Kedvenc idézetek (beszélgetős fórum)
"Nem számít milyen öreg leszel, és, hogy ráncaidban számolod majd az éveket. Az sem riaszt el, hogy egyre több könnyet ejtesz majd a teraszon. Ott leszek, hogy letöröljem.
Mindig téged akarlak majd, mert egyszer, nagyon régen, eldöntöttem, hogy addig megyek, míg megtalállak
és utána nem engedlek el.
Már akkor tudtam, mikor még nem is ismertelek.
Nem számít semmi, nekem ugyanaz maradsz!
Mindig!
Mert, Te Vagy az Igazi!
És, mert Igazán Szeretlek!"
Frenyó Krisztina
KÉPES GÉZA
AZ ÉLET ÚTJA
Az egyszeregyet
be lehet magolni.
Az élet
nem egyszeregy.
Hol a túlvilág
s hol folyik
az a
sötét víz
mely a Felejtés
országa
felé
visz?
A kéz megpihenhet
nem pihen az agy -
Próbáljon csak megállni
akár egy pillanatra:
az élet
gúnyosan
szórja fejedre
a kihűlt gondolatokat
mint haszontalan hamut.
Felállsz a székről
indulnál valamerre.
Valahol
utak nyílnak
miket nem ismersz.
Mégis
mint a holdkóros
elindulsz
remélve
hogy senki se
szól
rád
s nem zuhansz le
a mélybe -
Ady Endre:
A könnyek asszonya
Bús arcát érzem szívemen
A könnyek asszonyának,
Rózsás, remegő ujjai
Most a ívájnak.
Érzem az illatát is ám
A rózsás, gyilkos ujjnak
S véres szívemre szomorún
A könnyek hullnak, hullnak.
Az ajka itt mar édesen,
A haja ide lebben,
Az egész asszony itt pusztít,
Itt, itt: az én szívemben.
Bosszút itt áll az életért,
Aknát itt ás a múltnak.
Véres szívemre szomorún
A könnyek hullnak, hullnak.
Nagy az én bűnöm. Vesszen is,
Kire a végzet mérte,
Hogy a könnyek szfinksz-asszonyát
Megérezze, megértse.
Maradjon szent talánynak Ő,
Maradjon mindig újnak.
Véres szívemre szomorún
A könnyek hullnak, hullnak.
Szomorúfűz, miért csüng le az ágad?
Örökös tán a te gyászod?
Azért sírsz, mert ő elhagyott,
Mert veled nem maradhatott?
Ágadon hogy hintázhatna,
Vágyol-e megint arra a boldog napra?
Hitted, hogy örökké kacag
Ágad árnyékos sátra alatt.
Szomorúfűz, kár búsulnod,
Mert valami enyhíti a gondot.
Nem zúzta szét őt a halál vasökle,
mert megmarad a szívedben örökre.
Szomorú az én lelkem mindhalálig.
Szomorú, s elhagyott, mert hittelen.
Jöjj, drága ember, beszélgess velem,
Szódra szívem rossz kérge tán lemállik.
Tersánszky Józsi Jenő
A hazugságok egy része lelepleződik, más része nem vehető hazugságszámba.Ez utóbbi állítást úgy értem, hogy mindenki a maga módján hazudik, tehát hazugságaival önmagáról vall, anélkül, hogy tudná.
Kolozsvári Grandpierre Emil
Körmendi László: Csak lassan
Lassan oldd ki nekem a ruhád!
Ott fenn remeg a Holdnak lába.
Nézi, ahogyan vártam rád.
Nézi, ahogyan mit se bánva
éjszakánk minden csillagát
simítja bőröd hajlatába, és ölel!
Ölel, mint engem, a rossz fiát...
Ölel, mint vak, aki újra lát!
Ölel és ölel a pillanatra!
…csak lassan oldd ki a szép ruhád!
"A percet lásd meg, míg el nem repül, mert életünkben ritka pillanat kínál nagyot, jelentőst."
~ Friedrich Schiller
"Ugyanarra az égboltra nézünk fel, és mégis milyen különböző dolgokat látunk."
~ George R. R. Martin
“Nem a napokra emlékszünk vissza, hanem a pillanatokra.”
~ Cesare Pavese
"Csak az a lényeges életünkben, ami boldoggá tesz.
A többi lehet nagyon, nagyon fontos, de teljesen lényegtelen."
Biegelbauer Pál
"Én nem adhatom át neked a magam békéjét, a magadét neked kell megtalálnod.."
(Elisabeth Haich)
Minél több mindenre vágyunk és minél többet dolgozunk, hogy megszerezhessük őket, annál kevésbé élvezzük az életünket - és annál kevésbé vagyunk szabadok.
Ryan Holiday
"Ne emlékezz rám holnap,
gondolj rám kicsit ma, ha kérhetem."
(Nagy Bandó András)
Mikor valaki önálló gondolatokkal képes élni nem pedig más személyiségét magára ölteni akkor kezd el igazán az lenni, aki...
Van akinek sikerül és van olyan is aki örök életében mások mögé bújva játsza egyszerű életét...
Baráth Noémi
"Ne veszítsd el az emberekbe vetett hited! Az emberiség olyan, mint egy óceán. Attól, hogy néhány cseppje bepiszkolódott, maga az óceán nem válik mocskossá."
(Ismeretlen szerző)
"Az egyedüllét soha vissza nem térő alkalmat kínál arra, hogy a belső csendben az ember végre meghallja saját, igazi hangját. Ez a belső hang gyógyító és vigasztaló, akár sorsfordító változtatásokat képes elindítani az életedben! "
Rácz Zsuzsa
"A legnehezebb időszakodban, mikor már mindent feladnál egy dolgot nem szabad elfelejtened. Tartozol a szeretteidnek annyival, hogy nem adod fel a hited és akármilyen nehéz is küzdesz. Mindig mindent megoldottál, most is így lesz..."
Elvis Matthew Urban
Élvezd ki
...a naplementéket, a reggeli kávét, a nyári esőt, a téli napsütést, amikor a kutyád szalad eléd, amikor hazaérsz, ahogyan tavasszal minden reggel madárcsicsergésre kelhetsz, amikor nyáron akkor kelsz amikor csak akarsz, az olcsó borokat, a késő esti beszélgetéseket, a jó filmeket, a mulandó fiatalságot, a gyönyörű zenéket, az édes csókokat...
azokat a hosszú, meleg öleléseket, és a Szerelmet.
Bármiről is legyen szó, remélem mindig lesznek majd olyan pillanatok, amikor beleszeretsz az életedbe.
-Te mit keresel egy férfiben? - kérdezte a nőtől a vele szemben ülő férfi.
A Nő egy pillanatra meglepődött, majd így felelt: - Tényleg tudni akarod?
-Igen! – mondta a férfi.
- Normál esetben, egyedülálló nőként, azt kérhetném a férfitől, amit egyedül nem tudok létrehozni, megélni, megteremteni.
Nézd, felelősségteljes felnőtt életet élek.
Fizetem a számlákat, háztartást vezetek, bevásárolok,a gyerekeimet nevelem.
Mindezt egy férfi segítsége nélkül.
Így jogosan kérdezhetném: Mit hozhatsz te az életembe?
A férfi ledermedt, az arcán látszott, hogy egyből a pénzre gondol.
A nő ráérezve erre, elébe ment: - Nem, nem a pénzre gondoltam, annál sokkal többre.
Vágyom a férfira, aki életem minden területén a tökéletességre ösztönöz.
Akitől megkaphatom az érzelmi biztonságot.
Aki nem csak a testemet stimulálja, hanem a lelkemet és az elmémet is.
Arra az érzéki férfira, aki megérti, min megyek keresztül nőként, de elég erős ahhoz, hogy védelmezni,ápolni tudjon.
Akarom a férfit, akit tisztelni tudok, mert a helyén van.
Nem a tökéletest keresem, és végképp nem azt, akivel felszínesen élünk egymás mellett.
És, hogy miért nem?
A válasz pofon egyszerű, mert rövid az élet..
- Sokat kérsz!- mondta a férfi.
- Sokat érek! -válaszolta a nő.
S kiszállunk majd egy csodálatos tájon, / Hol semmi sincs, csak illat és meleg: / Fölszikkasztjuk a könnyeinket / S megengeded, hogy szeresselek...
Ady Endre
Meggyesi Éva : VAN OLYAN NAP
Van olyan nap, hogy nem akarsz semmit,
csak elbújni némán, csendesen,
ahogy az árnyék bújik a fák közt,
sötétre váltva a színeket.
Valahol csöndben megpihenni,
ahol nem zavar senki sem,
csak a csönd ül a válladra némán,
s nem is kell más, hogy megpihenj.
Nincsenek hangok, nem hallasz semmit,
érzed, hogy átölel a csend,
olyan nyugtatón, oly simogatva,
hogy szinte újjászületsz.
Mintha valami égi angyal
suhanna át a szíveden
szelíden, mint egy hűs fuvallat,
megérintve a lelkedet.
Megnyugszol tőle, s mint a friss szél,
mely átfúj a fejed felett,
olyan friss leszel, s oly türelmes,
hogy már nem zavar semmi sem.
S a gondok, amelyek mázsás súlyként
ültek rád, könnyebbek hirtelen,
és a hályog, mely szemeden ült, most
hirtelen eltűnt teljesen.
“Egy nő nem rehabilitációs központ egy rosszul felnevelt férfi számára. Nem a te dolgod, hogy megjavítsd, hogy megváltoztasd, hogy az anyja legyél, vagy, hogy felneveld. Egy társra van szükséged, nem egy projektre.”
Julia Roberts
El kell engedned a régi énedet, hogy az új megszülethessen. Nem kapaszkodhatsz az eddigi gondolataidba, lelki képeidbe, érzelmeidbe, ha változást akarsz. A régi és az új egyszerre nem létezhet. Mondj búcsút a réginek és köszöntsd az újat!
Neville Goddard
"A kilométereket bárhogyan le lehet győzni. Akár gyalog, akár autóval, akár repülővel. Bármivel. De a lélekmétereket csak egy módon. Szívvel."
Csitáry-Hock Tamás
Szabó Magda: Hinni
Hinni szeretnék a kimondott szóban,
Hinni az emlékekben, egy régi fotóban.
Hinni szeretnék egy darabka kőben,
Egy száraz faágban,vagy épp zöldelőben.
Hinni szeretnék a könyv betűiben,
A madarak dalában, a tiszta levegőben,
Hinni a szóban, a segítő kézben,
Hinni szeretném, hogy van miben hinnem.
Lelkiismeret furdalás
(haiku)
Én rontottam el?
Bízom benne, hogy nem én.
Még él a remény.
-------------------------
Várunk a csendes félhomályban
Valami csodás balzsamot,
Mely elfeledtet mindent, mindent
S meggyógyít minden bánatot...
Leolvasom sápadt arcodról
A rád erőszakolt hitet
És megdöbbenve sejtem, látom,
Hogy nem hiszel már senkinek!...
Ady Endre