Kell-e szabadság a boldogsághoz? (beszélgetős fórum)
Es a masik,hogy a szabadsag az nem egyenlo a megcsalassal meg a lederseggel stb.Az egy total mas fogalom,semmi koze a szabadsaghoz...Vagyis,na jo kicsit javitanek,meg megse:D szoval a szabad ember barmikor azt tesz amit akar,es amit sajat belatasa szerint jonak lat.Kb ennyi.Ha akar epp meg is csalhat,nana',de azt a "nem szabad" ember kent elkonyvelt is megteheti,ez nem ezen mulik.
Ha szeret ugyse csal meg,ha meg nem,akkor igen.Ezert tartom ezt mas fogalomnak.Max sok no ezt felve teszi meg,vagy epp felelembol nem,na ez mar nem szabadsag,henem a "korulmenyek" aldozata situ.Sacc/kb.
Csak hogy meg ragozzam egy kicsit,engem a parom ne azert ne csaljon meg mert fel tolem,hanem mert jo velem.Kb ennyi.
Szerintem ez ket kulon fogalom.Tartozni valakihez,de mellette szabad ember kent elni,donteseket hozni stb.Az,hogy szeretek valakit,vagy o engem,nem azt jeleni hogy a tulajdonom,es forditva-ergo nuku szabadsag.
En ugy szeretnek parkapcsolatban elni,hogy mind ketten szabadok vagyunk,ami egyben azt is jelenti,hogy szabad akaratunkbol vagyunk egyutt,nem mert pl a haz,penz,gyerek,korulmenyek osszekotnek minket...es bar az egyikk mar futna vilagga,de nem tud...
Nem..! Az hogy mi boldogok vagyunk-e vagy nem - az a mi tudatunk "produktuma".
Mindig (is) mi határozzuk meg, hogy akarunk-e boldogok lenni vagy sem.
mindket felnek szuksege van ra,es ez,
az egymasiranti bizalom !
Húúú,ez klassz!
Tudott valamit,ez a Petőfi!:))
Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet.
/Petőfi Sándor/
Sztem, kell vmennyi szabadság, de a túl nagy szabadság nem vezet boldogsághoz.
Fél/fél arányban kell a kötöttség és a szabadság. De ha egy kicsit is elmozdul ez az arány a szabadság felé, már hiányozhat a törődés....
ezt olvastam a neten:
Rendszerint van egy, akit igazán szeretünk.
Aki a legkedvesebb.
Lelkünkhöz közelálló.
Olyan titok ez, melyet nem szabad bolygatni.
A szeretet mélyebben van.
Tudatnál, akaratnál, vágynál, képzeletnél, társadalmi elvárásnál mélyebben.
A szeretet nem kötelesség, nem feladat.
Nem józan ésszel, akarattal, kényszerrel előidézhető állapot.
A szeretet: a szabadság jegyében áll.
Senki sem mondhatja meg, kit szeressek, kit ne szeressek, még én sem utasíthatom magamat, mert ez jóval magasabb szinten dől el, mint ahova akaratunk fölér - ez a lelkünknek olyan helyén dől el, olyan magas, a földi élet légkörén túli szférájában, ahol már sem a társadalom, sem a szokások, az elvárások, a félelmek, az érdekek, de még a lelkiismeret sem szólhat bele semmibe.
A lélek itt már szabadon szárnyal, azzal és oda, akivel és ahová akar.
Úgy hívják: szabadság.
Nincs benne kell és muszáj és az enyém és a tiéd. Nincs benne színjáték. Nincs hazugság.
Nincs idő sem - mert ahogy egy életet leélhetek valakivel és nem szeretem - s egyetlenegyszer találkozok valakivel és szeretem.
Az igazi szeretet feldúlhatja a világ rendjét…