


És sajnos bizonyos mérnöki szakon is már gyengébb a kimeneti képesség, kompetencia. A Bsc szint lassan annyi, mint egy jó technikusi volt 25 éve. Csak több idő alatt jött össze.

máj. 7. 10:54

Amit én tudok, pécsi nyelvszak, a vizsgaidőszak igen rövid, január már szabad és a június is...


Angol nyelvű gazdálkodás, a vizsgaidőszakból a január szintén szabad. Első éves.

Turizmus szak, otthoni gépi vizsga is van:).

A BME gépész német nyelven kiszórják a népet, a magyar nyelvű könnyedebb, első évet tudom itt is tapasztalatból írni, a vegyész szak - laborgyakorlat miatt - sok időt igényel.

És akkor SOTE ÁOK, neverending story, év közben demók, míg el nem következik a vizsgaidőszak. Szintén első éves tapasztalat. Ez az a szak, ahol azért nem járnak órára, hogy felkészüljenek egy másikra. Nem feltétlenül elég, ha tudod a tananyagot 100%-ra, ezt alapnak tekintik a profok.

33667. vircina
máj. 7. 10:50
Hú, szerintem nagyon sok témát dobtatok fel, és egyik húzósabb, mint a másik. Én úgy látom, hogy lassan mindenre van példa és az ellenkezőjére is. A legnagyobb különbségnek (én a 90-es évek elején kezdtem az egyetemet) azt látom, hogy mi nagyon kemény felvételi vizsgával kerülhettünk csak be. Az évfolyamom - velünk kezdték a kreditrendszer áldásait...) nagyjából hasonló felkészültségű emberekből állt, akik ott voltunk, megálltuk a helyünket, alig volt lemorzsolódás, az is inkább családi-egzisztenciális okokból. 2010-ben kezdtem egy másik egyetemet, egészen más irányban, és nagyon meglepődtem, hogy milyen tudással lehetett bekerülni, pláne végezni. Szóval csak annyit akartam mondani, hogy összehasonlíthatatlan a helyzet, mert nem lehet összemérni a régebbi elitista képzést a mostani tömegképzéssel - nyilván sarkítva kicsit a kérdést.
33666. haszi (válaszként erre: 33664. - eleonóra123)
máj. 7. 10:18

Szerintem utobbi, nekem volt regen is olyan evfolyamtarsam, aki azt meselte, hogy vizsgaidoszakon kivul o csak este 10-ig szokott tanulni. Nem nagyon ertettem, mirol beszel :)

Amugy nekem van olyan kollegam, aki reszmunkaidoben dolgozik a master mellett es elmondasa szerint eleg sokan igy csinaljak, ha olyan megerolteto lenne, nem hinnem, hogy dolgoznanak.

33665. virgilius (válaszként erre: 33664. - eleonóra123)
máj. 7. 10:04

Csak bizonyos nyelvszakokra van némi rálátásom, ahol a mi időnkben már a bemenetelnél minimum volt az erős B2 szint, most meg kb úgy is be lehet kerülni bizonyosakra, hogy a diák ott találkozik az adott nyelvvel először, és nulláról kezdi el tanulni. Ez nyilván rengeteg munkát kíván, és a kimeneteli eredmény így is jócskán el fog maradni a 20 évvel ezelőtti színvonaltól. :( Ha ez a többi területen is hasonlóképp van, az elkeserítő és ijesztő.

A másik, amit látok a környezetünkben, hogy mivel nincs szakos felvételi, a magolós gyerekek kb akárhová be tudnak kerülni, így potyognak ki sorra az akár erős gimikben kitűnők orvosiról, pszichológiáról stb.

33664. eleonóra123 (válaszként erre: 33662. - vircina)
máj. 7. 09:51

Hát én azt látom magam körül hogy a szülők már a sikeres közepiskolai felvételivel sínen érzik a gyereket és kissé mintha az iskolától várnák a pályorientáció alakítását. Ebben a felállásban pedig kódolva van a pofon.

De lehet hogy ez csak az én tapasztalatom és nem általános jelenség.

Az egyetem másképpen szocializál, de ez 20-30 éve is így volt, akkor is voltak óriási meglepetések. Csak akkor azonnali volt a hatás, most meg a kredit rendszer elnyújtja.

De ami furcsa nekem hogy mi pl. hétvégente sose tanultunk (jó, vizsgaidőszakban igen) mostani egyetemista ismerősök meg (állítólag) akkor is folyton. Annyit nőtt a tananyag, vagy mi voltunk hanyagok?

33663. music05 (válaszként erre: 33654. - Bogi11)
máj. 7. 09:50
Jó lenne tudni, milyen hangsúllyal mondta ezt, mert én elsőre simán azt hallom bele, hogy aki megtapasztalta egyszer egy (jó) külföldi egyetem légkörét, az nem fog hazavágyni ebbe az egyre korlátozottabb mozgásterű hazai világba.
33662. vircina (válaszként erre: 33658. - eleonóra123)
máj. 7. 09:02
Szerintem nem lehet elválasztani a kettőt. Azt tapasztalom, hogy másképp szocializálódnak az egyetem kötelékében, de nyilván nagyon személyiségfüggő. Azt is látom, hogy nagyon nem mindegy, hogy hogyan sikerült szakirányt választani, és itt derül ki - sajnos nagyon gyorsan -, ha a középiskolai tudásbázis nem volt elég megalapozott. És itt jön megint a szokásos történet, hogy van-e kitartása, ereje megküzdeni a bennmaradásért. Nagyon sok tényezős, és nem annyira egyszerű a váltás a középiskola és az egyetem között - legalábbis az utóbbi időben, mintha több megküzdési válsággal és több kétségbeesett szülővel találkoznék, akik úgy gondolták (és lássuk be, joggal - a saját tapasztalatuk alapján), hogy az egyetemi felvételivel a gyerekük sínen van. Manapság nem látom ezt sem ennyire egyszerűnek.
33661. akinomuj (válaszként erre: 33655. - levia)
máj. 7. 08:49

Tényleg van, akinek laza a nyek, vagy lazán veszi. Ebből a szempontból valóban jobb később. Viszont a klasszikus magyar tanrendet nagyon fölborítaná más tárgyakból.

Tudtommal az AKG-ben másképp is osztják be a tananyagot.

33660. akinomuj (válaszként erre: 33654. - Bogi11)
máj. 7. 08:42

Mi pont ezért próbáljuk ebbe az irányba terelgetni a legnagyobb gyerekünket, aki egyébként sem túl talpraesett, hiába vannak tanulmányi téren jó eredményei.

Egy itthoni alapképzés után simán mehet külföldre, érettebben, céltudatosabban - és van hova kapcsolódnia, visszajönni.

Szerencsére még nem élesben megy a beszélgetés, van másfél évünk...

33659. akinomuj (válaszként erre: 33646. - PoDo)
máj. 7. 08:39
Szia, Az idegen nyelvi mérés tudtommal nem lekérdezhető. Vagy ha igen, jól eldugják, mert én 2 gyereknél is láttam a matekot és a magyart, de az idegen nyelvit nem.
33658. eleonóra123 (válaszként erre: 33656. - vircina)
máj. 7. 08:39

Szerinted a kor teszi vagy az egyetem?

Mert az enyém 20 évesen fog érettségizni.

33657. PioDVD (válaszként erre: 33654. - Bogi11)
máj. 7. 08:36
Már ha haza akar jönni egyáltalán.
33656. vircina
máj. 7. 07:51
Teljesen egyetértek a Trefort igazgatójával, annál is inkább, mert elnézve a körülöttem lévő 18 éves korosztályt, sokkal nyugodtabban engedném a gyerekemet 20 éves kora körül egyedül külföldre, mint két évvel korábban. Egyszerűen ég és föld a különbség 2 év itthon eltöltött egyetemei év után.
33655. levia (válaszként erre: 33654. - Bogi11)
máj. 6. 22:45

És idősebben jobban is tudják értékelni a lehetőséget, ill. talán már addigra kiderült, hogy a választott szak tényleg megfelelő nekik.

A nyekkel is hasonló a gond. Ha nem a 0. év lenne a nyelvtanulós, hanem a 10. és 11. közötti (mint az AKG-ben) akkor szerintem a kölkök tényleg komolyan vennék ezt a lehetőséget és belsőleg motiváltan hatékonyabban tanulnának.

33654. Bogi11 (válaszként erre: 33645. - levia)
máj. 6. 22:39
A Trefort igazgatójának véleményét megfontolandónak találom: „De tudjuk, hogy aki a szakmai kapcsolatrendszerét és a tudását külföldön szerzi meg, annak jóval nehezebb lesz a hazatérés, mint azoknak, akik egy itthoni alapképzés elvégzése után egy mester- vagy doktori képzésre mennek külföldi egyetemekre. Pedig ez utóbbiak is olyan tudást és tapasztalatot tudnak összeszedni, mint a külföldön tanulók”
33653. primmmpa (válaszként erre: 33652. - primmmpa)
máj. 6. 22:27
Bocs, beolvastam. A nyelvit én sem tudom.
33652. primmmpa (válaszként erre: 33649. - Karott)
máj. 6. 22:26
Nekem 2 éve volt 6-os a lányom. Az övét le tudtuk kérdezni.
❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯

Minden jog fenntartva © 2005-2018, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Sitemap | Facebook