Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Kinek mi a tapasztalata: hogyan működik, ha a párjával azonos vallású, vagy egyikőjüknek van, másiknak nincs vallása? (Csak akit érint) fórum

Kinek mi a tapasztalata: hogyan működik, ha a párjával azonos vallású, vagy egyikőjüknek van, másiknak nincs vallása? (Csak akit érint) (beszélgetős fórum)

61. ea56324114 (válaszként erre: 58. - Globus)
2012. aug. 25. 10:19
Legyen, ő baja. A vallásnak nem kellene árucikknek lennie, és akkor nem tartanák annyian olcsó szemétnek.
2012. aug. 25. 10:19
Akkor mi van a buddhistákkal?! Ők elkárhoznak?! :(((
59. kacsa118 (válaszként erre: 27. - Pici Manócska)
2012. aug. 25. 10:18

Erre én is kiváncsi lennék, h miért sajnos? Miért baj az, h mondjuk én sem és a férjem sem vagyunk megkeresztelve? A fiúnk sincs. És?

Hallottam már olyan mondatokat, hogy jaj, hát attól még nem vagy más... Miért lennék?

És miért van az, h aki nem vallásos, az sokkal jobban tudja tolerálni a vallásosokat, mint fordíva?

Az én gondolataimban ma már nincs létjogosultsága a vallásnak. Pont. És ettől nem gondolom, h kevesebb lennék bárkinél!

58. globus (válaszként erre: 56. - Ea56324114)
2012. aug. 25. 10:18
Néha mondanak, de azt követően nagy a hiszti.
57. k_nm
2012. aug. 25. 10:17
Nalunk ferjem ateista, en hivo. Nem vagyok az a tipus, aki lekoptatta mar a templokuszobot, nem is leszek, mert en Istenben hiszek, az egyhazban nem. Imadkozni szoktam, magamban. Ferjem nem csinal ebbol ugyet, megbeszeltuk meg az elejen, o soha egy rossz szot nem szolt arra, hogy hivo vagyok, en soha nem bantottam, amiert o nem az. Volt templomi eskuvonk is, egy olyan lelkesszel, akit tisztelek es megbizok benne, komprumisszum volt ferjem fele, hogy az eskuvok mindegyik a szabadban volt, ott, ahol a lakodalom. A lelkesz tudta, hogy ferjem nem hivo, elmondtuk neki. Nem szolt erte, nem hanytorgatta fel...
56. ea56324114 (válaszként erre: 48. - Globus)
2012. aug. 25. 10:17
Megteszik már ugyanezt az esküvőnél is. Sok helyen már lehet egyházi esküvője azoknak, akik meg sincsenek keresztelve, a Bibliáról meg annyit tudnak, az egy mesekönyv, ami leírja, hogy karácsonykor jön a Jézuska, meg onnan ugrasztották a húsvéti nyulat is. Ez a papok hibája. Nekik kellene nemet mondani.
2012. aug. 25. 10:15
Isten ugyanaz. Csak az utak különbözőek.
54. 2f661e7cc5 (válaszként erre: 53. - 2f661e7cc5)
2012. aug. 25. 10:10
Regi jobaratok vagyunk az ellentetek ellnere, igy ebben a temaban is gondolom maradhat koztunk az oszinteseg.
53. 2f661e7cc5 (válaszként erre: 16. - A0c1361e44)
2012. aug. 25. 10:09

Nincs hogy megertsd. Nagyon nehez es faj. Tudod , hogy a masik a vesztebe rohan,ha nem all le.Nem itelkezel, imadkozol es csendbe varsz, kozben pedig magad ellenorizve erosen kel elni azt amit hiszel.

Nem ertted, nincs hogyan.

52. k_nm (válaszként erre: 29. - 9f86e86d50)
2012. aug. 25. 10:08
Azt irtad, a hit alapja a tapasztalas, es utana pedig, hogy hiszek magamban, tapasztaltam, hogy ez mukodik. Nekem a sorrend piciket santit. Igen, eloszor hitted, hogy meg tudod csinalni, biztal magadban, aztan tenyleg megcsinaltad...
51. ea56324114 (válaszként erre: 30. - Aeb0378846)
2012. aug. 25. 10:08
Arról nem beszélve, hogy milyen alapon lehet megkérdőjelezni, hogy a másik nem érzi Isten szeretetét? Ugyanennyi erővel meg lehet megcáfolni egy ember felénk érzett szeretetétnek érzékelését is.
50. a14deb9047 (válaszként erre: 48. - Globus)
2012. aug. 25. 10:06

Ezért tudok nagyon dühös lenni! Egész életében be nem tette a lábát a templomba, de amikor meghal, nagy-nagy papos temetést akarnak produkálni!

Mert az olyan szép :( Akkor már késő :(

A többi már Isten irgalmán múlik.

49. Pan Dóra (válaszként erre: 48. - Globus)
2012. aug. 25. 10:06
a végén biztosra akarnak menni :)))
48. globus (válaszként erre: 24. - 6ee0ffb012)
2012. aug. 25. 10:04
Nekem azért furcsa ez a jelenség, mert keresztelni nem akarnak, de temettetni igen?:) A pappal temettetés részben a vallást is jelképezi, ami azt jelenti, hogy ez nem egy szolgáltatás, amit megvehetünk kilóra, hanme érezni kell feléje valamit.
47. Pan Dóra (válaszként erre: 45. - T_marcsi)
2012. aug. 25. 10:03
A szkafander azért elgondolkodtató... mivel a középkorban nem tudtak térben ábrázolni, így kört rajzoltak az emberek feje fölé... így lett az űrsisakból glória :))) Na, ettől a férjem kiugrik a bőréből :)))
46. ea56324114 (válaszként erre: 9. - Orsibigyu)
2012. aug. 25. 09:58

Nem szeretem mikor valaki felettem ítélkezik, és kinyilvánítja rólam negatív kritikaként, hogy én gyorsan ítélkezek, továbbszövi a gondolataimat, és olyan mondatokat ad a számba, amiket én nem gondolok.


Nem kell erőltetni egyiknek sem a másikra, lehet egymás mellett békésen hitet gyakorolni. Csak duma, hogy a konfliktus kerülése miatt nem megy egyik sem sehová, egyszerűen pihenni akarnak inkább, és nem fontos nekik a templomba járás. Nem, ez sem itélkezés, csak tény megállapítás. Egészségükre, ateistaként cseppet sem zavar, ha két fővel szellősebbek a templomok.

2012. aug. 25. 09:58
Nálunk ez egyáltalán nem okoz problémát. Néha mikor templomba megyünk, kicsit kiakaszt a férjem hogy a palafonon "buborékfejű" emberek vannak, biztosan az "űrben", és az a szkafander a fejük felett, hogy kapjanak levegőt... meg hogy miért veszek szentelt vizet, biztos tele van bacilusokkal... dehát ez van :) Én nem piszkálom amiért nem vallásos, ő nem piszkál, amiért én meg igen. A fiúk is meg vannak keresztelve, majd eldöntik idővel merre tovább.
44. Pan Dóra (válaszként erre: 43. - A14deb9047)
2012. aug. 25. 09:52
Hát nem is dicséretnek szántam a bigottot. Mondhattam volna, hogy vastagnyakú, maradi, földhözragadt stb., de ezek nem hangzanak olyan elegánsan :)
43. a14deb9047 (válaszként erre: 41. - Pan Dóra)
2012. aug. 25. 09:35
Két különböző "bigott" (ez ugyan pejoratív kifejezés egy vallás gyakorlására) már nagyon össze sem kerül...
2012. aug. 25. 09:30

En kereszteny, a parom budhista nezetet val.A lanyom meg eldonti majd mit akar.

Csak a kozseghazan vagyunk osszeadva. Alanyom sem keresztelve sem sehova nincs bevezetve. Magam sem jarok, de nem azert mert nem akarnam gyakorolni. Inkabb mert 3km nem tudnek gyalogolni , kocsi nincs.Vezetni nem fogok soha(nem tudom ki ulne be , mert en kiszallok abbol amit en vezetek)

Vitank a paromal van, de az nem veszkedes. Kicsit meg friss a dollog, mert o is kereszteny volt.Tanuulom igy szeretni.

41. Pan Dóra (válaszként erre: 1. - 518baa96c3)
2012. aug. 25. 09:25
Ha a különböző világnézetű pár egyik tagja sem bigott, akkor nem jelent problémát. Mi nem egy vallásúak vagyunk a férjemmel, sőt az idők folyamán rám sok minden rámrakódott, aminek semmi köze a hivatalos vallási tanokhoz, ebből következően időnként a férjemmel az összeveszésig fajuló vitáim alakulnak ki, de ez sem az egymás iránti érzéseinket, sem a házasságunkat nem veszélyezteti :)))
40. 9d7907a17a (válaszként erre: 39. - 9d7907a17a)
2012. aug. 25. 09:20
'rendszerváltás'
2012. aug. 25. 09:14

A férjemet római katolikusnak keresztelték, volt elsőáldozó is (családi nyomásra). Az elsőáldozásra készüléskor ugyanis egy gyerekcsíny miatt irtózatos pofont akasztott le neki a felkészítő pap, mire ő gyermeki öntudattal közölte: "Én ilyen hülye helyre többet nem jövök!" Nagymamája könyörgésének engedve még ugyan elment elsőáldozni, de itt befejezte a római katolikus vallással való viszonyát.


Később megnősült, nem volt egyházi esküvőjük, a volt felesége sem vallástartó katolikus. Gyermekük született akit a nagyszülők kérésére római katolikusnak kereszteltek. Majd úgy hozta a sors, hogy a gyerek református iskolába került, mert az volt/van a legjobb általános iskola a városban. Kb. két év után átkeresztelkedett ő is és az édesanyja is. A férjemet az sem érintette meg, eljárt ha a gyerek fellépett, stb. de nem érdekelte a vallás.


A gyerek felnőtt és pár éve a wiccában találta meg a vallását és a kiteljesedését. Édesapja elinte félve figyelte, csekkolt mindent, hiába múlt már 18 a lánya. Most már elfogadja, meggyőződött, hogy nem árt a gyereknek és látja, hogy boldogabb lett.


A férjemnek egyébként 9 római katolikus keresztgyermeke van. De a mai napig emlegeti, hogy az elsőt volt a legkönnyebb kereszteltetni (titokban, a várostól kilóméterekre, kis falusi templomban, mert az édesapja hivatásos katona volt). Amikor a tizedikre kérték őket a szép rencerváltás utáni időben, akkor már azt is szerette volna a pap, hogy a volt feleségével esküdjenek meg templomban is, itt mondta, hogy ezt a keresztelést már nem vállalja.


Én evangélikus vagyok, mint anyai ágon mindenki a családomban. Édesapám nem vallástartó római katolikus, a szüleim evangélikus templomban esküdtek és egyértelmű volt számukra, hogy ott is kereszteltetnek. Ott is konfirmáltam, egy csodálatos lelkű esperes bácsinál, aki azóta sajnos már nem él.


Soha nem éreztem, azt a mindent elsöprő vallásosságot, de fontos része az életemnek az ima, a bizonyos időközönkénti templomba járás.


Amikor összekerültem a férjemmel, tudta, hogy milyen a viszonyom a vallásomhoz és nem volt számára kérdés, hogy lesz templomi esküvőnk, miattam. Vállalta a jegyesoktatást is, ahol nagyon megkedvelte az esperesünket annyira, hogy még a miséhez is volt kedve néhány alkalommal.


Pechemre, esperesünket érdemei elismeréseként püspökké választották és elhelyezték. Fiatal srác került a helyére, szinte frissen az Evangélikus Hittudományi Egyetemről. Kedves, aranyos, de én sem igazán érzem, hogy a lelki vezetőm, így nem vagyok meglepődve, hogy a férjem újra elszokott a templomból.


Bocs, hogy kicsit hosszú lett.

2012. aug. 25. 09:04
A vőlegényem izraelita származású volt. Tudta, hogy én római katolikus vagyok, a családja is. Ennek ellenére emiatt semmilyen nézeteltérés nem volt köztünk. Az életben olyan tisztelettel nem viseltetett irányomban fiatalember, mint Ő!
37. fehér csoki (válaszként erre: 36. - A14deb9047)
2012. aug. 25. 09:00
Így van tolerancia , van egy olyan mondás ,hogy a vallás nem korbács ,hanem arra való ,hogy betakarózz vele!Így van mindenki a maga hite szerint vagy a hitetlenségben:))
2012. aug. 25. 08:46

Tolerancia kérdése. Mélyen érző, vallását gyakorló és megtartó 4 gyermekes anyuka férje református kántor! Elmegy vasárnap az egész család mindkét szertartásra. Természetesen a férj családja nehezményezi, hogy az unokáik nem az édesapjuk vallásában nevelkednek... Tulajdonképpen mindkettőben. Ezzel többek lesznek, nem kevesebbek.

Viszont az ilyen rugalmasság ritka a családokban.

35. selena78 (válaszként erre: 27. - Pici Manócska)
2012. aug. 25. 08:45
Miért "sajna"?
34. 9f86e86d50 (válaszként erre: 30. - Aeb0378846)
2012. aug. 25. 08:38
Ha magam mellett érvelek, nem őt vagy a vallását kritizálom. Amúgy meg, a nézőpontok cserélése bűn?:-) Miért van még mindig ez a demagógia? A vallás vakhitre nevel. Ennek meg is volt és van az eredménye. De egy hivő embernek miért fáj ha a másik nem ért vele egyet, ha tudja hogy Neki van igaza? :-)
33. 9f86e86d50 (válaszként erre: 31. - Aeb0378846)
2012. aug. 25. 08:29
Tisztában vagyok.:-) Ezzel az emberi fogalommal is. Amúgy nem kritizáltam. Egy lelkes kisgyermek sem hiszi el az édesanyjának, hogy ne igyon a a forró kakaóból ha nem ismeri mit jelent a forró. Miután megismeri mit jelent a forró, megtapasztalta, már hisz Neki, hogy az nem jó. Az Istenhit érdekes dolog, de az is a Biblián alapszik az akar hitelt adni Neki. Leírt tapasztalatokat kínálva... Persze én azt nem vallom, manapság már több magyarázat van az akkori csodákra.
32. Kedit (válaszként erre: 23. - 9f86e86d50)
2012. aug. 25. 08:28
Én megtapasztalom Isten szeretetét. Nem úgy mint a férjemét, ez természetes. Az evilági. Az a szeretet ami eltölt egy jól felkészült szentáldozás alkalmával, vagy szentgyónás után nem lehet a férjemtől/ gyermekemtől kapott szeretethez hasonlítani. Egészen más. Megfogalmazhatatlan, érezni kell. :)

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook