Kedvenc idézetek (beszélgetős fórum)
Szeretetről...
Tudod arra gondoltam, mennyire fontos az embernek a visszajelzés. Nem, nem az elismerésre gondolok. Az más. A visszasimogatásra. Arra, ha valaki meggyógyít egy beteg madarat, nem vár érte köszönömöt se fizetséget, de megsimogatja a búcsúzkodó szeretetkör. Aki szeret, azt szeretné adni, amit maga is legtöbbre tart. A madár a repülést. Mit adhatna mást? Aki szeret, azt, amit legszebbnek, legjobbnak tart a világon. Simogat, akit boldoggá tesz, ha szeretetből megsimogatják. Betakar, aki arra vágyik, egy szerető kéz betakarja. Nem, nem azért, hogy visszakapja, az igazi szeretet nem ismeri az üzletet. Csak, mert aki szeret, azt adja, ami számára a legkedvesebb. Ha tehetné, a szívét adná. De, mert nem teheti, hát azt, ami nagyon fontos. Neki. Aki adja, annak. Szeretettel adni, csak a legfontosabbat lehet. A legmelegebb szót, A legszebb mosolyt, a legkülönlegesebb kavicsot. A legkedvesebb mozdulatot, a legforróbb fohászt. Annak, akit szeretünk.
/Ismeretlen szerző/
A megcsalás mögött több ok is állhat. Az egyik az, hogy a férfi nem tud felnézni a nőre hiteles nőként. A másik ok az, hogy a pasinak valójában férfiként önbizalomhiánya van, és azt hiszi, hogy ő attól férfi, ha minél több virágra száll.
Csernus Imre
Te is hangszer vagy, hegedű.
Nem mindegy hát, hogy milyen kéz fogja le lelked húrjait.
Ki az, aki a legcsodálatosabb, szívbemarkoló dallamokat tudja elővarázsolni belőle, és ki az, aki csak erőltetett, fülsértő lármát csap vele. Mert minden hangszernek megvan a maga zenésze,
és minden léleknek megvan a maga zenésze.
Csitáry-Hock Tamás.
Az ember legrútabb tulajdonsága talán az, hogy kegyetlenkedik csak azért, mert alkalma nyílik rá, mert van, akinek árthat. Tapasztaltam ezt olyanoknál is, akik semmivel sem voltak rosszabbak a többinél.
Nathaniel Hawthorne
Vágy, élet és sugár a lelkünk.
És utunk mégis koldus-út,
Jogunk van minden fényességhez,
Amit az élet adni tud.
Ady Endre
."Rajtam áll, mivel töltöm az időmet, kivel lépek kapcsolatba, kivel osztom meg a testem, az életem, a pénzem, az energiám. Kiválaszthatom, mit eszem, olvasok, tanulok. Eldönthetem, hogyan reagálok a kedvezőtlen életkörülményeimre - rajtam áll, hogy átoknak vagy lehetőségnek tekintem-e őket (és azon alkalmakkor, amikor túlságosan tele vagyok önsajnálattal, és nem tudom lelkesen nézni a dolgokat, még mindig megpróbálhatom megváltoztatni a szemléletmódomat). Megválogathatom a szavaimat és azt, hogy milyen hangnemben beszélek másokkal. És legfőképpen megválogathatom a gondolataimat."
(Elisabeth Gilbert)
Van minden szívnek titkos rejteke,
Amelybe senki nem láthat bele;
Hisz magad elül is takargatod,
Hogy akaratlanul mit tartasz ott.
Hanem azért sokáig érezed
A fojtott sírást, halk lélegzetet
Átaltörni a titkos rejteken.
De valahára mégis csend leszen.
Haladsz tovább s többé eszedbe sincs,
Hogy ama rejtett zugba betekints;
Hogy kulcsa hol van, el is feleded,
A zárt pedig a rozsda eszi meg.
De egyszer aztán, egy ködös napon,
Ha fojtogat az életunalom,
Nem is tudod, hogyan, véletlenül
A pókhálós kulcs elibéd kerül.
Próbálod véle szíved rejtekét,
Örülsz neki, hogy fordul benne még-
Csak akkor kell sirnod keservesen,
Mikor már csak hamut lelsz odabenn. Móra Ferenc
Bárki elvehet bármit tőled az életben, de az őszinteséged örökre a tiéd. Ha te is úgy akarod.
Galgóczi Dóra
"A szeretet természetes állapot. Olyan, mint a testi ember számára a levegő. S amikor megszületünk, hiányzik ez a "levegő". Szeretet nélküli légszomjunk van. Az egész lényünk magányosan didereg."
M. P.
Egyszer úgy kopoghatnál,
Mintha nem is te volnál,
Aztán nagyot nevetnél,
Mintha mégis te lennél.
Egyszer eljegyezhetnél,
Gyémántgyűrűt vehetnél,
S akkor úgy is tehetnél,
Mintha tényleg léteznél.
„Bármi legyen is a kincsed,
úgy tartsd a markodban,
mintha vizet tartanál.
Mert ha megszorítod, eltűnik,
ha kisajátítod, tönkreteszed.
Tartsd szabadon és örökre a tied marad.”