Kitalált történet napjainkból. Mi a véleményetek a történet szereplőiről? (beszélgetős fórum)

Mindenkinek köszönöm a hozzászólást. Igaza van Butternutnak, itt minden apró körülmény számít.

Eléggé sokrétű a történet ahhoz, hogy minden szereplő oldaláról megvilágítsuk a dolgokat. Ha kisarkítjuk a tényeket, akkor nem biztos hogy tiszta képet kapunk.

A telephelyet bérlő cégnek miért is szabhatja meg, hogy ki mehet be??? Ezt nem értem. Mi alapján? Fekete hajú jöhet, piros sapkás nem jöhet? Ez biztos, hogy nem így megy! Az alkotmányos alapjogosat nem lehet felülírni.

Pl. lakás albérlet esetén tudom, hogy a főbérlő/tulajdonos azt ugyan megszabhatja, hogy az albérlő egyáltalán nem fogadhat vendéget, de azt nem kötheti ki, hogy szőke, hosszú combú vendéget nem fogadhat.

De miért is mérgesedett el annyira a helyzet, hogy el akarja lehetetleníteni a további munkavállalását a korábbi dolgozójának?

Hát nézd. Ha én teszem azt dolgoznék egy helyen, ahol keresek mondjuk 150 nettót, és felajánlják, hogy ugyan maradhatok, de csak 4 órában és 75 nettóért, azt a hajamra kenhetném, mert abból nem jövök ki.

Akkor azt választanám, hogy ide az 500 000 ezres végkielégítést, abból elélek pár hónapig, amíg hosszútávú nyolcórás megoldást találok, amiből futja is a rezsire meg a kajára.

Már persze ha nem olyan a munka, hogy valójában nem értek semmihez, és tuti nem tudok elhelyezkedni, mert akkor nem ugrálnék nagyon, örülnék a 4órásnak is.

A telephely-ügyben nem vagyok biztos: ha már megtörtént a felmondás, akkor tök világos, hogy nem mehet be, én se sétálhatok be csak úgy a volt cégeimhez... se kártyám, se indokom, hogy miért megyek be... ha viszont még alkalmazott, nyilvánvaló, hogy nem tilthatja ki, hiszen kötelessége minden munkavégzéshez szükséges körülményt biztosítani.

Köszönöm a válaszod. Igazad van, csak is ügyvéd tud ebben a helyzetben felelősen nyilatkozni.

Tulajdonképp emberileg érdekelt a dolog.

A munkavállaló2 megkapja törvényben előírt járandóságait ha nem fogadja el a közös megegyezést, de így eleshet egy állás lehetőségtől. A telephely meg a munkaadó tulajdona, ő megtilthatja, ki lépjen be az ő telephelyét bérlő cégekhez. Vagy van szolgalmi jog? De ezt a jogász reszortja eldönteni. Ezt az egy pontot lehetne perelni.

Nem igazán értem ezt a "leírnád a véleményed"-ügyet, én ugyan nem kérdezgetném interneten a munkajogban tájékozatlan ismeretleneket, hanem biza elmesélném a sztorit egy ügyvédnek, ugyanis csakis a törvényben PONTOSAN írottak számítanak, illetve hogy mi hangzott el és mi íródott le a felek között. A nővérem ügyvéd, több tucat ilyen ügyet láttam már nála, és: nem lehet a papírok és ígéretek pontos ismerete nélkül megítélni semmilyen helyzetet. mert mindig van valami, amit a sztori tálalója nem vett figyelembe. hiszen nem jogász...

Ha a véleménykérést úgy érted, hogy emberileg mi a pálya, akkor azt gondolom, maximálisan inkorrekt a munkáltatórészéről pár nappal a 10 éves munkaviszony előtt megpróbálni elküldeni valakit, aki évekig hajtotta neki a malmot (még akkor is ha veszteséges volt), mindezek után az, hogy felajánl neki egy olyan melót, amiből esetleg meg se lehet élni, mert négyórás, az semmilyen módon nem korrekt, és ráadásul ezzel a "rendes voltammal" takarózni, hogy lenyelhessen x százezer-milliós végkielégítést vagy akármit, végképp aljas, tekintve, hogy a többi vállalkozása nyereséges, és gondolom, nem hal éhen, csak fáj neki, ha másnak is jut a rizsesfazékból.

Általában az a tapasztalat, hogy az emberileg-üzletileg korrekt viselkedés nagyjából megegyezik azzal, amit a bíróság és a törvény mint elv szem előtt tartana, persze az egész ügy bukott, ha valamelyik jogász korrupt, ami Magyarországon nem olyan ritka, ugyebár.

Én munkavállaló2 helyében sürgősen ügyvéddel konzultálnék, mert lehet értelme. Kell adni egy megbízást, ki kell nyögni a 15e forintot, el kell vinni az ÖSSZES papírt az ügyvédnek, ha a végén azt mondja, nem érdemes perelni, akkor általában az úgy is van, akkor elment a 15ezer, de még mindig jobb, mint teljesen veszni hagyni egy jó kis végkielégítést, mert jaj-én-nem-költök-ügyvédre.. (ha nyersz, azt is a vesztes állja amúgy.)

Nekem ez a véleményem.

Először is. Mválló 1 ebben a történetben nem tehet jót, ha szimpatizál korábbi sorstársával, akkor maga alatt vágja el a fát a madóval szemben. Úgyhogy őt ne zrikáljuk.

Mvállaló 2-nek egyértelműen a felmondást kellett kikényszerítenie a madójától (kivéve, ha nem dolgozni akar innen máshova elmenni, hanem álláskeresési járadékra-az ugyanis nem jár, akkor ha felmondással küldik el). A felmondásnak és a jogosan járó végkielégítésnek nem lehetnek ilyen feltételei (kivétel ha a szerződésben ez kikötés volt).

A munkaadót nem minősítem. Nyilvánvaló, hogy manipulál és nem a tisztességes és emberi utat keresi, mint megoldás.

Én a munkavállaló2 adok igazat, a helyébe én is hasonlóan cselekedtem volna! De a m1-est is megértem, mindenki kivan szolgáltatva valakinek!

De nem ez az egy hely ahova el lehet menni dolgozni! Sőt felmondás után ját a 15 nap betegszabi, én azt kivenném!!!!!!!

Legyen ez egy kitalált történet, kitalált szereplőkkel.

Szereplők:

1.Munkaadó. Valahol Európában egy telephellyel, ahol több saját cége található, valamint több céggel, akik bérbe veszik az irodákat. Egyik veszteséges, 2 munkavállalós ágazatát meg szeretné szüntetni. Munkavállaló 1-nek, az irodavezetőnek felajánlja, hogy vállalkozásban vigye tovább az ágazatot. Munkavállaló2-nek megpróbál egy 4 órást állást szerezni, olyan helyen, ahol már az jelenleg is dolgozik, de mint a munkaadó alkalmazottja. Eután közli a munkavállaló2-vel, hogy meg kívánja szüntetni veszteséges ágazatát és közös megegyezéssel meg kívánja szüntetni munkavállaló2 munkaviszonyát, akinek már csak néhány napja lenne a 10 éves munkaviszony eléréséhez. Mivel hálátlan munkavállaló 2 a közös megegyezést nem fogadja el, kénytelen felmondani annak munkaviszonyát, kifizetni a törvényben előírtakat, de kikötve, hogy a telephelyre nem léphet be és ezzel megakadályozva, hogy a telephelyen lévő bármely cégnél elhelyezkedhessen.

Munkavállaló1: Elindítja vállalkozását. Munkavállaló 2. Felmondás kézhezvétele előtt a szabadságai kiadását kéri az irodavezető munkavállaló 1-től, amit az nem ad meg, attól tartva, hogy munkaadóval való tárgyalásai során ez számára kedvezőtlen lehet.

Beszélgessünk, mi a vélemnyetek?

- munkaadó jogosan járt el, hogy megtiltotta a belépést a telephelyre, mivel ő szívességet tett a munkavállaló 2-nek, avval hogy próbált neki segíteni, ezért ez kölcsönös megegyezés.

- munkaadó 1. Kényszerhelyzetben van. Ilyen helyzetben senki nem adná ki decmber 4-én a munkavállaló 2 még meglévő 7 nap szabadságát. Senki nem húzna ujjat emiatt a munkaadóval.

- Munkaadó 2-nek el kellett volna fogadnia a közös megegyezést, a 4 órás állás is állás, igaz hogy a nyugdíjba nem számít bele, de 10 évvel a nyugdíj előtt ne válogasson.