Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Kinek írta Kodály Zoltán a Kállai kettős? fórum

Kinek írta Kodály Zoltán a Kállai kettős? (tudásbázis kérdés)

9. évanéne (válaszként erre: 7. - 36a26f5226)
2013. jan. 31. 15:36
Hhhát, azért Kodály esetében ez más tészta, hiszen a kállói gyűjtés ugyanannyira fontos volt az ő munkásságában, mint Lajtha Lászlóéban, ugyanis Kodály nagy csodálkozására a kállói öregek csak a tánccal együtt tudták elénekelni a dalokat :-)
2013. jan. 31. 15:34
Hú, de gyorsak voltatok! Kerestem, kerestem, de én is úgy láttam, hogy személy szerint senkinek. Köszönöm mindenkinek!
2013. jan. 31. 15:31

Bármilyen műelemzést, legyen az mű, vers, zene... mindig a munkásságban kell keresni, az életrajzban. Mindent művet, legyen az bármi, az adott személy egy-egy életútján írta meg, komponálta meg, mindig az adott életszakasz inspirálja őket..


Mindig így kell rákeresni mindenre, hogy név, munkásság, vagy az adott mű története.

2013. jan. 31. 15:30

A kállai kettős igaz története



A szájhagyomány úgy tartja, hogy a kállai kettősben szereplő váltogatott lépések, azok arra utalnak, hogy valamikor ott egy rab váltogatta a lábát, hiszen olyan fájdalmas volt a tüskés deszkán állni, hogy nem bírta mind a két lábával, hanem egyik lábát mindig pihentette.


Nagykálló, Szabolcs vármegye hajdani központja, Nyíregyházától alig 14 kilométerre délkeletre fekszik. Fő terén áll a nagyon szépen rendbe hozott, barokk sárgára festett egykori megyeháza, ami ma kórház. Híres ez az egykori megyeháza, főleg börtöne, mert a hagyomány úgy tartja, hogy itt, a pincében született a híres kállai kettős tánc. Harsányi Gézáné nagykállói helytörténész eleveníti föl a legendát.


– Van a börtönnek egy része, ahol vallatták régen az arra rászolgált bűnözőket. Ennek a pincének az aljában gerendák voltak lerakva méghozzá olyan gerendák, amelyeket fatüskékkel raktak tele. Egyetlenegy maradt meg, az enyészet a többit elpusztította.


Nos, a szájhagyomány úgy tartja, hogy a kállai kettősben szereplő váltogatott lépések, azok arra utalnak, hogy valamikor ott egy rab váltogatta a lábát, hiszen olyan fájdalmas volt a tüskés deszkán állni, hogy nem bírta mind a két lábával, hanem egyik lábát mindig pihentette.


A legendákkal azonban sokszor sántít valami. Itt is van egy kis bibi, ugyanis ez az épület 1769-ben készült el, viszont a kállai kettősről sokkal régebbről vannak adatok. Az első adat 1674-ből, tehát több mint száz évvel korábbról való, ebből következőleg a kállai kettős sokkal régebben született, méghozzá nem a vármegyeháza, hanem a kállói vár létezése idején.


A megye levéltárosa írta le az 1800-as években, hogy a Vár idején volt egy mókája a várvédő katonáknak. Ha elfogtak egy törököt, akit úgy is neveztek, hogy kontyos vagy egy osztrákot ugye a kuruc korban egy labancot, akit úgy becéztek, hogy copfos, akkor ezt, főleg ha kettőt sikerült elfogni, akkor úgy mókáztak, hogy összekötötték a két foglyot egymásnak háttal és aztán elkezdtek muzsikálni és rájuk parancsoltak, hogy táncoljatok. Hát persze, hogy ügyetlenül táncoltak egymáshoz kötözve háttal, de ha rosszul léptek, akkor megcélozták korbáccsal a lábukat. Ezért aztán mindegyik úgy igyekezett táncolni, ugrani, hogy ne ő legyen a korbács felől, hanem a másik. És ezt az idétlen ugrabugrálást úgy nevezték, hogy kállai kettős. És akkoriban úgy ijesztgették az anyukák a csintalan gyereket, hogy vigyázz, mert még eljárod a kállai kettőst.


A vár lebontása után 1709 után ez a szokás megmaradt a játékokban. A farsangi maskarázásában például, hogy két embert összekötöttek egymással, és eljátszották a kállai kettőst. Hogy hogyan lett ebből a mókából tánc, néptánc, táncballada, azt pontosan nem tudhatjuk. Minden esetre az biztos, hogy vagy háromszáz éve tart az a hagyomány, amikor Nagykállóban páros táncként eltáncolnak egy történetet. Ez a mese arról szól, hogy a szerelmesek civakodnak, a lány szemére veti a legénynek, hogy nem jöttél hozzám már két este, talán bizony a vallató pincébe vagy a verembe estél? A legény azt mondja, hogy: nem estem a pincébe, veled estem szerelembe. A lány újra mondja, hogy csalfa vagy, mert én meglestelek, és másik lányt szeretgettél és így civakodnak, veszekednek. Később folytatódik ez kötözködéssel. A fiú mondja, hogy se kötője, se szoknyája, mégis fölvág a lány. A lány is visszanyelvel, de a végén csak kibékülnek, és amikor ugye az első dal vége úgy szól, hogy: addig bizony rózsám nem mégy, amíg ez a gyertya el nem ég, akkor már teljes a szerelem, a békesség és a harmónia. A következő két dalban a mulatozás a vidám együttlét hangjai szólalnak meg. A tánc és a dal úgy él együtt, mint egy sziámi ikerpár. Nincsenek egymás nélkül. A kállai kettős dalait nem szokták énekelni tánc nélkül és a táncot nem szokták táncolni más dalokkal.


Persze változott azért, hiszen 1895-ben Farkas Lajos, az első leírója, még öt vagy hat dalról beszélt, amikor Etnográfia című lap felhívására leírta a kállai kettőst. Akkor úgy írtak róla, mint egy már-már majdnem elfelejtett táncról. Az öregek úgy próbálták tanítani a fiatalokat mindent tudásukkal és erejükkel, hogy egy egykor nagyon ügyes táncos férfi, aki közben nagyon idős és beteg bácsi lett, felkötöztette magát a mestergerendára és mivel lábra állni nem bírt, így, felkötözve tanította a fiataloknak a lábmozgást. Aztán az első világháború elvitte a táncos lábú legényeket a frontra, és egy kicsit megint elhalványult ez a hagyomány.


Amikor 1921-ben Kodály Zoltán érdeklődött a tánc iránt, akkor nem tudták megmutatni, ezért akkor a Kálló másik nevezetes muzsikáját a Szól a kakas már-t jegyezte le. De amikor 1926 november 7-én újra eljött Nagykállóba, akkor leírhatta, és lelkesen úgy nyilatkozott Kodály Zoltán róla, hogy ez olyan szép, hogy filmre kellene venni.


Ettől kezdve kettéválik a kállai kettős útja. Az amatőrtánc itt mindig él, hagyományozódik generációról-generációra. Ugyanakkor megszületett a profi kállai kettős, Kodály Zoltán gyönyörű vegyes kari és népi zenekari muzsikájára Rábai Miklós készített koreográfiát az Állami Népi Együttes részére, és hivatásos táncosokkal egy még sokkal virtuózabb előadásban járja a világot. Büszkék vagyunk mi erre itt Nagykállóban.



Farkas Éva interjúja nyomán

Elhangzott: 2004. október 31.

2013. jan. 31. 15:29
2013. jan. 31. 15:29

[link]


A kállai kettős igaz története

2013. jan. 31. 15:28

Senkinek személy szerint.


A kállai kettős az egy nagyon régi legenda, amit így-úgy formáltak, de eredetileg nagykállói tánc volt. Fonódott köré egy legenda, hogy az elfogott rabokat összekötötték és ostorral verték a lábukat, közben zenéltek, azok meg hogy elkerüljék az ütéseket, táncoltak.


Kodály a 20-as években gyűjtötte be a zenét, majd Rábai Miklós írta meg rá a híres táncot, amit az állami népi együttes sok-sok éve táncol. (nem csak ők amúgy, én is táncoltam ezer éve)

2013. jan. 31. 15:28
2013. jan. 31. 15:17

Sziasztok!

Az a kisfiam házifeladata énekből, hogy leírja: kinek írta Kodály a Kállai kettőst. Nem találok sehol erre utalást.

Tudna valaki segíteni? Előre is köszönöm, üdv.!

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook