Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Lélek & Szerelem témák » Keserédes esküvőszervezés cikk

Keserédes esküvőszervezés


Életem talán legkomolyabb döntése előtt állok.

A saját boldogságom helyezem előtérbe, vagy ismét húzzam ki a szüleimet a pácból?

Napok óta töprengem a dolgon, és egyszerűen képtelen vagyok dönteni…

Keserédes esküvőszervezés

Alig fél éve komoly döntésre szántam el magam: végleg páromhoz költöztem, és elhatároztuk, valamikor 2010 nyarán összeházasodunk.

Szüleimnek épp elég volt a sokkot feldolgozni, miszerint 70 km-re költöztem tőlük, de az örömteli hír valamelyest megnyugtatta őket. Pechemre, ugyanis mindkét oldalról megindult a szervezés, persze a mi tudtunk, és megkérdezésünk nélkül.

Ezért úgy döntöttünk, összehívjuk a szülőket egy kupaktanácsra, és tisztázzuk a feltételeket. Az összejövetelen egy váratlan örömteli hírt is bejelentettünk, hisz 2 nappal korábban tudtam meg, hosszú hetek után végre sikerült munkát kapnom.

Aztán mindkét oldalról jöttek a „jobbnál-jobb” ötletek, és én teljesen elbizonytalanodtam. Végül felvettük a harcot, és sértődések árán is, de kiharcoltuk, amit szerettünk volna.

Szüleim persze ragaszkodtak a kikéréshez, kerti partihoz, szülőhelyemen rendezett lagzihoz, de nagy veszekedések árán megértettem velük, nem arra vágyunk.

Igaz, anyagilag nem nagyon tudnak segíteni, így most minden forint megbecsülésre kerül.

Akár folytathatnám úgy is, minden lefoglalva, és ölbe tett kézzel várjuk a „Nagy Napot”.

Sajnos a sors másképp hozta.

Alig kezdtem el dolgozni, mikor egyik délután édesanyám sírva hív: kirúgták. Vagyis közös megegyezéssel megszűnt a munkahelye, felszámolják a céget. Mondtuk neki, hibát követett el, amiért aláírta, de nem hallgatott ránk. Még mindig bízott a volt főnökében.

Nem sokkal később apu helye is meginogni látszott, de azóta szerencsére minden visszaállt a régi kerékvágásba.

Anyu múlt hónapban többször is telefonált, mert anyagilag nem tudtak rendesen kijönni, így kicsit besegítettem. Pénzt nem akartak elfogadni, ezért a csekkek egy részét fizettem be helyettük.

Mint kiderült, 3 bevásárló kártyájuk van, és egy kisebb kölcsön, amelyeken irreálisan magasak a kamatok. Hiába fizették, az adósság nem hogy csökkent, hanem nőtt.

Azóta rágódunk párommal, hogyan tudnánk segíteni. Végül nagy döntésre jutottunk: az esküvőre megspórolt pénz egy részét nekik adjuk, majd valamiről lemondunk cserébe. Ezzel a bankot ki tudják hozni nullára, vehetnek fel adósságrendező kölcsönt, melynek a kamata a másikak negyede vagy még kevesebb, visszaadják a pénzt, és mindenki boldog.

Azonban időközben kiderült, több hitelt is eltitkoltak előlem. Vagyis édesanyám, hisz ő kezeli a családi kasszát.

Az adósságuk meghaladta már a 3 millió forintot. Mindenhol 3 hónapos elmaradásuk van.

Immáron nem az a kérdés, a számlákat időben be tudják-e fizetni, hanem a házunk sorsa. 20 évnyi kemény munkájuk válhat a semmivé, korábbi rossz döntés miatt.

Most azon rágódunk, az esküvőre félretett pénzünket nekik adjuk-e, mert azzal tudnak ismét egy fél év haladékot szerezni, viszont akkor az összes foglalást buktuk, vagy hagyjam őket egyszer felelősséget vállalni a tetteikért.

Akikkel eddig beszélgettem, rengeteg tanácsot adtak. Volt, aki arra biztatott, adjuk nekik a pénzt, hisz a szüleim, és egykor ők segítettek nekem, míg mások azt tanácsolták, hagyjam őket, hisz tapasztaltabbak, érettebbek, és nem nekem kell a tetteik következményét viselni. Most itt vagyok, tanácstalanul, a napok pedig egyre fogynak…




Írta: Myrthil, 2010. március 12. 16:03
Fórumozz a témáról: Keserédes esküvőszervezés fórum (eddig 126 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook