Középiskolai felvételi (beszélgetés)

Olasztanár ismerősöm szerint az olasz egy csodaszép, de nehéz nyelv.

Majd meglátjuk, ugyanis lányom az angol mellé olaszt szeretne tanulni. Az első helyen olasz kéttanost jelölt ( oda nagyon kicsi az esélye), másodiknak olasz-angol NYEK-et, heti 12 olasz és 6 angollal ( oda elvileg bejut).

A fiam oroszt szeretne tanulni. Egyszerűen tetszik neki a hangzása.

Legtöbb értelme egyébként a kínainak és a spanyolnak van. Egyrészt a népesség nagyságát nézve, akik beszélik, másrészt pedig igen alacsony az angolul tudóak száma közöttük. A munkahelyemnek Kínában, Spanyolországban és Columbiában is van képviselete. Az ottani kollégáinktól is ez az infó van, állandóan le kell fordítaniuk a központból angolul érkező anyagokat az ügyfeleknek, pedig műszaki-technikai szövegek.

Én a spanyolra szavazok, szerintem gyönyörű a hangzása (és az olasznak is). :)

én is azt mondom, hogy először németet tanulni jobb, mert utána az angol már sokkal könnyebb.. saját példám és rengeteg ismerősé bizonyítja - aki előbb angolozott, ki van borulva a német nyelvtantól, utálja, és az esetek többségében nem jut már el vele a nyelvvizsgáig, vagy ha muszáj diploma stb. miatt, csak vért pisilve..

ilyenkor sajnálom, hogy a lányom mégis az angolt kezdte el, már most látszik ha érdekli egy-két dolog németből és elmondom, nem érti miért kell ilyen bonyolultnak lennie, amikor az angolban sokkal egyszerűbb

apropó: ha nem német a 2. nyelv, Ti mit választanátok?

Tudom, sovány vigasz, de hatodikosommal nálunk is majdnem hasonló a helyzet. Bár a felületet amit használni kell jól ismerik, mégis sok időbe telik némelyik feladat, kevés tanár belefeccölt munkája látszik egyelőre. Nem bírálni akarom őket.

Remélem majd beindulnak a dolgok és olajozottabban fog működni.

Igen, ez is egy hiedelem a nyelvtanulással kapcsolatban, ami vigasztaalhatja azokat, akik kínlódnak a némettel.

Mint ahogy az is, hogy első nyelvnek jobb németet tanulni, mert utána az angol könnyebb. Ja, csak épp előtte ugyanúgy könnyebb lenne. :)

Meg hogy a latin után könnyebbek az újlatin nyelvek. ja, csak épp meg kell hozzá tanulni előbb egy sokkal nehezebbet. :)

Te jó ég... Egyre jobban hiszem, hogy ezek szerint a mi sulink kivételesen hatékonyan taníthat. A gyerekek finoman szólva se haltak bele a német tanulásba. Mondjuk nem csak egyszerűen beíratták őket, hanem "felvételiztek" ovis korukban a nemz.

osztályba. Megnézték, alkalmasak lelehetnek-e főleg hallás alapján elkezdeni egy idegen nyelvet. (Mi sem beszélünk németül, csak a leányzónk. Itthon semmi segítséget nem kapott, max. alsóban a szavakat kérdeztem ki tőle a hétfői szódogához.)

Én azért örülök, hogy a lányom német nemzetiségis osztályban bevállalta a DSD-t, mert így nyolcadikban erre külön készültek, úgyhogy a heti 5+1 német órán túl még volt heti 1-2 DSD-s óra is.

Ami megdöbbentő, hogy a tanáruk szerint az egész évfolyamból csak 2-3 gyerek esélyes arra, hogy megszerezze a B1-et nyolc év német tanulás után.

És szegények ráadásul megírták az írásbelit, de a járványügyi helyzet miatt a szóbelit elhalasztották. Múlt pénteken lett volna, de így nem tudjuk, mikor tudják megcsinálni.

Egyébként vannak osztálytársak, akinél a szülők egyáltalán nem tudnak németül. Az egyik ilyen kislánynak segítettem, amikor a felvételihez kidolgozta az adott iskola német tételeit (ide nem vártak semmi extra tudást, szerintem még az A2-t sem ütötte meg az elvárás), és azt láttam, hogy 8 év német tanulás után nem tudja a kérdőszókat...

A legszörnyűbb a dologban, hogy ezeknek a gyerekeknek minden nap eggyel több órájuk van, mint a párhuzamos osztályban az angolosoknak, és gyakorlatilag tök feleslegesen vannak 8 éven keresztül terhelve, mert a legszorgalmasabbak és legjobb nyelvérzékkel rendelkezők kivételével esélyük nincs még egy B1-es nyelvvizsgára sem...

Nem kötekedésből, de az értékelőlapon csak az látszik, hogy bizonyos feladatokat nem értékeltek; az, hogy BTMN vagy SNI miatt nem értékeltek, az nem derül ki az értékelőből.

Ezt a kinyomtatott papírt kell ugye beküldeni a suliknak, és akkor az iskolák manuálisan számolják ki a gyerek pontszámát úgy, hogy arányosítják, hogy 50-ből mennyi pontot érne az így elért pontszám.

SNI-s és BTMN-es szülőknek itt kell résen lenni; nekünk két suli sem arányosította és úgy vették, mintha az X pontot 50-ből és nem kevesebből érte volna el; utána gyors levélváltást követően korrigálták az elszámolást.

Nálunk nem volt emeltebb német. Felsőben csak napi egy nyelvórájuk volt + heti 1 HéN és heti 1 nemz tánc.

Semmi németül tanult tantárgy.

...lányom tehetett róla, hogy németes lett, ő választotta 4.-ben, mert cuki volt a németttanárnéni. :)

Azóta ezt a döntését már igen sokszor megbánta...

Fiamat nem érdekelte a néni cukisága, és lám, ő döntött jól.

A lányom sima németes nemzetiségi osztályba jár, nem az emeltbe. Nekik heti 5 vagy 6 óra nyelv és 1 óra népismeret van, most 4. végén alapvizsgáznak, ami alulról közelít egy alapfokúhoz. Örülök, h nem emeltre írattam, elég sokan küzdenek vele, a tárgyak harmada németül tanulandó.

Viszont 4. elején behozták az angolt heti 1 (!) órában és a tanerő cuki, de öregecske és hát erősen magyaros a kiejtése...A fiam is németes a kisgimiben, de neki jobb az angol kiejtése, meg affinisabbnak is tűnik az angolra, bár még nem tanulnak mást (7.o.); a lányka még németül ejti ki az angol szavakat, de nagyon figyelek rájuk :)

Ehhez képest a 14 évesemnek meg kellett hivatalos levélben reklamálnia a webshopon vásárolt garanciális kuktát, ami nem tartotta a nyomást. Mindezt szótár nélkül.

Nem volt könnyű, addig sose vásárolt háztartási gépet, sőt nem is igazán használunk kuktát.

A formális levelet meg tudta írni persze, csak sokszor tipelt csak mit is reklamál.

A témák miatt (se) könnnyü a fiatalon letett felnőtt nyelvvizsga.

A DSD.I.-ről:

Nem egyszerű nyelvvizsgáról beszélünk, a DSD annál sokkal több. A vizsgára való teljes felkészülés beépül az adott iskola tantervébe, ami azt jelenti, hogy a szülőknek nem kell drága különórákra járatniuk a gyerekeiket ahhoz, hogy jól megtaníttassák őket németül. A tanórák során éveken át folyamatosan fejlesztik a gyerekek azon kompetenciáit – a nyelvi mellett így többek között azt, hogy miként kell prezentálni, fogalmazást jól megírni –, amelyek a vizsga sikeres letételéhez szükségesek. Emellett pedig maguk az iskolák is sokat profitálnak a projektből, hiszen a pedagógusaik rendszeresen vehetnek rész olyan továbbképzéseken, amelyek során Németországban már sikerrel alkalmazott, ám hazánkban még kevésbé bejáratott módszerekkel ismerkedhetnek meg.

A DSD-iskolák diákjai 8. osztály elején dönthetnek arról, vállalják-e a megmérettetést. Az írásbeli vizsgára minden év márciusában kerül sor, és azon olvasási, szövegértési és írásbeli kompetenciákat mérnek. Néhány héttel azután következik a szóbeli vizsga, mégpedig tapasztalt, általában anyanyelvi vizsgáztatók jelenlétében. Ebben a fordulóban a vizsgázók önálló nyelvi kifejezőkészségére kíváncsiak: minden diáknak önállóan be kell mutatnia azon kutatásának eredményeit, amelyet egy szabadon választott témában elmélyedve végzett. Aki jól helytállt a vizsgán, az olyan nyelvi diplomát szerez, amely a Közös Európai Referenciakeret B1-es, illetve A2-es fokozatának felel meg, és biztos német nyelvtudást tanúsít.

Gondolom azért (is) DSD1, mert ingyenes és sokaknak sikerül, lévén A2-B1 szintű.

Mert a mieint Telc-re mentek, nem ingyen (5 éve volt), de akonek sikerült a komplex, annak az általános iskoka alapítványa vusszafizette a vizsgadíj 50%-át.

Egy híján mindenkinek sikerült is, ő nem isjelentkezett vizsgára.

Erre van jogszabály vagy csak “illene”?

Ezt a DSD I-et azért sem értem, mert a fiam 4 év tanulás után simán elcsevegett németül Ausztriában, szerintem jól haladtak, felsőben biztosan még gyorsabb lett a tempó. Szóval semmilyen értelmes magyarázatot nem találok, hogy miért nem B2 szinten vizsgáznak.