Kislányos vagyok (beszélgetős fórum)
Tapasztalat...:(
Nem kell,persze,hogy nem kell...De hatásos,ha az ember meg akar változni!:(
Az emberek többségének nem hogy 30,még 40 évesen sincsen kellő magabiztossága.
Ebben a témában persze a többség könnyen átlendül,és nem jön zavarba,ha közelednek felé,mert tudja,hogy ő irányítja a dolgokat.
Itt közre játszik a félelem,valamint nem érez biztos talajt a lába alatt,és nincsenek kezében a dolgok.
Az pedig,hogy kislánynak érzi magát,vagy olyan a kisugárzása mint egy kislánynak, azért probléma,mert arra a kisugárzásra,pontosan olyan férfiak fognak reagálni,akik "apa" szerepben jelennek meg egy párkapcsolatban.
Tehát nem egyenrangú félként élik meg a párkapcsolatot,hanem a férfi háta mögé könnyedén elbújik a nő.Könnyedén irányítja,és befolyásolja.
Igen,de általánosítasz,hogy 30 éves korára már elnövi az ember és van kellő magabiztossága...na most ez nem így működik kristály tisztán.
30 évesen már elég sok mindennel tisztában van az ember,és biztos nagyon sok mindennel az élet számos területén,de hogy saját magát el tudja-e fogadni,az más kérdés.
Az önbizalom elég összetett dolog.
A magabiztosság kemény dió...egyáltalán nem biztos...
Érdemes lenne végig gondolni,hogy miért van benne ez az érzés,amikor közelednek felé... valószínűleg önmaga elfogadásával is lehetnek problémák.
Szia!
Megértem a problémádat,hiszen én is pont ebben a cipőben járok.Szerencsére megtaláltam a páromat, de kislányos megjelenésem, fellépésem okoz gondokat egyéb területen is.A helyzeten csak ront, hogy mindössze 158cm vagyok,és 32 évesen még mindig úgy nézek ki,mint valami 20 év körüli csajszi.Mások azt szokták mondani,hogy örüljek neki,de bele se gondolnak, mennyi hátránnyal jár ez.Pedagógus vagyok.Vajon kit vesznek komolyabban a gyerkőcök:engem vagy egy "felnőttebbnek tűnő" személyt?Nem is beszélve arról,hogy lépten nyomon mindenki letegez és kiscsajnak néz. Jó, van hogy megmosolygom magamban az emberek viselkedését,de vannak szituációk,amikor kifejezetten megalázónak érzem a helyzetet.
Tanács? Nem tudok vele szolgálni.Mikor elkezdett először igazán zavarni a "korom",sminkkel,öltözködéssel próbáltam öregíteni magam.
A titka tényleg csak az, hogy meg kell próbálni minél magabiztosabban, érettebben viselkedni sztem.Mióta gyerekem van, háztartást vezetek, dolgozok stb...azóta érzem,hogy egyre inkább sikerül a külvilág felé is sugározni hogy felnőtt nő vagyok. Szerintem meg szükség van a kislányosabb,naivabb nőkre is, olyan sok manapság a beképzelt, nagyszájú,erőszakos p...:)
Lehet rajta változtatni,valamint felhozni arra a szintre hogy egyensúlyban legyen.
Ha lelkis és aggodalmas vagy,akkor elég sok körülötted a feszültség,amit saját magad kreálsz ezzel a tudatállapottal...ebben viszont nem érzed jól magad gondolom.Érdemes rajta dolgozgatni,hogy normál szintre felhozzuk,mert tisztul tőle az életünk,és kellemesebb lesz.
Ne engedd,hogy irányítsanak,és ne engedd magad kihasználni.
Vedd kezedbe a dolgokat,és csináld azt amit szeretnél,amihez kedved van,ne függj a másik akaratától.
Szerintem ez a személyiséged része, nem tudom változtatni lehet-e rajta.
Én túl komoly, lelkis-és ezért aggodalmas- vagyok, mindig is az voltam.
Néha ez is nagyon rossz, hiába próbáltam változni, nekem nem ment :(
Úgy gondolom, ezek az alapvető tulajdonságok tesznek azzá minket, akik vagyunk. Én elfogadni próbálom a helyzetet inkább.
A dominákat szinte mindig elhagyják, az infantilis emberkéket szintén.
Biztosan ezt akarod?
Szia!
A pirulás önbizalom problémákra utal szetem.Ebből fakadhat az egész valszeg.Ahogy írod,hogy inkább Téged irányítanak az is erre utal.
Nagyon sok olyan tulajdonságom van ami kislányos és éretlen. Sokszor zavarba jövök és adott helyzetben se hozom elő a nőiességemet, mert úgy vagyok vele, hogy létezik és kész. Amikor látok olyan nőket akik igazán nőiesen viselkednek akkor én is szeretnék olyan lenni. Nem akarok kislányosan zavartan viselkedni, hanem néha tudatosan "dominálni" és irányítani a dolgokat. 30 leszek az idén és a "Karda Bea" stílusból szeretnék végre kinőni.
Másnak volt hasonló problémája?
Nem nagyképűségből, de a legtöbb férfinak tetszem, de ha elkezd megismerni szinte egyből lejön a naivságom és bár így is tetszem nekik nem akarom, hogy csak kihasználjanak és közben egy irányítható kis butának gondoljanak így 30 évesen. :( Ez elment 22 évesen, de most már kellemetlen! :(
Mit tegyek?