Kedvenc idézetek (beszélgetős fórum)

"Csodás érzés mikor tudod azt, hogy vannak emberek akiknek az életében fontos vagy. Akik szeretettel gondolnak rád bármennyire is nem épp a legjobb formád hozod. Ott vannak veled minden percben és érintés nélkül simogatják a lelked. Gondolataikkal törlik le a könnycseppeket arcodról és varázsolnak rá mosolyt szavak nélkül."

~ Baráth Noémi

“Olyan szépnek kell lenned, mint egy rózsa, nem olyan kegyetlennek, mint egy tövis. Olyan szavakat fogsz mondani, amik életben hagyja vagy megöli. De soha nem hagyod ott sebesültek!”

(Remények földje, török sorozat, 13. bölüm)

“Az élet olyan mint a fagylalt. Addig kell élvezni, míg el nem olvad.”

(Az én világom török film, Beren Saat főszereplésével)

"Élni kellene megtanulni. Igazán élni. Felvállalni azt, akivé lettünk, és azt, akivé válhatunk. Élni kellene. Álarc nélkül, eldobva a félelmet, megélni minden percet. Nem rettegni attól, mit hoz majd a holnap, a mának élni. Megtenni azt, amire mindennél jobban vágyunk, elmondani azt, amihez valóban bátorság kell. Nevetni ott, ahol senki nem mer, és sírni, tiszta szívből. Élni kellene, elindulni oda, ahol még senki nem járt, és elérni az álmokat. Mert most élsz, és történjen bármi, élned kellene. Felvállalni, bevállalni, merni, megtenni, elindulni, elesni, felállni, könnyek között remélni, szívből nevetni. Élni kellene. Igazán."

(Todorovits Rea)

'Egyedül az számít, hogy boldogok és egészségesek azok, akiket szeretsz. Minden más csak szórás a fagylaltkelyhen.'

~ Paul Walker

"...az élet is van annyira fontos, hogy néha ráérjünk. Hogy ráérjünk élni."

~ Frances Mayes

"A legnagyobb öröm mindig a váratlan öröm."

(Erin Morgenstern)

"A reményt nem szabad feladnunk, hiszen a legnagyobb tragédiából, katasztrófából csak a remény segít kilépnünk."

Nagy László

"Bizonyos pillanatokat ajándékba kapunk. Nem kell küzdenünk érte, egyszerűen a sors nekünk adja. Ez lehet egy pillanat, egy perc, vagy akár egy óra. Jövőnk, sorsunk alakulásában lehet, hogy nincs jelentősége, de a miénk marad."

(Ismeretlen szerző)

A harcos nem érzelmileg szereti az ellenfelét, hanem univerzálisan. Egységet alkot vele. Saját erőkörébe vonja, s mintha önmagával táncolna, együtt pörögnek. És nemhogy félne tőle, hanem éppen ellenkezőleg: félti. És felelősséget érez a sorsáért. Célja a védelem, de tudja jól, hogy a harc során a Sors törvényeibe nyúl bele. Akár nyer, akár veszít, magára veszi a tett súlyát. S ha nem az egyetemes igazság - vagyis a szeretet - nevében cselekedett, függetlenül attól, hogy ő hal meg vagy az ellenfele: a felelősség az övé.

Müller Péter ✌️

"Soha nem találod meg a lelki nyugalmad, amíg nem a szívedre hallgatsz."

(George Michael)

Apa és a kisfia együtt sétálnak az utcán és beszélgetnek. Mennek, csak mennek. A kisfiú elunja a sétát, és megkérdezi tőle:

- Sokat sétálunk még, apa?

- Ó! Már nem bírod, kisfiam?

- Hosszú az út, apa.

- Hallgass ide rám! Az élet is egy ilyen hosszú út. De nem kell tőle félned, mert a családod mindig melletted lesz.

- És nekem sok barátom is van.

- Hát persze. Persze, hogy van.

De egyszer a saját életüket fogják élni. Nem lesznek mindig ott neked. De a család, bennük sosem fogsz csalódni. Kézen fognak, ha véletlen megbotlasz, és utat mutatnak. Mindet legyőzhetsz a segítségükkel. Bízhatsz bennük. Mindig veled lesznek.

- Akkor soha nem fogok félni.

- Nem bizony. Te, én, az édesanyád, a testvéreid és a nagymama. Remek család vagyunk.

- Akkor az élet könnyű lesz nekem.

- Kisfiam! Sose hagyhatod magára a családodat, oké?

- Oké. Hogy senki ne bánthassa őket.

- Igen, ahogy mondod. Az nagyon nagy baj, ha egyedül maradsz a bizonytalanságban. És ha elárulnak.....

- Mi az, hogy elárulnak?

- Becsapnak. És hazudnak. Tudod, ha a családod árul el téged, az nagyon fáj. Mert magányos maradsz az életben.

(“Fogd meg a kezem!” tévésorozat, 103. magyar epizód)

"Nem tudsz mindent irányítani. Néha lazíts, és hidd el, hogy a dolgok a helyükre kerülnek. Egy kicsit engedj ki, és hagyd az életet megtörténni."

(Kody Keplinger)

A nemesszívűség a legcsodálatosabb erény. Kerüld a fösvényeket. Kicsi lélek szorult beléjük.

Anne Fortier

ÉLETED ÉPÍTED

Hogyan fest a kép életedről?

Milyen színeket használtál? Milyen naggyá lett? Mennyit ér?

Néha megtörten állsz a kép előtt, látod rajta a szétesettséget, vagy a háttérben leselkedő veszélyeket.

Kezdj valamit az életeddel!

Mindennap dolgozol, alakítod környezetedet, ugyanakkor magad is alakulsz, fejlődsz, tökéletesebbé válsz.

Olyan ez, mint amikor saját arcképünket mindennap szebbé tesszük egy-egy vonással, megajándékozzuk egy-egy szép mosollyal.

Mindenki maga készíti el önarcképét, sokszor anélkül, hogy alaposan megfigyelné vonásait.

Szeretnénk, de sajnos nem tudunk remekművet alkotni, mert értékes vonásaink mellett megbújnak hiányosságaink is.

Az igazi művész mindig az igazat ábrázolja!

Minden ember tulajdon életének formáló mestere.

Remekmű - de ritkán sikerül.

A felelős: az "én", amely erősíthet, de gátolhat is.

Ne engedd, hogy életed rossz irányba terelődjön,

lépj az előrevivő megoldások mezejére!

"Lélekben felnőtté válni éppen olyan nehéz, mint lélekben megmaradni fiatalnak."

Pennaforti Szent Rajmund

Vannak boldog könnyek és vannak fájó mosolyok,

az élet szép, csak élni tudni kell,

az élet egy harc,

amelyben nem lehetünk vesztesek,

győznünk kell.

„Hiszen annyi jó és szép van, aminek örülhetsz,

Örülj, ha valakivel törődhetsz!

Lásd meg mások örömét, örülj, ha bárkit öröm ér!

Az öröm az egy jó dolog,

akik örülni tudnak, azok boldogok.

Te is az lehetsz, ha akarod!"

Rajki Miklós

"Álmodozni csodálatos dolog. Annál csak egyetlen jobb dolog van. Tenni valamit az álmainkért, hogy megvalósuljanak."

(Nógrádi Gábor)

Ez a baj a közösségi oldalakkal: a hazugság virágzik, az igazság elkorhad.

Stephen King

Belelapozok életem könyvébe,

Itt-ott megsárgultak már a lapok,

A hátrahagyott éveim között lapozgatok,

Néhol leragadok, leporolom őket, aztán tovább haladok,

Néhány oldal egészen meggyűrődött,

Ahol életem jó sokáig elidőzött,

És én csak beletörődök,

Hogy vannak történések,

Melyeken változtatni már nem lehet,

Attól még az én életem tovább pereg,

De soha meg nem reked,

Az utamon tovább megyek,

Mert változtatni mindig lehet,

És most már végre merek,

Aztán tovább lapozok,

Némelyik lap csak úgy ragyog,

Szinte életre kelnek a sorok,

Mikor olvasom, újra boldog vagyok,

Akadnak benne könnyáztatta lapok,

De nem számít,

Azok csak azt jelzik,

Hogy egyre erősebb vagyok,

Hiszen a rossz, vagy nehéz napokat is túléltem,

S ezáltal a dolgokat is másképpen szemlélem,

Lett nekem sok-sok emlékem,

Melyek között bátran lapozgathatok,

Hisz életem könyvének írója saját magam vagyok,

Még előttem állnak az üres lapok,

Életem könyvére igen is büszke vagyok,

Nekiállok hát, és tovább írogatom,

Teleírom hát minden jóval, széppel,

Amit csak az ember magának kívánni mer,

Nálam a boldogság, szeretet, szerelem és egészség zöld utat nyer,

Gyere velem, vedd elő te is a saját könyvedet,

Nyeld csak le bátran a könnyeket,

Hidd el, hogy az életed innentől kezdve csak szebb lehet,

Tegyen mindenki olyan könyvet a polcára,

Amely minden nap mosolyt csal majd az arcára,

Nem baj, ha egy-egy lap kilóg a sorból,

S nem jut minden napra a sok mosolyból,

Hisz emberek vagyunk,

Hozunk döntéseket,

Az élet néha keserű is lehet,

De minden nap új csodát rejt,

Amit sokszor az ember előre nem sejt,

S ne feledd, lesznek mindig újabb lapok,

Melyeken az életed akaratodnak megfelelően tovább írhatod.

~ Mihalik Anikó

"Az igazi barátokról sosem feledkezünk meg, szívünkben és lelkünkben élnek. Örökké és mindig táncolnak az emlékezeted színpadán."

(Shawn Mendes)

Ahhoz hogy egy nő csodálatos legyen, szüksége van egy olyan férfire, akinek fontos akar lenni.

Léria Dipán

Kell a sötétség is. De mégis csak az a legszebb, amikor ragyog a fény.

Léria Dipán