Keserédes esküvőszervezés (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Keserédes esküvőszervezés
Szia!
Én már korábban is láttam, h mit döntöttél, írtam is, h helyeslem, és drukkolok Neked. Ettől függetlenül nagyon nehéz lehet anyukád lelki terrorja, mert ez az. Talán fogd fel úgy, mint egy kontrollálhatatlan, elkényeztetett gyerek állandó hisztijét. Azt is szörnyű lehet hallgatni - gondolom -, mégsem szabad engedni. Szerintem anyukád is éretlen, akárhány éves is, és inkább büszke lehetne rád, h így megállod a helyed az életben, becsületes felnőtt lettél, és van párod. Kitartás!
Eddig is megértettelek de most még inkább! Megkérdezhetem, hogy egy testvéred van? Ő mondta, hogy miattad kerültek a szüleid bajba? Nem jár iskolába, nem dolgozik és még Ő von Téged felelősségre?? Már bocsánat de szégyelheti magát!!! Neki kéne segíteni a szüleidnek, mert gondolom velük lakik!
Jól döntöttél!!!!!!!
Megértem a döntésedet.Más-más a szituáció(-nk),a kifejlet viszont ugyanaz.Ennek tekintetében bocsánatot kérek,nem tudtam,hogy ilyen a családod,persze,nem akarok rosszat mondani!!Nem akarok senkit megbántani,szóval tényleg bocsánat.Én a magam családjából indultam ki,vázoltam a hasonló helyzetet,igaz anyu hajtja magát,és magában tartja a problémát.Tudom,hogy igazad van,igyekeztél segíteni,de nekik is tenniük kellene valamit.
Remélem hamarosan jól lesztek,szép,meghitt esküvőt,és megint sok boldogságot kívánok nektek!!
Kedves Hajnal!
Ismerős a helyzet. Én napokig csak sírtam, és azon gondolkodtam, mit tehetnék.
Aztán rájöttem, hagynom kell őket. Amikor anyukám havonta 30 ezret költ bagóra, mert nem képes letenni, öccsém nem hogy dolgozni, de még iskolába se járni, talán az a legjobb, ha hagyom őket, egyedül oldják meg.
Anyukám arra nem képes, hogy 300 métert sétáljon egy másik boltba, jó neki a drágább. Elvesztette az állását, mégis ugyanoda jár vissza dolgozni, mert az új munkahelyére 5 kilóméterrel többet kellene utaznia. Most 2-t sem kell neki.
Azonkívül nincs egyetlen forint megtakarított pénzem, mert mind nekik adtam. Az esküvőt a párom és az ő szülei fizetik.
Ezek után mit várnak még tőlem??????
Már nincs lelkiismeret furdalásom. Pedig anyu próbálkozik. Mindennap elmeséli, milyen rossz nekik.
Hello
Olvastam a cikkedet.Először is sok boldogságot kívánok nektek,nagyon szépek a fotók.:)
Csak el szerettem volna "mondani",hogy nem is rég anyukámmal beszéltem telefonon.(Már nem lakok otthon.) Kiderült,hogy hasonló helyzetben vannak,mint a szüleid.Napok óta nem tudok aludni,és azon gyötrődöm hogyan segíthetnék(anyu csak annyit kért,hogy legyek boldog a barátommal,szeressük egymást:() .Mindent megtennék értük,hogy ne veszítsék el a házat(sajnos anno nagyon "jó" oka volt felvenni a kölcsönt:().A szüleimről,és tesóimról van szó.Anyukám nagyszerű nő,rengeteget dolgozik,jószerével csak vasárnap van otthon,hétköznap csak pár órára,hogy aludjon, egyfolytában a gyárban robotol nevetséges fizetésért és azon gondolkozik,hogy mellékállást keres arra a szabad pár órájára.Nem akarok lelkiismeretfurdalást kelteni,de mindenemet odaadnám,hogy segítsek,mert megérdemlik,hisz' mindenemet tőle(-ük)kaptam.Persze mindenki maga dönt.Mégegyszer sok boldogságot nektek erőt és egészséget!!
De aranyos vagy, köszönöm! :)
Sajnos nem lakatos. Kőműves, szoftverüzemeltető szakmái vannak, most meg internetes-telefonos-kábeltévés hálózatok kiépítésével foglalkozik, de igazából mindent hamar megtanul, meg hát kényszerhelyzet is van, úgyhogy ha találnánk valamit (bármit), elvállalnánk mindent.
Minden elismerésem!!!!! Nagyon jó példa minden felelőtlen szülőnek!
Nekem sem jutna eszembe elkérni, elvenni a gyerekek pénzét! Sőt! Mi segítünk nekik! Azt hiszem ez így van rendben!
Gondolkozunk azon is, hogy kimegyünk külföldre dolgozni, de erre itt van a 2 unokatesóm jó és kevésbé jó példának. Az egyik kamionozik, kamionnal is jár haza, igaz, hogy hetente pár órát alszik csak, de felépített egy házat 1 Ft hitel nélkül. A másik pedig hentesként dolgozik, ott lakik, több havonta jön csak haza és ha mindent kifizet, nem marad sokkal több pénze, mint amit itthon keresett.
Úgyhogy már nem tudom, én ezernyi munkára jelentkezik, egyszer az egyik csak sikerül! :)
Hát, nem könnyű, az tuti.
Az a baj, hogy mivel vidéken laktok, eleve akkor az éjjeli hazajutás sem megoldott. :( Tehát innentől az én ötletem felejtős is, mert azért minden hétvégén barátoknál sem lehet aludni...
Végig olvastam a cikket meg a hozzászólásokat. Én elképedtem Mirthyl anyjának cselekedetein. 74 éves vagyok, de soha vásárlásra hitelt nem vettem fel. Pedig 17 évvel ezelőtt, amikor nyugdíjba mentem, már ott tartottam, hogy 2 komoly egyetemi diplomával az Expresszben a takarítói állásajánlatokat néztem, hogy a 2 gyermekem taníttatását tudjam folytatni. A lakást, amibe kellett költöznünk, 12 év alatt tudtam emberi arculatra felújítani. Most ugyan van hitelkártyám, tavalyelőtt karácsony után váltottam, 100 ezer forintot vettem fel belőle, a soron következő csekkekre, mindössze 1 hónapra,és azóta csak vésztartalék céljából maradt meg. Most is nagyon sokat dolgozom, hogy a gyermekeimet tudjam segíteni. Megdöbbentő, hogy egy anya el akarja venni a gyereke fizetését, aki nem is él otthon, meg elvárná, hogy lagzi helyett az ő adósságát fizesse ki a gyermeke . És az a legmegdöbbentőbb benne, hogy akinek a helyes életvitelre kellett volna tanítani a gyermekeit, ilyen felelőtlen.
Én is helyeslem, hogy nem fizeti ki Myrthil a szülei tartozását, főleg, ha az a pénz, ami az esküvőre megy, legnagyobb részt nem is az övé. De sajnos én is azt tapasztalom, hogy az ilyen felelőtlen emberek tovább is adósságot adósságra halmoznak. Ismerek néhányat. Sajnos, sokszor a bankok is sugallják ezt az életfelfogást. Hogy aztán a határidők elmúltával elvehessék a gondolkodni nem tudók vagyonát.
Szép esküvőt, boldog életet kívánok!
A döntést itt megtalálhatod
Köszönjük! :) A fotóssal ezek szerint duplán szerencsénk volt, mivel a férjem sógornője, így nem kellett fizetnünk a munkájáért. :)
Gratulálok a gyerekekhez, nagyon aranyos a kislányod! :)
Igen, épp munkát/munkákat keresünk ezerrel. Nekem közgazdász diplomám van, de takarítástól kezdve bármit elvállalok. Az a baj, hogy egy kis faluban élünk, ahol semmilyen lehetőség nincs, máshol meg eleve hátrányból indulok, mert hogy ők aztán nem fizetnek bérletet... De azért próbálkozunk ezerrel és nagyon bízunk benne, hogy összejön (még) valami... :)
Hát, titeket sem irigyellek...
Mindenesetre nagy szerencsétek volt a fotóssal, nagyon ügyes, szépek a képek. ;) Én meg csak irigykedem, legalább 2 évig még nem készül rólam ilyen sorozat... :( De lesz helyette 2 gyönyörű gyermekem. :)
Esetleg valami másodállást nem tud valamelyikőtök bevállalni? Pl. neked ott a vendéglátás hétvégén, kisegítőnek. Ha nem is diszkóbe, de monjduk egy nagyobb pubba ált. szoktak lenni, alkalmi munkavállalóival dolgoznak. Nem sok, de párezer összejöhetne egy-egy este, és mivel ott lezajlik az élet legkésőbb 2ig, a hétvégéidből csak a délelőttök mennének el alvással.
Lehet, hogy akkor én is azért nem találtam, mert addigra a moderátor kitörölte... :)
Nekem is törölt már ki hsz-omat, mert volt benne olyan, ami enyhén sértette a felh. feltételeket, viszont annyira még nem, hogy kitiltás járjon érte...
Nem a gép volt fedezet (tulajdonképp semmi fedezetre adta a bank a személyi kölcsönt), hanem azért is vett fel hitelt, hogy vegyen egy gépet, meg hogy a szüleinek tudjon fizetni. Egyébként ezt a kérdést már én is számtalanszor feltettem, hogy "hogy a tökbe"? Engem mindig is spórolásra neveltek, akkor vettem meg valamit, ha összespóroltam a fizetésemből, ha nem sikerült, akkor meg inkább lemondtam róla, minthogy ilyen helyzetbe kerüljek bármikor is. Pontosan ezért is vagyok már totál elkeseredve, én eddig spóroltam, hogy esetleg valamikor elérjek valamit, most meg fizethetjük a nagy semmit még 6-7 évig, úgy, hogy nagy sikerélmény, ha hó végén még kajára elég a pénz...
Bocs, hogy ilyenekkel teleírtam a fórumot, de jó volt kiírni magamból...
hogy lehet az?
mennyibe került az a számítógép?
és mekkora kamat volt rajta?
Sziasztok!
A cikket olvasva én a leendő férj helyzetébe tudok maximálisan belegondolni... Nálunk az a helyzet, hogy a férjemnek van egy nagy hitele amiatt, hogy amikor még otthon lakott, akkor is elkérték tőle a havi 30-40 ezer Ft-ot, amikor nem igazán volt fizetése, meg odaadta valami ex barátnőnek a számítógépét. Ő meg felvett rá hitelt, amit soha nem tudott fizetni időben, így az összeg egyre csak nőtt... Jelenleg most ott tartunk, hogy ő keres 70 ezer Ft-ot, aminek a fele azonnal elmegy hitelre, az én fizetésem is 70 ezer, ha kifizetünk mindent, már az nagy sikerélménynek számít, ha következő fizetés előtt még tudunk venni kaját. És ha nem történik csoda, akkor ez még 7 évig fog tartani... Szóval addig se gyerek, se autó, se lakás, semmi...
A lényeg az, hogy nagyon szeretem a férjem, de nagyon szarul esik az, hogy tulajdonképp ha egyedül lennék, jobban meg tudnék élni és közösen, ilyen nehezen fizetjük a nagy semmit, amit ő egyszer régen valakiknek odaadott...
Az esküvőt kizárólag úgy tudtuk megoldani, hogy összespóroltuk az előlegeket nagy nehezen egy szerény lagzira és olyan szerencsénk volt a szolgáltatókkal, hogy a többi pénzt elég volt esküvő után kifizetni, amikor is már visszajött az ára...
"Az adósságuk meghaladta már a 3 millió forintot. Mindenhol 3 hónapos elmaradásuk van."
A cikk szövegében találod, nem hsz-ek között