Klimax, változókor (beszélgetős fórum)

Anyukámnak évtizedekkel ez előtt már megmondta az orvos hogy ő ad hormon injekciót ha kéri, de azzal csal elnyújtja a klímaxos tüneteket, és nem megszünteti. A tetejébe mellékhatásokra is számíthat, amik esetenként nagyon kemények lehetnek. Ennyire emlékszem.

Én is sokat szenvedtem, ill. még nincs vége, de hormont semmiképpen nem alkalmaznék. Nem sorolom mikkel próbálkoztam sikertelenül, most Varga gombát szedek. Valamire csak jó lesz. :))Amellett hogy szabályozza a hormon háztartást, segíti a máj, a vese és a tüdő munkáját is. Tapasztalatról korai lenne még beszámolnom.

Én már mindent kipróbáltam, kezdtem a Remifeminnel, utána jött a Sojavit forte ( ez még a kező klimaxnál nagyon jó !) ezt kb. másfél évig tudtam szedni.. de aztán kezdtem kifordulni magamból, és nem igazán értettem...

Állandó levertség volt rajtam, néha már az öngyilkosság gondolatával is .. kedvetlen életunt stb.Hülyeség ha valaki azt mondja minden agyba dől el...hát ez nem, előtte pörgős vidám pozitív ember voltam, aztán 50 éves korom körül egy lassú gondolkodású igazi banya lettem.

Akkor még nem gondoltam, hogy mi mivel van kapcsolatban, csak próbáltam magam rájönni.. eljutottam pszichiáterhez is !!! aki antidepit adott azt szedtem , és hiába kérdeztem tőle esetleg nem lehet a klimax az oka (?) , de ő is csak a vállát vonta ( pedig nő !).

Aztán besokalltam és a nőgyógyásznál kivertem a hisztit, hogy már pedig én onnan addig nem megyek el amíg nem ír fel nekem valami hormont...

Felírta a Ladybont, azt szedem most jó...se hőhullám se alvásprobléma , sokkal aktívabb , gyorsabb vagyok . Igaz próbáltam leállni róla fél év szedés után, mert hízni kezdtem , de inkább szedem mert nélküle egyből jönnek a banya tünetek.

Viszont amióta szedem sajna izületi fájdalmaim már már az elviselhetetlen mértékét érte el :(

A változókor legjellemezőbb tünetei:

menstruációs vérzés rendszertelensége

hőhullámok, izzadás

szorongás

hangulatingadozás

a libidó és szexuális vágy csökkenése

gyakori fejfájás

ingerlékenység

vizelet visszatartási gondok

A jellemző tünetek külsőleg is észrevehetők: az érintett ebben az időszakban öregebbnek tűnhet, sokkal könnyebben hízik meg, mozgásszervi panaszai lehetnek, megkérdőjelezheti saját identitását. 

Az életkorból fakadóan munkahelyének instabilitása még inkább porondra kerülhet, egyúttal veszély érzetet keltve, és a hormonális problémákat felerősítve – a változókori problémákat hatványozva. Mindez a nők pszichés állapotát is ronthatja, szorongásuk egészen a haszontalanságérzésig vagy akár depresszióig fajulhat. A legtöbben maguk sem értik, mi zajlik le a szervezetükben ekkor; a jelenséget több film is kifigurázta már, pedig ez egy igen komoly időszak a nők életében.  Egy érintett mondta :„A korábbi racionális énem eltűnt. Megrémültem magamtól, úgy viselkedtem, mint a tinik vagy a terhes nők, teljesen megzavarodtam a hormonoktól. Úgy éreztem, hogy egy képzeletbeli ravasz van a halántékomnál"....

Valószínűleg igazad van, csak körbejártuk a témát, amúgy laikusan. :)

A pszichés dolgok gyógyítása még gyerekcipőben jár.

A klimax milyensége öröklődhet. Nálam úgy zajlott, ahogyan az anyukámnál. Szinte észrevétlenül telt el az az időszak. Ha teheted kérdezz rá anyukádnál, vagy a tesódnál, ha van lánytestvéred. Esetleg nagynéninél.

Ha valóban hormonpótlásra van szükséged, kiderül a vizsgálatokból és akkor el tudsz indulni valamerre. Remélem, hogy helyrebillen az egészséged. Türelem. :)

Igen-igen. A nehéz helyzetek is kiválthatják a depressziót, de sokakban meg épp a küzdő szellemet ébresztik fel. A kilátástalanság érzése? Hm. Az már kemény dió lehet.

Az a példabeli fiatalasszonyod szerintem azért lett depis, mert fogyatékossá vált a gyereke szülés közben, és ezen aztán képtelen volt túltenni magát. Neki magának is szakszerű segítségre lett volna szüksége, nemcsak szegény kis gyerekének.

De ez egy speciális eset.

A szülés utáni depresszió viszont nagyonis általános. Nem, Magdalénia, a szülés utáni depiben szenvedők nem hanyagolják el a gyereküket. Odaadóan mindent megtesznek amit csak tudnak, majdnemhogy erőn felül is. Természetesen rettentően lefárasztják magukat, ilyenkor elég egy kis plusz probléma, pl. nem tud rendesen szopni a gyerek stb. - és máris kisebb idegbaj időnként a kezdeti pár nap. Na ezek az anyukák aztán végiggondolják, hogy ennek már sosem lesz vége... És mi mindent kellene még megtenni, mert mindez idáig valahogy kevés volt, pedig már alig állnak a lábukon... Na ez bizony már depi. :-)

De elmúlik. A nevében is benne van, hogy ez csak szülés utáni.. :-)

A depresszióhoz sokszor még trauma sem kell. Elég a kilátástalanság érzése, a megoldhatatlannak látszó feladat, probléma, a magány, egy betegség, a magunkkal szembeni elégedetlenség stb.

Annak ellenére, hogy sok embert érint, - szinte népbetegség - de azért nem mindenkit.

Vannak fogódzók, melyeket tudatosan keresünk és találunk is.

A szülés utáni depresszióról nem sokat tudok, csak gyanítok. Egy fiatalasszonyt ismerek, akinek a gyermeke oxigénhiánnyal született. Attól kezdve elhanyagolta nem úgy törődött, ahogyan kellett volna. Nem fejlesztette, elhanyagolta a tornát, nem gyakoroltatta, ingerült volt a gyerekkel stb. :(

A túlzott felelősségérzet inkább a túlzott odafigyelést feltételezi, szerintem. A depressziós anyák inkább elhanyagolják gyermeküket és attól szenvednek. De csak találgatok.

Ez természetesen igaz lehet, de az igaz, hogy mindenki depresszióba esik, ha valami hatalmas trauma érte, pl. elvesztette egy közeli hozzátartozóját.

A nőknél a gyermek megszületése akkora felelősségérzetet ébreszt fel az arra egyébként is hajlamosakban, hogy némelyek szinte roskadoznak az alatt a lelki teher alatt. Tehát pont azok esnek szülés utáni depresszióba, akik nagyon felelősségteljes gondolkodásúak, és erre még rápakolnak a hormonok is.

De valóban inkább az antidepi szerek alkalmasak ezt kezelni, nem a hormonok.

„A szülés utáni depresszió kialakulását a laikusok gyakran a hormonváltozásra fogják.

Ahhoz, hogy szülés utáni depresszió kialakulhasson, nem elég a hormonváltozás, mindenképp depresszív háttérre, hajlamra van szükség.”

Ezért kezelik antidepresszánsokkal és nem hormonnal.

Szia!

Nézesd meg a pajzsmirigyedet is. A hormonkezelések brutálisan felboríthattak mindent. Lehet rendeződik, csak türelem.Keress egy célt, amiben örömöd leled, pl fogyókúra és az eredemények miatt önbizalomnövekedés, és lehet,hogyha jobban szereted magad, a hormonjaid is rendeződnek. Mellette nézesd meg a hormonokat mind! És ne rögtön gyógyszer szerintem, pl próbálj talpmasszázst, vitaminokat és hajrá van élet válás után is. Én kétszer váltam el. Örülj neki, h nincs nagyobb bajod, h van kisgyermeked, h vannak barátaid, h süt a nap. Én úgy csináltam, h minden nap belegondoltam, h ma mi volt jó. Lehet, h csak a napsütés, lehet, h az, hogy olvastam egy jó könyvet v volt egy jó film a TV-ben. :)

Köszönöm, újra megnézetem a hormonokat és /vagy keresek egy olyan dokit aki klimaxban is járatosabb, a dokim a terhességekre és szülésekre utazik, azzal van tele, meg is mondta nekem azok a fő területei, úgy érzem jobb lenne egy témában jártas és ezzel is szívesen foglalkozó dokit találni.

Amúgy még eszembe jutott valami, na nem mentegetőzésnek, csak amiatt, hogy igenis nagyon durva dolgokat okozhat a hormonváltozás: sajnos semmi sem lehetetlen a hormonoktól, eszembe jutott egy régi -régi barátnőm, akinek az anyukája szülés utáni depresszió miatt lett öngyilkos,előtte senki sem vette őt komolyan, hogy nagy a baj, nem értették miért nem örül a várva várt babának, hisztinek gondolták, szegény öngyilkos lett...ha nem okoznának komoly problémákat a hormonok, akkor a szülés utáni depresszió sem létezne, ami néha bizony kezeletlenül nagyon veszélyes méreteket ölthet, ahogy a klimax is....

Ez valahogy túlságosan durvának tűnik egy "rendes" klimaxhoz képest. Kb. 2 éve tartó iszonyatos, állandó fáradtság, kedvetlenség, furcsa idegvibrálás, dühkitörések? Nem valami radikális ásványhiány a szervezetben? Esetleg parazita fertőzés?

Vagy talán az aggaszt a kelleténél jobban, hogy egyedülmaradtál egy kisgyerekkel, és ezt bizonyára nem így tervezted. Szóval érted, nem a felszínen aggaszt, hanem csak tudat alatt, és az talál magának ilyen formában megnyilatkozást.

Csak találgatni tudok. Tényleg eléggé borzasztó lehet. De nem feltétlenül pszichiáter kell szerintem. Illetve talán az is, de ne állj meg ennél, feltétlenül ki kellene deríteni a valódi okot. Egy pszichiáter talán egyből a maga területének mondaná ezt, de lehet hogy nem lenne igaza. Figyelgesd magad. Mit, mi vált ki nálad. És menj el másféle kivizsgálásokra is.

Drukkolok neked.

Pár év alatt annyi minden történt veled, hogy ezek feldolgozása nem lehetett egyszerű, ill.még ma sem az. Túl sok teher rakódhatott rád. :(

Én nem fognék minden tünetet a klimaxra. Túl egyszerű lenne.

Amennyire lehet, tehermentesítsd magad és a magánéletedet tereld jó mederbe. Persze könnyű mondani, tudom.

7 éves a gyermeked, még sokáig szüksége lesz rád. :)

Talán több hozzászóló tud még hasznos tanáccsal szolgálni, de ajánlatos a teljes orvosi kivizsgálás is.

Aug. 01.-én elkezdtem szedni az Imone Balance gombakészítményt. Nem kifejezetten a semmitől nem szűnő hőhullámokra, hanem van vese, tüdő problémám is amire jó lehet, így próba-szerencse. Hátha 1 füst alatt ezt is letudom végre.

Na majd írom később mi lett. :)

Nekem most 14. éve tart a hőhullám. Nappal ritkábban, viszont este ha lefekszem és kezdenék álomra szenderülni, azonnal rám jön. Kitakar-betakar-kitakar-betakar...

Anyámnak élete végéig tartott, bár kb 80 éves korától már egész gyenge hullámok voltak, de voltak. Állítólag mindenkinél hasonlóképpen zajlik le mint anyukájánál. Jó kilátások részemről. Most gondolkodom (sok egyéb hatástalan után az évek alatt) azon a Varga gombán, ami a hormonháztartást hivatott szabályozni. Hogy tovább tart? Tovább nem tarthat. :D

Én is így voltam. Most hogy internetem és tudok keresni olvasnivalókat, tudok tájékozódni, jövök rá, hogy egész életemben fel volt borulva a hormonháztartásom. csak ezt nekem senki nem mondta, szedtem ész nélkül a görcsoldót, és a kínok kínját éltem át hónapról-hónapra. Az, amikor eltávolították a méhemet mióma miatt, egy megváltás volt. Tudva persze azt is, hogy ezzel sok komoly betegség is elérhet, és gyorsabban is öregszem. de nem érdekel, és a mai napig hálás vagyok amiért nem kell azokat a kínokat átélnem.

Természetesen az lett volna a normális, ha kikezelték volna a problémámat, nem mindjárt a kés, de az orvos az orvos. Sokáig megbíztam bennük, ennek a levét iszom a mai napig. Szerencsére tájékozottabb, okosabb lettem egy fokkal, és a saját kezembe vettem a sorsomat. Máris jobb. :))

Á, ne hasonlítgasd a szervezetedet másokéhoz! A legvalószínűbb hogy a változó kor kimenetele nálad az édesanyádéhoz fog hasonlítani. csak hasonlítani, de ez sem szent írás.

Szomszédasszonyomnak egyszer csak nem jött meg többé, és ennek kb. 2 éve. Mostanában van néha hőhulláma. Az én vérzésemnek méheltávolítás vetett véget 36 éves koromban, csak a hőhullámokról tudok beszámolni. 49 éves koromban kezdődött, és 62 éves koromban sincs vége. Anyám 80 éves kora után is érezte, csak kevesebb volt neki és már nem szakadt a víz róla. Amúgy meg mindenki egyedi. :)

Légy erős, és kitartó!