Kórháztól otthonszülésig 3. (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Kórháztól otthonszülésig 3.
Láttam olyan kórházat, ahol tényleg nem voltak jók a körülmények, de ahol én szültem, ott tiszta volt minden helyiség. A takarítók is ápoltak voltak. De pl. a kísérőt is csak úgy engedik be a szülésre, ha van rajta kórházi ruha.
Az utolsó mondatoddal egyetértek.
Hogy honnan tudom? :))) Belülről. Az pont elég. Nekem. Ha nem tudtam volna, sose szültem volna jól otthon. Így viszont, hogy tudtam, életveszélyben lettünk volna kórházban. Itt a lényeg.
Marha nagy segítség az, amikor kapkodva megpróbálja egy doki a saját hibáját helyrehozni! Aztán persze agymosásszerűen szépen elmagyarázza anyukának, mekkora jót cselekedett! Hát nekem ebből egyszer elég volt!
Honnan veszed, hogy kórházban megmenthető lett volna bármelyik otthon született baba? Csak azért, mert a média ezt sugallja? Vagy mert sok pénzét féltő orvos nyilatkozta ezt?
Volt egy per... Érdekes, Ágit felmentették, holott a lincshangulat megvolt körülötte. Ez se gyanús? :) Gondolom, ha bármilyen szinten bizonyítani lehetett volna az emberi mulasztást, ill. azt, hogy kórházban megmenthető lett volna a baba (a 2003-as esetről van szó), akkor nem ez a per kimenetele.
Az utolsó fél sorodhoz: hát, ilyenről sose fogunk hallani, pedig...
Azért ezt kissé tulzásnak tartom. CSak nézz meg egy kórházi tusolót, vagy egy takarítónőt, aki keni a szart a folyosón (már bocsi).
VAgy pl. az intenzívre te be sem mehetsz, de a takarító az igen, pedig fix. hogy nem steril a nő. Ugye?
Én azért találom visszalépésnek, mert mint írtam, lehet ilyen házban szülni, de akkor fel kell készülni, a "mi lesz ha baj van", mert akkor minden perc számít.
Akkor pedig ugyan ott vagyunk mint a kórházban. Akkor minek is?
Jó, hagyjuk a sárgaságot! bár lehet veleszületett is. De a többi?
Egyébként megtaláltam az otthonszülés etikai kódexében a következőt:
"Ugyanígy, ha egy szülőpár úgy határoz, hogy egy súlyosan beteg, reménytelenül koraszülött vagy fejlődési rendellenességgel született babát enged meghalni a karjai között inkább, mint hogy többszörös sebészeti beavatkozásnak, izolációnak és intenzív osztályos tartózkodásnak tegye ki, akkor elengedjük az élet megőrzése iránti elkötelezettségünket a család számára az adott esetben leginkább gyógyító megoldásnak utat engedve, a szülői etika keretein belül. Az, hogy mi a leginkább gyógyító megoldás, természetesen egyénenként változik."
Pech, hogy Magyarországon nem engedélyezett a passziv autanázia...
Igen. Egy ikerszülésnél történt baj. De mennyiből is?
Valóban kockázatosabb... Emiatt is örülök, hogy nekem egyszerre csak egy baba volt pocaklakó, mert így ez a kérdéskör személy szerint nem érintett. Dupla felelősség...
Aha. :))) Így már értem, mire gondoltál.
Nos, van ebben is valami... Ugyanakkor otthon születni azt is jelenti, hogy nem kockáztatjuk meg mindazt a rengeteg komplikációt, amelyek a sorozatos, s teljesen fölösleges (ráadásul zömmel még mindig rutinszerű) beavatkozások során mennek végbe a szülés során.
Valamit valamiért...;) :))
(Csak zárójelben, a súlyos sárgaság, ha jól tudom, nem egyik pillanatról a másikra alakul ki, s van idő bemenni a kicsivel a kórházba, ha szükséges.)
Ha Geréb Ágnes tisztában van a veszélyekkel, vajon egy nyamvadt műtőt miért nem csinált abban a születés házában?????? Vagy könyebb felhívni a mentőt, és egy állami kórházban eltakarítani a romokat? Véletlenül, nem ezért haragszanak rá az orvosok?
Az otthonszülőket ugymond sznoboknak tartom, mert lenézik azokat akik nem vállalják a kockázatot, és kórhzban hozzák világra a gyereket. Mellesleg, a legtöbb helyen ugyan olyan feltételek adottak, mint otthon. CSak éppen nem állja körbe az egész család a szülő anyát. Értem ez alatt a testvéreket, meg a nagyszülőket. Mert ilyenről is olvastam. Vagy hatan nézték végig a szülést. Hát, nem tudom az mennyivel jobb? Ez a nő élete végéig hordozza a veszteséget. Megérte?
Elnézést ha durva voltam.
>>Mindent meg kell tennünk, hogy minimalizáljuk a tragédiák bekövetkezésének lehetőségét.>>
Na látod, én meg pont ezért nem szültem többé kórházban! :)))
Nem kell ezzel egyetérteni, de, ha nem tudod elfogadni, s roppant elítélő véleményedet oly formában nyílvánítod ki, ahogy azt én sorozatosan megkapom tőled, akkor talán kár is beszélgetnünk. Jobban tennéd, ha nem is néznél errefele, s nem idegesítenéd magad fölöslegesen ezzel a témával. Hiszen te mindent megteszel a gyerekedért, akkor meg miért bosszant az, ha más másképp gondolkodik?? Magánügye, nem? Mint ahogy az meg a te magánügyed, hogy te másképp gondolod. Viszont, ha kérhetném, amennyiben mégis beszélni szeretnél erről a témáról ebben a fórumban, akkor legyél kedves kulturált hangnemben nyilatkozni, mint ahogy mindenki más is úgy tesz, mégha ellenvéleménye is van! Előre is köszi!
A második bekezdés = nem tudjuk, mitől van ez a sokféle baj, már születés előtt és születéskor, de van.
Előre nem lehet tudni, lesz-e a babának légzéselégtelensége, súlyos sárgasága (vérátömlesztés kell), UH pontosságától függ, hogy látják-e előre a fejlődési problémákat. És ilyesmi nemcsak koraszülésnél lehet. "Otthon születni" annyit jelent, mint ezeket mind megkockáztatni. És ez csak néhány azokból a bajokból, ami egy újszülöttel lehetnek.
Sértegesd a jó édes... Most beszéljek veled én is ilyen hangnemben????? :)))) Ugyan már!
Az első szülésem otthon sikeres lett volna, a "drága doktor úr" sorozatos marhaságainak köszönhetjük azt, hogy egy életen át viseljük a nyomát. Mind a fiam, mind pedig én lelkileg.
Azt hiszem, ha veled, a te gyerekeddel történne egyszer valami egy kórházi szülés során, akkor átértékelnéd ezt a "kissé" fasiszta hangulatú véleményedet. De nem kívánom én ezt neked, inkább 'rohassz' engem nyugodtan a továbbiakban is! :)))
Én nem gondolom, hogy amiatt lett hiperaktív, hanem TUDOM! S ez nagy különbség! :)) Minthogy azt is TUDOM, hogy teljesen másképp lett volna, ha nem kórházban születik.
A szülést tényleg nem véletlenül indították meg. Aznap volt ügyeletes, belefértem az idejébe. A világon más indoka nem volt rá. Ezt is TUDOM.
Geréb Ágnes meg bizonyára köszöni szépen, nyugodt lelkiismerettel néz a tükörbe. Még akkor is, ha téged ez roppant bosszant. Én legalábbis remélem. ;) Mindenesetre szerencsésnek tartom magam, hogy szülhettem vele.
Kórházban nem szerencse kérdése egy szülés??? :))) Kár, hogy láthatóan képtelen vagy ezt belátni. :(
Az első bekezdésedhez: elfelejtettem hozzátenni, komplikációmentesnek ígérkező szülésekre értettem. Amiről te írsz, az számomra se férnek bele az otthonszülésbe (s megnyugtatlak, az otthonszülős csapatokéba se, ja, mert nem csak Geréb Ágiék vannak ám!). Az otthonszülésnek (mármint a tervezettnek) vannak feltételei, s teljesen normális dolognak tartom, hogy azok nem vállalkozhatnak rá, akiknél egyértelmű (ill. jóval nagyobb esélyű), hogy a szülés során probléma adódhat. Koraszülésnek mindenképp kórházban a helye.
A második bekezdésedet nem értettem.... Lehet, már késő van? :))