Kedvenc idézetek (beszélgetős fórum)

"A pillanat él, a jelen, soha nem élsz, ha akkor nem."

(Piet Hein)

"Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,

innám a fényt, ameddig rám ragyog,

a nap felé fordítnám arcomat,

s feledném minden búmat, harcomat,

élném időmet, amíg élhetem,

hiszen csupán egy perc az életem."

Várnai Zseni

Csodálatos, mit művelhet egyetlen napsugár az emberi lélekkel."

Dosztojevszkij

,,Ha majd belefáradsz abba, hogy az legyél, aki nem vagy, akkor majd végre élvezheted az életet. Idővel rájössz, hogy ez nemcsak örömet szerez, hanem valami sokkal mélyebbet ad: értelmet az életednek.,,

Paulo Coelho

"Ne veszítsd el az emberekbe vetett hited! Az emberiség olyan, mint egy óceán. Attól, hogy néhány cseppje bepiszkolódott, maga az óceán nem válik mocskossá." (y)

Mahatma Gandhi

"- Szeretsz?

- Szeretlek!

- Mindig?

- Mindig!

- Nem fog elmúlni?

- Nem.

- Biztos?

- Biztos! Biztosabb, mint a halál! ....Sok minden

elmúlik majd, de ez soha.

- Honnan tudod?

- Mert úgy fogom csinálni, hogy ne múljon el.”

Bizony! A szeretet nem csak egy érzés. Nem egy passzív, lustán elterülő élmény. A szeretet egy nagy-nagy elhatározás. Aztán meg munka - sokszor igen nehéz munka - nem is a másikkal, hanem önmagunkkal. Azzal az énünkkel, amelyik azonnal harcba szállna az érdekeiért vagy messzire futna, nehogy fájdalom érje. A szeretet nem egy könnyű kis valami, nem egy súlytalan szócska. A szeretet küzdelem. Magunkkal - egymásért.

˝Az életet igazán csak akkor élvezhetjük, ha van, akivel ezt az élvezetet megoszthatjuk.˝

/Mark Twain/

Teljesen egyedül vagy. A társadalom soha nem fog segíteni. Az igazgató és a tanárok csak addig törődnek veled, amíg ez a dolguk, de igazából le se szarnak, kölyök. Láthatatlan vagy a számukra. Láthatatlan vagy egyéniségként a gondolataiddal, a nehézségeiddel és a tudatoddal.

Gabriel Tallent

"A nap az élet nagy mestere: amikor lenyugszik, békét hoz, amikor felkel, reményt ad."

Giorgia Stella

Éppen most egy kicsit szenvedsz, mégis mosolyogsz? Miért hazudsz magadnak? Miért söpröd szőnyeg alá a szemetet? Miért várod a csodát? Miért gondolod, holnap talán jobb lesz? Miért tolod el magadtól a felelősséget? Miért nem döntesz? Miért hagyod, hogy az agyad vezessen? Miért a logika a jó megoldás? Miközben ezeken merengsz, Lelked bent nyugodtan létezik. Feltehetsz neki egy, de akár ezer kérdést is. Egyetlen választ fogsz kapni: szeresd magad annyira, mint amennyire szeretnéd, hogy szeressenek az emberek. Lelked veled van, nem ellened. Mindig, örökre. És lelkedből táplálkozva, összekapcsolódva a nagy Mindenség lelkével, olyan új utakra lépsz, ahol a boldogság könnyebben megfogan. Benned. Az életedben. A mindennapjaidban.

A levegőben. A Térben, ahol vagy. Viszed magaddal...

Mosolyogsz, akkor is ha nincs okod rá.

Mert érzed, hogy senki más nem fog helyetted élni. Így senki más nem lesz helyetted boldog. Mert a szeretet ezt teszi veled. Te vagy boldog, Te, aki hús-vér ember vagy. Érzéseiddel, tudásoddal, fájdalmaiddal, szenvedéseiddel, emlékeiddel, örömeiddel, büszkeségeiddel... Szeretettel a szívedben, gyengéden. Őszintén.

(Tóth Teodóra)

Az emberek azért magányosak, mert falakat építenek hidak helyett."

-R. W. Emerson-

Csak kitartás! - bíztatom magam,

még futni kell, még minden messze van.

Szolgálj szívem, még egy kicsit nekem,

jaj, meg ne állj az úton hirtelen

sok a dolgunk még s nem mutathatom,

hogy a harcot már nem bírom nagyon,

és este ha ágyamba roskadok,

érzem, nagyon, nagyon fáradt vagyok.

Kicsit nehéz volt, jól tudom, szívem,

elkoptunk, de ne sejtse senki sem,

higgyék csak azt: az óra jól ketyeg,

nem irgalmaznak ám az emberek,

csak hajtsd a vért, arcom piros legyen

frissen induljak minden reggelen,

csak én tudom, ha ágyba roskadok

estére már milyen fáradt vagyok.

Szemem árkos és ajkam szögletén

a két vonás már mély lett és kemény,

sokat sírtam, eső után a föld

ilyen barázdált, csapzott elgyötört...

de ha mosolygok, mint ha nap kigyúl,

arcom hegy-völgye lágyan kisimul,

csak este ha ágyba roskadok,

érzem megint, nagyon fáradt vagyok.

Csak kitartás, - kipp-kopp... pontosan,

holnap sikerül megint biztosan,

a félúton, szívem jaj meg ne állj

kipp- kopp... tovább is híven kalapálj,

a hegynek föl kicsit nehéz az út,

szív kell hozzá, de aki odajut,

a csillagok közt csillagként ragyog...

csak este, este oly fáradt vagyok.

Sose pihentem, nem volt rá jogom...

Most meg-megállok s felfohászkodom;

- Ó Istenem, kicsit még el ne hagyj!

szegény szívem, te meg szaladj, szaladj...

Csak kis kitartás, meg egy erős iram,

fussunk dalolva bátran és vígan...

de este már a dal is csak dadog;

altassatok el engem, csillagok!

Várnai Zseni: Szolgálj szívem

"Kerüld el a fertőzötteket. Könnyen megismered őket, mert a lázas ember félrebeszél. Akit a napsütésben is ráz a hideg, aki nem látja meg az útszéli virágokat, nem hallja meg a hajnalban ébredő rigót: az olyan ember közelében ne tartózkodj, mert gyanús, hogy ragályhordozó. Óvakodj azoktól, akik leszegett fejjel járnak Isten szabad ege alatt. Akik langyos és puha nyári estéken is csak arról akarnak beszélni, hogy mi az, ami rossz ezen a világon. Akik el akarják hitetni Veled, hogy élni nem érdemes, a világ csúnya és az ember bűnben fogantatott."

-Wass Albert-

Valódi szeretet

A valódi szeretetben szabad vagy. És boldog. És a másik is az. Ha nem, akkor ez nem valódi szeretet, csak tapadás, ragaszkodás, kizsákmányolás. Ez vonatkozik szerelemre, párkapcsolatra, barátságra, bármilyen szeretetre, mely a másikkal összeköt.

Teljesen mindegy, hogy te ragadsz rá, vagy ő ragad rád, ha úgy érzed, hogy hozzá vagy kötve, vagy ő tehozzád, s nem működnek a szárnyaid, akkor ez nem szeretet, hanem kizsákmányolás. Az igazi szeretetben nincs erőszak, nincs függés, nincs önzés.

Müller Péter

Az élet

Mindig visszaüt az élet,

ha olyanra csapsz rá, aki nem érdemli meg.

Fordul az idő, fordul a kocka,

ki mit ad, a világ rá mindig visszaosztja.

Hogy milyen vagy, az az életeden látszik.

Van akinél a rózsa is hervad,

és van akinél a bogáncs is virágzik.

Léria Dipán

Az élethez türelem kell. De a csodához bátorság kell. Az egyszerű, a csendes csoda, mikor valaki elég bátor ahhoz, hogy az életben türelmes legyen. De ez nagyon nehéz.

Márai Sándor

"Kit szeretünk igazán? Akiben az álmunk és a valóságunk egybeesik."

Müller Péter

Mindenki szívében él olyan érzés amit annyira félt, vagy épp amitől annyira fél, hogy olykor még magának sem meri kimondani. Pedig ezek az érzések azok amik igazából számítanak. Amitől érzed hogy igazàn élsz, ami élénkké teszi a színeket, ami illattal tölti meg a reggeleket. Ami nem megfogható ugyan, ami nem megmagyarázható de mégis.... ezekért az érzésekért érdemes kinyitni a szíved!

Katalin Natália

Így működik

Mindig hagyj időt magadnak.

Ahogy a pillanatok és a percek haladnak, hidd el úgy lesz könnyebb.

Az idő megbirkózik a könnyel, és új mosolyt hoz a holnap.

Észreveszed hogy újból boldog vagy,

és ami fájt, egy napon semmivé lett.

Így működik hidd el... és mindig így működik az élet.

Léria Dipán

"A jó álomhoz az kell,

hogy a kétségek elüljenek,

és a remény virágozzon.."

/Justina Chen H./

Dsida Jenő - Szerelmi dal

A te kezed: két lenvirág.

A te lábad: két lótusz.

A te arcod: két Kiang-nan-i narancs.

A te illatod: a tavasz illata.

A te hangod csábosabb a szellőnél,

mely a zsendülő fűzfák közt muzsikál.

A te leheleted részegítőbb

a pagodák illatánál,

hol drága olajok füstölögnek.

Szebb vagy a barackfánál,

mely holdfényben virágzik.

Te vagy minden virág,

minden illat,

te vagy a hold ragyogása.

Ha reád gondolok,

az istent sem irigylem többé.

"Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle."

(Márai Sándor)

Pilinszky János - Azt hiszem

Azt hiszem, hogy szeretlek;

lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.

De láthatod, az istenek,

a por, meg az idő

mégis oly súlyos buckákat emel

közéd-közém,

hogy olykor elfog a

szeretet tériszonya és

kicsinyes aggodalma.

Ilyenkor ágyba bújva félek,

mint a természet éjfél idején,

hangtalanúl és jelzés nélkűl.

Azután

újra hiszem, hogy összetartozunk,

hogy kezemet kezedbe tettem.

A csöndet szeretem,

meg a virágot,

virágos szigeten békés családi kör az álmom.

Derű és nyugalom, parányi házban.

Az élet szép. Tenéked magyarázzam?"

Heltai Jenő

Kányádi Sándor: Két nyárfa

Én sem volnék, ha nem volnál,

ha te hozzám nem hajolnál,

te sem volnál, ha nem volnék,

ha én hozzád nem hajolnék.

Osztódom én, osztódol te:

só vagy az én kenyeremben,

mosoly vagy a bajszomon,

könny vagyok a két szemedben.

Köt a vére, köt a vérem:

szeretőm vagy és testvérem.

köt a vérem, köt a véred:

szeretőd vagyok s testvéred.

Szellőm vagy, ki megsimogatsz,

viharom, ki szerteszaggatsz,

szelőd vagyok, ki simogat,

viharod, ki szétszaggatlak.

Ha nem volnék, te sem volnál,

én sem volnék, ha nem volnál.

Vagyunk ketten két szép nyárfa,

s búvunk egymás árnyékába.

“A jelek mindig jönnek, csak tudni kell bennük olvasni.”

Donna Karan

Magányos úton...

Magányos úton építek egy házat,

Betérhet hozzám, aki erre fárad,

Aki dalolva, virágot keresve,

Eltéved a mély életrengetegbe.

És őszi estén, míg az avar sír majd

S utolsó szirma hull a rózsáimnak,

Magányos vándor, múltakba révedve,

Emlékezik majd egy tündérszigetre.

És hírt hoz nékem élet tengeréről,

A csodaszépről, távoli tündérről,

Kit idevárok és aki nem jő el,

Csak egyre szépül a szálló idővel.

Juhász Gyula