Kislányom érkezése (beszélgetős fórum)

az én lányom is ekkor született, csak 12:40-kor.

az kicsit macerásabb volt. :)

gratulálok, jó babázást! :)

2009. március 25-ére voltam kiírva a kislányommal. 23-án éjjel 2-kor olyat éreztem mintha egy picit bepisiltem volna. A férjem éjszakás volt hívtam, azt mondta indul haza, de mondtam neki szerintem ez még csak vaklárma, hiszen semmim sem fájt, de mégis hazajött kb. 3 körül ért haza. Hívtuk a szülésznőt, aki azt mondta, menjünk be a legfeljebb hazamegyünk, de inkább nézzenek meg az a biztos. (5 percre lakunk a korháztól).

¾ 4-kor bementünk, felvettek, és az ügyeletes orvos megvizsgált, 2 ujjnyira ki vagyok tágulva a magzatvíz pedig szivárog, szóval maradunk.

Egyből szülőszoba, rám tették az NST –t, a ½ 5-kor jött a szülésznőm. Nekem itt még mindig nem fájt úgy semmi, 7-kor az ügyeletes orvos, burkot repesztett, majd adták az oxitocint. A saját orvosom ½ 8-kor megérkezett bekötötte az epidurális érzéstelenítést. Mondta 11-kor szülünk, nem igazán hittem ebben mert még ekkor sem volt komoly fájásom. Na 8-kor begyorsultak a folyamatok, már éreztem, hogy fáj minden, úgy éreztem tuti nem tudom végig csinálni. A szülésznőmnek hála aki tartotta bennem a lelket azt mondta ilyet szülőszobán nem mondunk, hogy nem tudom megcsináli, igaza lett...

½ 10-kor jött az orvosom és megnézte tudok e nyomni, azt mondta menni fog, majd nemsoká jön. Már nagyon fáradt voltam, az orvosom nem is adta tovább az érzéstelenítést, mert a toló fájásokat érezni kell. A férjemet kiküldtem a szobából mert nekem csak útba volt, de megegyeztünk, hogy amint megvan, a picikém bejön. Így lett.

Felkötötték a lábvédőt, majd volt gátmetszés is bár akkor az nem is fájt végül 11:15-kor a harmadik tolófájásra megszületett a kislányom. Apa vágta el a köldökzsinórt. Amikor a mellkasomra tették olyan megkönnyebbülést éreztem. Egészséges és mindene megvan!

A varrás, az nagyon fájt, és az is mikor kihúzták a méhlepényt.

Az orvosom odajött hozzám és közölte így kell szülni, olyan jó érzés volt, hogy nem kiabáltak velem, nem veszekedtek, de még a hasam sem nyomták. Próbáltam mindent úgy csinálni ahogy mondták és meg lett az eredménye, sem én sem a picikém nem szenvedtünk olyan sokat.

A kislányom Laura 2009 március 23-án 11:15-kor látta meg a napvilágot, 3300-grammal és 51 cm-rel.