Kérlek adjatok tanácsot!! Párkapcsolatomról írok (beszélgetős fórum)

Hát igen, ilyenkor az ember nem ismeri be, vagy inkább nem akarja beismerni magának, hogy a megszokás már valószínű erősebb mint az iránta érzett szerelem. És nem mer kilépni a kapcsolatból, mert jaj, akkor mi lesz velem, nem kellek majd senkinek. Ez persze nem igaz, sőt! De ezt csak akkor látja majd be az ember, ha már kilépett. Tapasztalatból mondom.

Szerintem is 6 év alatt már illett volna összeköltözni.

Szia

Te szereted még őt vagy inkább a megszokás miatt vagy vele?

Leültél már vele megbeszélni ezeket a problémákat?

Hol is kezdjem...

Szóval fiatalon össze jöttem vele már 6 éve és hittem azt , hogy mi egymásnak vagyunk teremtve , és együtt éljük le az életünket.

Teltek múltak az évek , persze folyamatosan voltak problémáink és most vissza gondolva talán soha nem volt olyan ez a kapcsolat amienre én vágyok.

Vágyom : a szeretetre , a törődésre , a megértésre , szeretném magam biztonságban érezni , tudni azt hogy bármi is történik ő mellettem áll és számíthatok rá.

Én azt hittem , hogy ezek nem nagy dolgok és ha valaki szeret valakit akkor ezek mindig így vannak , voltak időszakok amikor talán egész jól meg voltak ezek a dolgok ... de soha nem volt az igazi.

Mára már ott tartok , hogy attól félek , hogy meg csal és becsap , vagy azért ilyen mert már nem szeret...

Sosincs rám ideje , mindig minden fontosabb , nem élünk együtt és nagyon keveset vagyunk együtt és nekem ez így nem jó.

Alkalmazkodok és engedek nagyon sokat , de szerintem ez így már nem normális...

Boldog szeretnék lenni!!!

Szerintetek mit tegyek , velem van a gond és sok az elvárásom , vagy tényleg nem szeret már úgy ahogy kellene?

Közben meg nem tudom el képzelni nélküle ... de akkor se jó így.

Kérlek adjatok tanácsot!!!