Kismama, aki egyedül van (beszélgetős fórum)
Nekem ez nagyon nem volt egyértelmű. 🤨
Viszont a hibát kellene tudni, anélkül ez a szituáció értelmezhetetlen. Mert szerintem ott lesz a kutya elásva.
A férjed mondta, hogy a volt felesége csalta? Mert lehet nem igaz. Illetve ha elvette a lányát annak lehet oka van, pl, hogy alkoholista.
Ebből sajnos jó nem fog kisülni.
Ha együtt is maradtok, de fogod egyedül nevelni a gyereketeket, ha érted mire gondolok.....
ui:most minden könnyebb még
ne kerül olyan helyzetbe , hogy esetleg 3 gyerek mellett kelljen hezitálni, mert akkor már késő. Saját tapasztalat.
szia ismeretlen kismama!!!
Cudar egy helyzetbe hoztad magad. Egy olyan csalódáson átesett emberrel ,/ itt az előző házasságra gondolok./ sokkal megfontoltabban kellett volna bánni.
Mi az a 3 hónap??? Sok-sok év is kevés valakit kiismerni. Pláne biztosra menni sosem lehet- Mindenki meg is változhat.
Abból a hozzá állásból , amit leírsz, mindenképp egyedül maradsz .Még időben, ha van még rá idő??a szülés előtt kezdeményezd a válást vagy különélést.
Akár segítséggel gondolok szülői v. baráti testvéri segítséggel, de hagyd el őt. Ha a gyerekednek is jót akarsz.
Inkább kérdezek ítélkezés helyett.
Ugye tudod, hogy egyedül fogsz maradni?
Ugye tudod hogy ha megszületik minden rosszabb lesz?
Miért vállalták be gyereket fosra?
Nem mindegy mi volt az a hiba amit elkövettél.
Gyenge lábakon álló házasságra gyereket vállalni nagy butaság.
Férjed ezek szerint egyáltalán nem akarja a gyereket.
Biztosan vele akarsz te maradni?
Sziasztok! Egy kis segítségre lenne szükségem. Sok oldalt kerestem már, ahol hasonló helyzetben lennének kismamák mint én, viszont nem jártam sok sikerrel. Jelenleg 32 hetes kismama vagyok. A férjem nem áll mellettem a várandósság alatt.. Ezt úgy értsétek, hogy lelkileg. Fizikálisan folyamatosan hordott/hord vizsgálatokra, bent is volt velem. De amikor a babáról van szó (vagyis ketten vagyunk) ,látszik rajta hogy egyáltalán nem akar róla hallani. Van amikor iszik és teljesen bekattan.. Ilyenkor ordít velem, hogy elbasztam az egész életét, engem hibáztat mindenért. A múltban követtem el hibát, amit rettenetesen megbántam, minden erőmmel azon vagyok hogy megbocsásson. Nagyon szeretem, nem a bűntudatom enyhítése miatt maradtam vele,akkor a kisbabát sem vállaltam volna be.
Kérem azokat akik hozzászólnak ehhez a fórumhoz. Kérlek titeket, ne az előitéletekről írjátok, leginkább azokat a nőket szeretném "hallani" akik hasonló helyzetben voltak/vannak mint én.