Készülődés Húsvétra (beszélgetős fórum)
Köszi! :)
Nem önreklámozás, de húsvéti dolgok is vannak a naplómban. :)
Körbetekered a szalaggal a koszorút. Ha megvan a végét gombostűvel letűződ.
Masnit készítesz, amit virágkötöző dróttal rátűzöl, vagy azt is ráöltöd és kész.
Középre a nyuszit csak belenyomtam.
Lehet belógatni tojást középre egy szép vékonyabb szalaggal.
Oké! Raktam fel az adatlapomra borbelyának mutatóba (meg akit érdekel) egy régebbi ajtódíszt. Erről írtam az előbb.
Kb. 5 perc alatt megvan.
Hát én még semmit:((
Talán a tojásfestés ami ált. minden évben van a gyerekekkel.Majd sasolok :))
Készülődni lehet (kreatív dolgok készítése), meg beszélgetni...:)
Gyere te is, hátha találsz valami jópofa ötletet!
Egyszerű: szalmakoszorút körbetekersz húsvéti mintás szalaggal. Középre rakhatsz díszített tojást (célszerű hungarocelt, vagy műanyagot választani, mert ha nekikoccan az ajtónak nem törik el), vagy egy kisebb plüssállatkát (nyuszi, bárány, kiscsirke).
Kis tavaszi virágok feldobják.
Jaj ne haragudj,most vettem csak észre ,hogy kellene a recept!Lehet hogy már elkéstem vele,de azért leírom.
A sárgatúró nem más mint tej és tojás keveréke.Amennyi tojás annyi deci tej.kell bele még cukor,meg vaniliás cukor egy csomag.Picit édeskésnek kell lennie.No meg mazsola.
Hideg tejet ,beleütve a tojásokat ,beletéve a cukrot,mazsolát,fel kell tenni a tűzre.Nagyon lassú tűzön kell elkezdeni a főzést.A lábost egy kis vajjal jó kikenni,hogy ne égjen le.
Amikor feltesszük,akkor villával kibökjük a tojás sárgákat.Utánna folyamatosan,nem keverjük,hanem inkább felforgatjuk,tologatjuk az aljáról a megszilárdúlt részeket.Arra kell vigyázni csak,hogy nagyon lassan főzzük,és épp csak annyira kevergessük hogy ne égjen le.Ha már pötyög akkor le is lehet zárni.
Egy nagy szűrőbe gézt,vagy laza szövésű anyagot teszünk,és abba öntjük a masszát.Aztán összefogjuk a csücskeit,összekötjük és valahová,alatta edénnyel fellógatjuk,hogy kicsepegjen belőle a lé teljesen.
Ez minimum egy nap.Amikor kész,akkor leszedjük róla a gézt.A gombócot szeleteljük ,mint egy lágy sajtot.Ha márványos,vannak benne sárga ,meg fehér kis részek,és összeáll,akkor jól csináltad!
Mi a hidegtálhoz szoktuk enni,a husik,sonka,tojás mellé.
A húsvét története.
A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal elõtte, pénteken, feszítették keresztre õt a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy õ akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatûztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kõvel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanitványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"
Gondolom észrevetted már, hogy a dátum évrõl évre változik. Akkor valyon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Pedig ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az elsõ telihold március 21 után és akkor az utánna következõ elsõ vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach elsõ napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanitványai a Peszach elõestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztõ nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az elõírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha(görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Påsk(svéd), Påske(norvég), Paste(román).
Több európai nyelven a teuton (norsze) Õstra istennõ ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennõt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.
De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az õsi Babilonban is csinálták. Késõbb az egyiptomi templomokat is kidíszitették velük tavasszal. Ma a legmesteribben díszitett tojásokat az ukránok készítik. Itt van erre egy szép példa:
A liliom is õsi pogány szimbólum, a termékenység jele, szintúgy a gyertyák, amik az ilyenkor rakott nagy tüzekre emlékeztetnek.
Anyum ma főzött sonkát vagy mit.:)
Más nem nagyon volt itthon, csak lustulás.:) Jah és tojást főzött még asszem.