Kinek milyen tapasztalatai vannak rossz szándékú emberekkel? (beszélgetős fórum)

Van akit nem lehet szépen leszerelni.

Negatív tapasztalat van sok sajnos. Egyik ismerősöm akit eddig barátnak hívtam, folyamatosan beleavatkozott az életembe ha neki az érdeke úgy kívánta, meg önző a végtelenségig. Meg akarta szabni hogy kivel beszélhetek (féltékenységből és birtoklási vágya miatt), zsarolni akart, lelki szemetes voltam neki és mindezek után most félre lettem állítva, mert megoldódott a helyzete... Most pedig iszonyatosan leszeretném ordítani őt emiatt, jól beolvasni neki. Aztán lezárhatjuk a "barátságot" végérvényesen.

Őt nem lehetett szépen leszerelni, vele keményen kellett bánni, fejére olvasni, hogy ő milyen és hogy ne akarjon nekem megmondani semmit, hogy mit csináljak, mert én sem utasítgatom őt. Ha nem mondom meg neki, a babája lettem volna. Így is az voltam félig, mert mindig elnéztem neki mindent. Jobb is, ha nem beszélek már vele, úgyis mindig csak róla van szó, ha nem, akkor kész befuccsol a beszélgetés...

Kerüld az ilyet messzire!

Valahol sajnálom ám, mert nincs egy barátja sem és a testvérével sincsenek jóban... Én barátkoztam vele, cserébe ő jól hátbatámadott, és elárult. Most meg azon van, hogy pocskodiázzon. Akik ismernek átlátnak a dolgon és így neki egyre kellemetlenebb. Nem mondom, nekem is szerez pár kellemetlen és nehéz pillanatot de ez van.

Mindene megvan. A párjával a kapcsolat kutya-macska viszony és mégis mással van elfoglalva.

Hát remélem egyszer rájön, megváltozik és nem lesz elrettentő példa! :D A fagyi visszanyal nekem is tetszik! :D

Szerintem ha valaki beleavatkozik más életébe, az a saját életével elégedetlen. A megkeseredettség szüli a bátorságot a tetteihez amúgy :)

Mondd meg az illetőnek, hogy vannak magánügyeid, mint ahogyan nyilván neki is, és minthogy Te tiszteletben tartod az övéit, ő is tartsa tiszteletben a tieidet.

A rossz szándékú emberekre én sosem haragszom, hanem sajnálom őket. Persze egy határon belül: ha pl. életemre törne,vagy olyan kárt okozna, ami helyrehozhatatlan, akkor tisztázni kell a dolgokat egyértelműen, szembesíteni azzal,amit csinált.

De nyugi, az ilyen ember általában tökéletesen tisztában van azzal,mit tett, csak a bűntudat csúnya dolog, az emberek nem szeretnek a szemébe nézni:)Épp elég nagy baj neki az,hogy áskálódik és nincs saját élete.Talán egyszer rájön. Ha meg nem,akkor is volt miért élnie: mindenki jó valamire, ha másra nem, elrettentő példának...

Ez igy van!

Nem keresem a társaságukat!Kerülöm őket amennyire csak lehet.

Amíg mások választották meg a munkatársaimat, csak annyit mondtam az ilyennek nyilvánosan és emóciók nélkül: Én is szeretlek.

Most már megtehetem, hogy elkerüljem az ilyeneket! :) Szagról felismerem a fajtáját.

Ha egy született kerevőgép, akkor jó messze el kell kerülni őt is, meg lehetőleg a csatlósait is. Ha muszáj találkozni vele, akkor három lépés illedelmes távolság, és ha épp egész normálisnak tűnik egy ideje, akkor sem bedőlni neki.

B verzió, hogy kilövöd a Holdra, mielőtt bekerül a családba :)

Köszönöm a jótanácsokat! :)

Szeretlek titeket! :D

Nem lehet mindig "szépen" leszerelni valakit, mert nem mindenki annyira intelligens, hogy veszi a lapot.

Én azt vettem észre, hogy a rossz szándékú emberek azokat kóstolgatják a legjobban, akik félnek a nyílt konfrontációtól. Mert őket ugye, lehet bántani...

Én meg szoktam mondani a magamét, ha nem is kiabálva, de egy kávé mellett. Általában beválik.

Tényleg ez az egyik jó lehetőséged. Ha nincs rajtad fogás, akkor hiába próbálkozik. Az energiavámpírral szemben lehet mentális technikákat alkalmazni. Mondjuk képzelj magad köré egy energiabuborékot, amiről lecsúsznak a csápjai.

Hidd el, könnyebb prédát keres magának.

Nem kell sokáig csinálni, mert úgyis megkeresi az ilyen ember a legalkalmasabb prédát. Ne te legyél az. :-)

Jaj most úgy érzem, hogy kicsit meg is sajnáltam.

A mosolyogj rá is nagyon tetszik!

Igen, én erre gondolok.

Tudod, aki nem tud megelégedni azzal ami van, az boldog sem lesz soha.

Hiába kapar!

A boldogság előtti utolsó lépcsőfok a megelégedettség.

Igen, csak ha aki előadja, az kolerikus tipusú, akkor beléd veri a véleményét...:-)

Persze nem mindenki, de ilyen is akad (az én családomban legalábbis). :-)

Könnyen beszélek, én a flegmatikus...talán ezért nem hoznak ki annyira könnyen ilyesmik a sodromból. :-)